szerző:
Szlavkovits Rita

A település gazdálkodását nyomon követő új, úgynevezett ASP-rendszerrel kínlódtak a pénzügyesek tavaly, ez is közrejátszhatott abban, hogy borult Csanádpalota költségvetése. A kiutat jelentő megszorításokról a jövő héten dönt a képviselő-testület.

Engem nem vesznek fel sehova, 50 éves elmúltam, a fogaimat sem tudom megcsináltatni, hogy menjek állásinterjúra?

– aggódik a Csanádpalotán kialakult csődhelyzet miatt egy közfoglalkoztatott asszony. A Csongrád megyei településen azt hallották, hogy a most 200 körüli létszám a harmadára, 70 körülire csökken márciusban. „Igaz, hogy munkaerőhiány van, de hova menjek? Itt Csanádpalotán nincs semmi. A makói gumigyárba is jelentkeztem többször, mindig visszadobták a papíromat” – magyarázza a nő, közben elmeséli azt is, hogy 10 évvel ezelőtt költözött a kisvárosba, de előtte már megjárt anyaotthonokat is három gyermekével, mivel igencsak megromlott a házassága. Úgy tudott Csanádpalotára költözni, hogy édesapja vásárolt itt olcsón egy kis házat, amelyben még most sincs fürdőszoba, arra sosem telt. Az asszony gyerekei már felnőttek ugyan, de így sem tudja elképzelni, mi lesz vele, ha kikerül a közmunkából.

Január első munkanapján, rendkívüli testületi ülésen tárgyalták a csanádpalotai képviselők a település kilátástalannak tűnő anyagi helyzetét. A tavaly júniusban megválasztott polgármester adósságrendezési eljárás megindítását javasolta, de a képviselők leszavazták. Csanádpalota lejárt szállítói tartozása december végén 90 millió forint körüli összegre rúgott, az adósságrendezés felvetése így megalapozottnak látszott. Akkor a polgármester azt nyilatkozta, hogy a testület azért ódzkodhat az eljárástól, mert akkor a kirendelt biztos arra kötelezhetné őket, hogy az önként vállalt feladatokat vagy szüntessék meg, vagy csökkentsék a számukat, de egyiket sem szeretnék. Tehát nem maradt más, mint hogy kitalálják, honnan tudnak pénzt szerezni. A januári ülésen az önkormányzati földek eladása vetődött fel, de azóta már a kommunális adó (ami eddig nem volt) kivetéséről és a közmunkások létszámának csökkentéséről is beszélnek a helyiek. A lyukak betömésének lehetséges módjaira visszatérünk még, de nézzük, mi miatt kerülhetett a kisváros ilyen lehetetlen helyzetbe.

Kegyetlen év volt 2017

Tavaly februárban elhunyt az akkori polgármester, Kovács Sándor. A városban eközben bevezették az új, az államháztartási törvény minden apró részletét is szigorúan kezelő ASP-rendszert.

©

Elindult a görgeteg. A hvg.hu úgy tudja, az első baj akkor történt, amikor a település 2017-es költségvetési tervezetét nem fogadta el a területileg illetékes kormányhivatal. A júniusban megválasztott polgármester, Nyergesné Kovács Erzsébet most azt nyilatkozta erről, hogy csaknem 70 millió forintos hiánnyal tervezték a büdzsét, amit az önkormányzati törvény már nem engedett meg. Majd a következő hónapokban az Államkincstárnál késlekedtek a beszámolók benyújtásával, aminek viszont az lett a vége, hogy májusban egy hónapra felfüggesztették a települési normatíva folyósítását, tehát erre az időtartamra még azt is ki kellett gazdálkodnia a kisvárosnak.

Még májusban – ez a testület májusi jegyzőkönyvéből derül ki – megbízták az ASP-t kidolgozó céget azzal, hogy nyújtson szakmai segítséget a rendszer használatához. A Ritek Zrt. vezérigazgatója szerint a program kezelése 24 óra alatt megtanulható, szerinte az államháztartási könyvelési tudás hiányzik.

Üzletág épül az önkormányzatok támogatására

Könnyen lehetett nem az államháztartási törvénynek megfelelő állapotot teremteni

– ezt elismerte Drégelyi Zoltán, a Ritek Zrt. vezérigazgatója, de amellett kitartott, hogy ezért nem az ASP a felelős, hanem a tudás hiánya. A csanádpalotai esetről azt mondta, hogy az ASP bevezetése előtt sem lehetett a határidőn túl beadni a beszámolókat, tehát a költségvetési tervezet visszadobása, illetve a normatíva felfüggesztése nem az ASP használata miatt történt. Azt ugyanakkor elismerte, hogy most nem lehet vakon feltölteni adatokat, mert a hibákat szigorúan jelzi a rendszer.

Mivel a mostani polgármester nem beszél a megválasztása előtti időszakról, és más képviselő sem nyilatkozik, így csak sejteni lehet, hogy az ASP feladhatta a leckét a pénzügyeseknek, hiszen azt azért a polgármester elismerte, hogy a pénzügyi csoportban óriási volt a fluktuáció. Az ülések jegyzőkönyveiben pedig egy piros betűvel kiemelt mondat is azt jelzi, hogy nem kis gondot okozott a tavalyi év első felében a könyvelők hiánya.

