szerző:
hvg.hu

Minél olcsóbb valami, annál jobb? Sírba viszik a sárga csekkek? Spórol, ha kevés a pénze? Vagy inkább pluszmunkát vállal? Nagyjából ilyen szempontok mentén próbálták meg körberajzolni a pénzügyi személyiségünket. Több-kevesebb sikerrel. A próbálkozás ettől még érdekes, hiszen sokféleképpen viszonyulunk a pénzhez, és a nap végén ennek megfizetjük az árát vagy bezsebeljük a hasznát. Sok magyarra rátukmálják az árut, a marketingesek boldogok tőlük.

Mindig figyel az árakra, és igyekszik a legolcsóbb termékeket megvenni, amikor vásárol? És általában takarékoskodik, beosztja a pénzét? Akkor ön valószínűleg azt gondolja, hogy jobban bánik a pénzével, mint mások.

Pedig ez ettől még nem biztos, hogy így is van.

A takarékosság és az árérzékenység magas szintje nem jelenti azt, hogy ellent tudunk állni a pénznyelő ajánlatok csábításának, de azt sem, hogy tudatosan kezeljük a pénzügyeinket. A pénzügyekben megeshet, hogy jobban teljesítenek azok, akik kevésbé érzékenyek az árakra és a pénzüket kevésbé tudják jól beosztani. Legalábbis ez az egyik legmeglepőbb megállapítása a Pénziránytű Alapítvány minap megjelent kutatásának, amely a magyarok pénzügyi attitűdjeit és szokásait mérte fel, és megpróbálták belőni, milyen pénzügyi személyiségtípusokba lehet besorolni minket.

Pénzügyi személyiség - az meg micsoda?

A kutatás eredményét a Magyar Nemzeti Bankban mutatták be szerdán, és a jelek szerint abba a kormányzati-jegybanki törekvésbe illeszkedik, amely - igazából évek óta - nagy szükségét látja a magyar pénzügyi kultúra fejlesztésének (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter például országos pénzügyi kultúráról szóló programsorozatot indított tanároknak).

©

A kérdőívre adott válaszok alapján 9 személyiségtípust találtak ki. A tanulmány készítői szerint leginkább ezek jellemzik a válaszadók pénzügyekkel kapcsolatos attitűdjeit. Szerintük vannak

1. Kispénzűek, beosztók, akiknek gondjaik vannak a pénzügyeik intézésével, adósságokkal küzdenek, de közben meg vannak győződve arról, hogy ők igenis jól be tudják osztani a pénzüket.

2. Pénznyelők, akik szeretnek szórakozni, azonnal megveszik, ami tetszik nekik, egyébként is szeretnek vásárolni, és gyakran jutalmazzák meg magukat. Nem rettennek vissza pénzügyileg kockázatos lépésektől sem.

Nem reprezentatív, de hasznos

júniusban indult kutatást egy 36 kérdésből álló online kérdőívvel végezték, amit több mint 3 ezren töltöttek ki. A probléma az, hogy az ország lakosságának pénzügyi attitűdjeiről nem sokat tudunk meg, az eredmények ugyanis nem reprezentatívak. Emellett vannak más hiányosságok, tisztázatlanságok is a tanulmányban, például több ponton homályos az egyes személyiségtípusok elkülönítése és indokoltsága.

Ettől még persze kiindulópontnak érdekes a kísérlet, a készítők pedig hangsúlyozzák, hogy alapkutatásnak szánták, ami alapján majd a továbbiakban újabb vizsgálatok lesznek.

3. Azok, akik szerint a rend értéket teremt. Ők számon tartják a kiadásaikat, pontosan tudják, mikor és mennyi pénz áll a rendelkezésükre, és például vásárlás előtt mindig végiggondolják, hogy mire van szükségük.

4. Árérzékenyek, akik vásárlás előtt összehasonlítják az árakat, és sokáig válogatnak, mielőtt megvennének valamit. Mindennek tudják az árát, és nehezen válnak meg dolgaiktól (úgy vannak vele, hogy ha valami még használható, azt inkább nem kell kidobni).

5. Gyűjtögetők, akik kihasználják az akciókat és igyekeznek mindent felhalmozni, általában több terméket vesznek bevásárláskor, mint amennyit terveztek. Aztán, amikor rendet raknak, rádöbbennek, hogy mennyi felesleges holmijuk van. A pillanatnyi impulzusok gyakran rossz irányba terelik a viselkedésüket, a marketing ideális áldozatai.

6. Tervezők, akikről a tanulmányból csak annyit tudunk meg, hogy megtervezik, mit akarnak venni, és általában készítenek a bevásárlások előtt listát.

7. Akikre az jellemző, hogy „egyszer hopp, másszor kopp”, akik lehet, hogy spórolnak egy ideig, de aztán szórják a pénzt. A nemzetközi szakirodalomban dorbézolónak is nevezik őket.

8. Dolgosak, akik nagyra értékelik a munkát és a belőle származó jövedelmüket, ezért oda is figyelnek, hogy mikor mire költik.

9. Akik nem tudják kézben tartani a pénzügyeiket, kifolyik a kezük közül a pénz, nem tudják, hogy mennyibe kerülnek a dolgok, és általában meglepődnek, mennyit kell fizetniük a kasszánál.

