Aszódi Attila kormánybiztos reményei szerint az Európai Bizottság egy éven belül döntést hoz arról, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítése összhangban áll-e az állami támogatásokról szóló EU-szabályokkal. Az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos egy szerdán Budapesten tartott szakmai konferencián elmondta, hogy a magyar kormány határozottan hisz abban, hogy a projekt nem részesül állami támogatásban, és most várja Brüsszel véleményét.

Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az atomerőmű-bővítési projekt állami támogatást kap, akkor Magyarország még mindig bebizonyíthatja, hogy a beruházás más szemszögekből nézve összeegyeztethető az uniós szabályokkal, miként azt a brit kormány tette a nyugat-angliai Hinkley Pointban épülő új atomerőmű esetében – mondta a kormánybiztos a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. "Úgy készítjük elő a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni" belőle – jelentette ki Aszódi Attila arra a kérdésre válaszolva, hogy készült-e bármilyen forgatókönyv a beruházást esetleg elutasító brüsszeli döntésre.

A konferencia előtt a Reutersnek adott nyilatkozatában a kormánybiztos elmondta, hogy a magyar álláspont szerint a megtérülési ráta elég magas ahhoz, hogy az azt mutassa, a paksi beruházás nem kap állami támogatást.

Aszódi Attila

MTI / Máthé Zoltán

Az Európai Bizottság piaci befektetői tesztet kíván elvégezni, hogy kiderítse, ugyanazon feltételek mellett egy magánbefektető elméletileg beruházna-e a projektbe, mondta, de ennek a tesztnek a kimeneteléről nem kívánt állást foglalni.

Magyarország és az Európai Bizottság között tárgyalások folynak arról is, hogy a paksi bővítési projekt esetében a magyar kormány eleget tett-e a bizottság tájékoztatásáról szóló szabályoknak, illetve a tervezett üzemanyag-szállítási szerződés megfelel-e az uniós szabályoknak – mondta Aszódi.

Magyarország és Oroszország januárban kötött államközi megállapodást, amelynek keretében két új atomerőműblokk építése előkészítés alatt áll. A magyar és az orosz fél véglegesíti a három megvalósítási szerződést, amelyet idén vagy jövőre aláírnak – mondta Aszódi. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait fogja meghatározni.

A kormánybiztos kijelentette, hogy a terepfeltárás az év végén, bizonyos műszaki munkálatok pedig jövőre indulhatnak el, az igazi helyszíni munka nagy valószínűséggel 2018-ban kezdődik, és az első új reaktort 2025-ban helyezik üzembe.