Keresztes Imre
Keresztes Imre

Hatalmas víz- és földigénye miatt fenntarthatatlan a hústermelés a világon, miközben globálisan nő a hús iránti kereslet. Megoldás lehet a laboratóriumi körülmények között tenyésztett csirke- vagy marha, ha elnyeri a fogyasztók tetszését.

Winston Churchill már 1931-ben azt jósol gatta, hogy fél évszázadon belül csak a csirke ehető részeit – így a mellét, a combját és a szárnyát – fogják „tenyészteni”. Abszurdnak tartotta ugyanis az egész csirke felnevelését, hiszen annyi más részét eldobják. Willem van Eelen holland kutató már 1940-ben elkezdte a kísérleteit, hogyan lehetne húst készíteni állatok levágása nélkül. Bár Eelent tartják a „lombikhús” keresztapjának, a dicsőség mégis a honfitársáé, Mark Posté, aki a Maastrichti Egyetem kutatócsoportja élén hosszú évek kísérletei után 2013-ban elkészítette a világ első műhamburgerét. Ha a néhai brit miniszterelnök tévedett is valamennyit az idővel, a prognózisa bevált. Idén augusztusban ugyanis Bill Gates amerikai és Richard Branson angol milliárdos 17 millió dollárral szállt be a kaliforniai Memphis Meat nevű startupcégbe, amely őssejtekből tenyészt húst. Kétségtelen tény, hogy a szintetikus hús kora elkezdődött.

Mi történik a laboratóriumban?

A holland Post kétfajta marhából, a fehér-kék belgából és az akvitániai szőkéből vett őssejtekből néhány hét alatt 20 ezer izomrostot készített, pontosabban meg nem   határozott eljárással. A pogácsányira összepréselt masszát céklalével színesítették, majd ízesítették, és Londonban közönségnek tálalták. A kóstolóknak állítólag bejött. A Gates és Branson figyelmét kiérdemlő Memphis Meat tavaly került a címlapokra azzal, hogy laboratóriumi marhahúsgolyót készített, amelynek íze a hírek szerint alig tért el az eredetiétől. Az amerikai cég aztán „tiszta” csirkét és kacsát is készített, így nevezve a saját műhúsát. Az eljárás hasonló a hollandokéhoz: állatokból vett sejtmintát látnak el tápanyagokkal, majd az növekedésnek indul. Ráadásul állításuk szerint olyan eljárást dolgoztak ki, hogy a sejtek határozatlan ideig képesek magukat reprodukálni, vagyis nem kell folyamatosan biopsziákat végrehajtani az élő állatokon.

A szintetikus hús készítésének másik módja, hogy növényből – leginkább szójából vagy borsóból – sajtolnak ki proteint, és azt keverik össze vízzel és egyéb anyagokkal. Majd az így kapott tésztát magas nyomáson felmelegítik, és az eredmény hús, de legalábbis rostszerű textúra lesz. Ebbe a második kategóriába tartozó és  a technológiájukról ugyanúgy titkolózó vállalatok azt állítják, hogy az ő módszerük egyszerűbb. Tény, hogy a növényből húst varázsoló cégek – például a nevüket nem kis iróniával kitaláló kaliforniai Beyond Meat és az Impossible Foods, vagy a hollandiai The Vegetarian Butcher – már a piacon vannak. Márpedig a Markets and Markets    kutatócég szerint a műhúspiac 2020-ra közel 5 milliárd dolláros lesz. A The Vegetarian Butcher harminc termékét – köztük csirkerudacskákat és marhagolyókat – 13 országban árulják már, köztük Belgium és Hollandia 3 ezer élelmiszerboltjában. A vállalat éves forgalma 10 millió euró, és azt a nagyratörő célt fogalmazta meg, hogy a világ legnagyobb „hentesévé” váljék.

Drága húsnak…

A műhús terjedését kétségkívül segítheti, hogy az elkészítése egyre olcsóbb. A Maastrichti Egyetem 2013-as hamburgere – a kutatásokat is beleszámolva – 250 ezer euróba került, ez a költség 2015-re már majdnem a tizedére,  30 ezer euróra csökkent. Jelenleg pedig már 9 euró körül mozog egy műhambi ára, ami még drágább ugyan, mint az igazi, de az iparágban szentül hiszik, hogy versenyképesek lesznek. A Memphis Meat majdnem félkilós műmarhahúsának adagja még 2 ezer eurót kóstál, de a vállalat úgy véli, 2021-re piacra  léphet.