Szerettük volna megtudni, hogy legalább a kutatásban résztvevők között milyen arányban voltak az egyes személyiségtípusok képviselői, de a kutatás készítőitől azt a választ kaptuk, hogy ezt nem számolták ki. Béres Dániel, a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza azt mondta, hogy valójában ezek az attitűdök minden válaszadónál kisebb-nagyobb súllyal megjelennek, ezért inkább az az érdekes, hogy valakinél melyek dominálnak inkább.

Ön melyik kategóriát érzi a leginkább érvényesnek arra, ahogyan a pénzével bánik?

A fogyasztói társadalom áldozatai vagyunk

A kérdőív kérdései egyébként 6 alapvető szempont alapján lettek kitalálva. Azt vizsgálták, hogy valaki mennyire

  1. árérzékeny
  2. osztja be a pénzét
  3. mértéktartó, fegyelmezett
  4. takarékos
  5. dolgos
  6. tudatos

A válaszok összefüggéseiből jött ki a 9 személyiségtípus. Az nem teljesen világos, hogyan lehetne szabatosan elkülöníteni például a pénz beosztását, a mértéktartást és a takarékosságot (a tanulmány készítői is inkább csak próbálkoznak ezzel, és elismerik, hogy vannak átfedések), és az se lényegtelen kérdés, hogy miért éppen ezek lettek a fő szempontok, a több évtizedes nemzetközi szakirodalom alapján lehetett volna egészen más listát is készíteni. Ennek alapján a kutatás készítőinek vagy megrendelőinek preferenciái is szerepet játszhattak a szempontok kiválasztásában, és a tanulságok levonásában. Ez persze nem ördögtől való, inkább tudományelméleti közhely, hogy egy kutatásban is vannak értékítéletek és üzenetek.

A tanulmány készítői szerint például a tudatosság, valamint a dolgosság olyan tulajdonságok, amelyek pozitívan jelzik előre a személy pénzügyi kultúrájának szintjét. Akik ebben a dimenzióban magas pontszámot értek el, azok általában nemcsak jobban tervezik és kézben tartják a pénzügyeiket, de mértékletesebbek, jobban képesek takarékoskodni és beosztani a pénzüket, mint az átlag – írják. Dolgosság dolgában nem állunk jól, ugyanis a kérdőívet kitöltők között ez volt az egyik szempont, ami a legkevésbé volt jellemző rájuk. (Ehhez képest a tanulmányból az is leszűrhető, hogy a nem dolgosak pénzügyi teljesítménye a többi szempont alapján meghaladhatja az átlagot.)

A mértéktartásunkról még rosszabb eredmények születtek. Ez volt az a tulajdonság, amelyre a válaszadók többsége a legkevesebb pontszámot kapta. A tanulmány készítői szerint ez azt jelenti, hogy „a fogyasztói társadalom impulzusainak nehezen tudunk ellenállni, és gyakran veszünk meg olyasmit, amit akciósan, vagy vonzó marketing módszerekkel kínálnak”.

Mindezek ellenére, azt nagy pozitívumként értékelték, hogy a válaszadók 25,4 százaléka a tudatosságra kapta a legnagyobb pontszámot, vagyis több mint negyedük döntően kézben tartja a pénzügyeit.

Borzalmas a pénzügyi műveltségünk

A pénzügyi személyiséggel foglalkozó mellett a Pénziránytű Alapítvány a Gfk piackutató intézettel készített egy reprezentatív kutatást is a magyarok pénzügyi kultúrájáról (ez egy OECD-módszertanon alapuló felmérés, amit idén 30 országban végeztek el). Ennek az a legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi tudatosság szintje romlott. Az előző hasonló kutatás óta, az elmúlt öt évben csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, akik készítenek háztartási költségvetést (csak minden negyedik vacakol ilyesmivel). Vagyis kevésbé vagyunk gondosak és előrelátóak mostanában. Csökkent a kamatszámítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat helyesen megoldani tudók aránya is, és egy másik riasztó adat, hogy csak a megkérdezettek felének voltak pénzügyi céljai, ami elég alacsony érték.

©

Ezeknél is riasztóbb azonban az, amit az OTP öngondoskodási index felmérése állapított meg. Az emberek háromnegyede a 9 százalékos kamatígéretre is odaadná a pénzét, pedig a jegybanki alapkamat közel 1 százalék, magyarán nagy varázslat kell ahhoz, hogy valaki ekkora kamatot adhasson. De van rosszabb is: az OTP azt találta, hogy az emberek 40 százaléka még akkor sem gyanakodna, ha irreális 19 százalékos kamatot kínálnának neki, és odaadná a pénzét. Ennek alapján bőven van még növekedési potenciál a rosszhiszemű brókerek, a Marcsikák, Tarsoly Csabák és társaik utódainak.

Ezek az elvárások még akkor is meglepőek, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megkérdezetteknek az infláció és a betéti kamatok mértékéről se sok fogalmuk volt, ugyanis mindkettőt 6 százalékra taksálták, miközben az infláció a kérdéses időszakban nulla százalék körül mozgott, a betéti kamatok pedig 1,5-3 százalék között jártak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!