szerző:
MTI / hvg.hu

Az egészségügy alulfinanszírozott, nincs elég orvos, és óriásiak a különbségek: az alacsony végzettségűek például még 9 évvel korábban halnak, mint a diplomások.

Az utóbbi 15 évben tapasztalható javulás ellenére továbbra is jelentősen elmarad a születéskor várható élettartam Magyarországon az Európai Unió legtöbb tagállamához képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre eső egészségügyi kiadások mindössze az uniós átlag felét teszik ki – derült ki az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett jelentéséből

A várható élettartam 75,7 év volt 2015-ben Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig csaknem öt évvel elmarad az uniós átlagtól. Magyarországhoz képest alacsonyabb várható élettartam csak Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában van.

A helyzetértékelés szerint a magyar férfiak várható élettartama csaknem hét évvel rövidebb, mint a nőké (72,3 év, szemben a nők 79 évével). Emellett jelentős az eltérés a különböző társadalmi-gazdasági csoportok között is: az alapfokú végzettségű magyar férfiak például átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a diplomások.

Európa egyik legerősebb dohányosai

A jelentés kitér arra is, hogy 2014-ben a magyar felnőttek több mint egynegyede napi rendszerességgel dohányzott, ezzel

a magyarok Európa legerősebb dohányosai között vannak,

valamint nőtt az elhízás gyakorisága (a magyar felnőttek több mint egyötöde túlsúlyos volt), és a magyar 15 évesek 38 százaléka életében már többször volt részeg.

A fő halálozási okot továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik, Magyarországon pedig jóval magasabb ez az arány, mint az unióban, főleg a dohányzás és az elhízás miatt. A másik vezető halálok a rák, de az Alzheimer-betegség és más demenciák miatti halálesetek száma is gyorsan emelkedik Magyarországon, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálást, a hatékony kezelések hiányát, valamint a pontosabb kódolást tükrözi. Bár Magyarországon a bejelentett új HIV-fertőzések száma még mindig az uniós átlag alatt van, aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt évtizedben több mint két és félszeresére emelkedett ezeknek az eseteknek a száma.

A magyarok alig több mint fele (56 százalék) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.

Alulfinanszírozott egészségügy

Magyarországon az egészségügyi kiadások emellett jóval az uniós átlag alatt vannak, az utóbbi évtizedben pedig csak nőtt ez a különbség, miközben az uniós átlag nőtt, a magyar egészségügyi kiadások alig. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre, ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak. Ráadásul az egészségügyi kiadásoknak csupán kétharmada származik állami forrásokból, magas a zsebből fizetett kiadások aránya is, ezért nem egyenlő a hozzáférés sem, nem mindenki tudja ugyanazt megfizetni.

Ezzel együtt Magyarország az

egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma.

A jelentés hozzáteszi, hogy "a kórházak tartósan fennálló adósságállománya és a beszállítók kifizetésében jelentkező nehézségek az egészségügyi rendszer strukturális alulfinanszírozottságára utalnak, amelyek rendszerszintű hatékonysági problémákkal párosulnak".

Ezzel együtt a magyar egészségügy kórházközpontú, 2015-ben átlag 9.5 napot töltöttek kórházban a betegek, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. 

A jelentés megemlékezik az orvoshiányról is, mint írják:

Magyarországon az orvosok száma elmarad az uniós átlagtól (1 000 lakosra 3,1 orvos jut, szemben a 3,6-os uniós átlaggal), csakúgy, mint az ápolók száma (1 000 lakosra 6,5 ápoló jut, szemben a 8,4-es uniós átlaggal).

Kitérnek arra is, hogy az orvosoknak csak egy kis hányada háziorvos, közel felük 60 év feletti, és mivel csak 10 százalékuk fiatalabb 40 évesnél, ettől a továbbiakban még inkább csökkenhet a hozzáférés az alapellátáshoz.

A jelentés szerint viszont a 2011-ben bevezetett – röghöz kötéssel járó – rezidens ösztöndíjprogram és a beígért béremelés hatással volt az orvosokra és csökkent az egészségügyi dolgozók kivándorlása.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!