De miért akarják ezek a cégek, hogy a világ húsevői áttérjenek kedvenc ételeik szintetikus változataira? Többen erkölcsi okokból vágtak bele a kutatásokba, mert a nagyüzemi állattartás kegyetlensége, a jószágok leölése taszítja őket. A Memphis Meat vezetője, Uma Valeti közölte, ők csak az ipari hústermelést ellenzik, a családi farmokat nem. A szintén amerikai IndieBio viszont a teljes élelmiszercélú állattartás megszüntetését szeretné elérni. De még a halászatot is, és szenzációként jelentették be idén, hogy a „sörfőzéshez hasonló környezetben” halsejtkultúrát sikerült gyártaniuk, két éven belül pedig árulni szeretnék a termékeiket.

Számos érv hangzik el arról is, hogy a műhús egészségesebb, mint az igazi. Közülük az egyik legtöbbet hangoztatott, hogy például az amerikai antibiotikum-fogyasztás  több mint 70 százalékát a nagyüzemi állattenyésztés használja fel. Sőt az USA-ban bizonyos növekedési hormonokat is kapnak az állatok, ami az EU-ban 2000-től már tilos. Továbbá számos húsféle tartalmaz egészségtelen telített zsírokat, káros anyagokat, fertőző baktériumokat, például szalmonellát, lisztériát. Sokszor egész farmok   állatállományát ki kell irtani a járványok – például sertéspestis, marhavész, madárinfluenza – miatt. Nyilvánvaló, hogy a mértékletes fogyasztás, a megfelelő tárolási és elkészítési – hőkezelési – eljárás jelentősen csökkenti az egészségügyi kockázatokat, mégis: az USA-ban az élelmiszertől kapott fertőzések 29 százalékáért a húsok  felelnek.

Fenntarthatatlan jelen

Függetlenül attól, hogy ajánlatos-e húst enni vagy nem, a legfontosabb tény, hogy a jelenlegi állattenyésztés fenntarthatatlan, rendkívüli módon szennyezi a környezetet és jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. A világ vízfogyasztásának 70 százalékát emészti fel a hústermelés – az üzemek és az állatok felhasználásától a takarmánynövények öntözésén keresztül az ipari feldolgozásig. A Föld élhető földterületeinek harmadát foglalják el a legelők, a tenyésztett állatok populációja a globális népességnek majdnem a duplája, a  hústermelés következménye a biodiverzitás csökkenése. A húsfogyasztás a felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért (ezen belül a szén-dioxidénak 5 és a nála sokkal veszélyesebb metánénak 40 százalékáért). Egyes számítások szerint a műhús elterjedésével az állattenyésztés által felhasznált víz 90, az energia 70 százaléka megmenthető lehetne.

Jól fogy a hús

Közben a húsfogyasztás szakadatlanul nő. Az OECD becslése szerint 2011-től 2020-ig Ázsiában – főként a kínai és indiai középosztály  erősödésével  –  56  százalékkal  emelkedik a kereslet, de még a húsimádó USA-ban is 8, az EU-ban pedig 7 százalékkal nő az igény. Ráadásul egyesek úgy vélik, hogy például a marhahús nem annyira hatékony táplálék, amennyiben 100 gramm növényi proteinre van szükség 15 gramm ehető állati fehérje előállításához. Mindezt figyelembe véve alig elképzelhető, hogy  a  jelenlegi demográfiai trendek szerint a 2060-ban a jelenlegi 7,5-ről 9,5 milliárdra növekvő globális népesség húsigényét miként lehet hagyományos módon kielégíteni.
Az, hogy a műhús lesz-e a megoldás, nagyban függ a fogyasztóktól. Fog-e ízleni, és sikerül-e elkerülni, hogy a laboratóriumi marhát, csirkét vagy pulykát eleve rossznak tekintsék.

Ha kíváncsi hasonlóan érdekes cikkekre, vásárolja meg az újságosnál a HVG most megjelent, Fenntartható fejlődés című kiadványát!

©
Nagy Gábor Vállalkozás

Azt hiszi, a netes vásárlás egyenlő a spórolással? Hát, sajnos téved

Ökölszabályként kezelik, hogy az online vásárlás segít megóvni a környezetet, hiszen a jól szervezett házhoz szállítással temérdek károsanyag-kibocsátás takarítható meg. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - ahogyan az a HVG Fenntartható fejlődés című különszámának cikkéből is kiderül.