Szigorítja a kürtőskalácsra vonatkozó szabályokat az agrártárca: a napokban megjelent leírás a receptúra mellett az előállítás módját, illetve a felhasznált alapanyagok minőségét is rögzíti – írja a Magyar Idők. A jövőben csak akkor nevezhetik a terméket kürtőskalácsnak, ha megfelelnek a kritériumoknak. A pontosítások nyomán vélhetőleg eltűnnek a silány alapanyagokból készült, az eredetire csak nyomokban hasonlító termékek a kínálatból.

A kürtőskalács a különböző vásárok, szabadtéri rendezvények elmaradhatatlan kelléke, az elmúlt években pedig egyre több állandó utcai árus jelent meg a nagyobb városokban. Budapest forgalmas pontjain szinte minden sarokra jut egy stand, az árakban és a minőségben ugyanakkor óriási különbségek vannak. A leírás alapján kürtőskalácsnak csak azt a hagyományos technológiával, kelt tésztából készült csavart édességet lehet nevezni, amelynek hossza legalább 17 centiméter, kisebbik belső átmérője pedig eléri az öt centimétert. Készítése során a kelt tésztát a sütődorongra tekerik, felületét cukorral borítják, majd parázs vagy más sugárzó hő mellett kisütik. A külső, karamellizált cukormáz fényes, ropogós, az édes tészta egyenletesen átsült, puha és foszlós.

A szabályozás két kategóriát különböztet meg, a hagyományos kürtőskalácsot és annak vásári változatát. A tradicionális termék kizárólag vajból készülhet, míg a vásári kürtőskalács készítése során a vaj olajjal vagy margarinnal, a tojás tojásporral, a tej tejporral helyettesíthető.

A kürtőskalácsot csak frissen készíthetik az árusok, a sütéstől számított négy óra elteltével pedig tilos árulni.