„A 2016. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotásának elmaradása jogszabálysértés, az állami támogatások folyósításának felfüggesztését vonja maga után. 6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállása: a pénzügyi csoporton belül egy főkönyvi könyvelő és két analitikus könyvelő lenne még szükséges ahhoz, hogy a személyi feltételek elegendőek legyenek a pontos és határidőben történő munkavégzéshez túlmunka végzése nélkül. Csanádpalota, 2017. május 25.

dr. Szabó Tímea jegyző”

De ugyanebben a jegyzőkönyvben olvasható a 12-es napirendi pontban tárgyalt belső ellenőrzésekről szóló beszámoló is, amely arról tanúskodik, hogy számos könyvelési hiba történt korábban, amit az ASP rendszere már nem tolerált. Tehát az ASP annyiban játszhatott szerepet a „bukásban”, hogy a korábban szokásos módszerekkel, a korábban használt programokkal már nem lehetett a könyvelést elintézni.

©

Drégelyi szerint a korábban használt vagy 100 féle szoftver volt „puha”, például egy utalványozásnál nem követelte meg a kötelezettségvállalást, hanem automatikusan generált egy utalványrendeletet.

Az ASP esetében, ha nincs a rendszerben egy megfelelő adat, akkor megjelenik a probléma

– magyarázta Drégelyi. Persze vannak, akik vitatkoznak a szoftver megalkotójának álláspontjával. Nevüket nem vállaló, kisebb hivatalokban dolgozók szerint ugyanis a rendszert nagyobb önkormányzatokra dolgozták ki, ahol több szakember dolgozik, részterületért felelős feladatokkal. Egy kisebb településen nincsenek ennyien, de az egyik kistelepülés jegyzője "kikérte maguknak", hogy nincs képzett szakemberük. Konkrét példát hozott arra, hogy az ASP-nek is vannak hiányosságai: egy áramszámla utalványozásakor nem látható, milyen előirányzat van mögötte, ezért ha nincs elég fedezet, az már csak később derül ki.

Jelenleg szinte mindegy, kinek van igaza

Tény, hogy a környéken tucatnyi önkormányzatnál működik az ASP (2019-től országosan is kötelező lesz), a program bevezetésére a szegedi önkormányzati tulajdonú cég, a Ritek Zrt. nyert pályázati pénzt, és az is tény, hogy maga a Ritek Zrt. is adott fel álláshirdetést: olyan munkatársat keresett tavaly novemberben, aki a felhasználó önkormányzatokkal tartja a kapcsolatot, részt vesz az oktatásban, és nem mellesleg költségvetési pénzügyi-számviteli szakember.

©

A Ritek Zrt. a könyvelés támogatja, vagy adatrögzítést, ellenőrzést végez, nem könyvelést. A cégvezető úgy számol, hogy idén legalább 30 ügyfelük lesz még, 50-re van kapacitásuk. Drégelyi úgy tapasztalja, hogy több magáncég is ráugrott a lehetőségre, támogató tevékenységet kínál az önkormányzatoknak, egy egész üzletág kezd erre kiépülni.

De mi lesz Csanádpalotán?

„Közvilágítás még van” – állapítja meg egy fiatal házaspár a csanádpalotai egykori szolgabíró kastélya előtt.

„Azt mondják, hogy bevezetik majd a kommunális adót, ami más településeken már régóta van. Itt talán azért nem vezették be, mert sok a szegény ember, az idős, a közmunkás, rajtuk még behajtani sem tudják”

– folytatják az ötletelést. „Ezt viszont biztos nem fogják mostanában felújítani” – mutatnak a hátuk mögött levő barokk épületre. „Én még idejártam menzára” – magyarázza mosolyogva Zsanett. Azt azért még elárulja, miközben a városban kialakult helyzetről beszélgetünk, hogy Kövegyen is neki kell gyürkőzni az ASP-rendszernek, ott is feladja minden szakembernek a leckét.

A közmunkás Gabi csak abban bízik, hogy a közfoglalkoztatottak létszámának harmadára csökkenése mellett is maradhat, hiszen más kiutat nem lát, ahogy erről a cikk elején már írtunk. Az önkormányzat udvarán éppen fenyőfát fuvarozó férfi pedig, aki alkalmazottként dolgozik az önkormányzatnál, még csak nem is hallott a csődről, így arról sincs sejtése sem, hogy a fizetése is kockán foroghat.

Hol van ilyenkor az állam?

Egy biztos, az állam nem sietett a kisváros segítségére. Ahogyan azt a polgármester nyilatkozta, tavaly szeptemberben 37 millió forint rendkívüli támogatást igényeltek, de csak 12 milliót utaltak nekik ezen a jogcímen, majd novemberben 54 millió forintot kértek, ekkor már csak 1,6 millió forintot kaptak. Ekkor vált világossá, hogy lépni kell valamit, mert csőd jöhet. A barokk kastéllyal kapcsolatosan azt a polgármester is megerősítette, hogy a város korábban beadott ugyan egy 300 milliós pályázatot, de azt éppen a napokban utasították el, amit a jelenlegi helyzetben annyira nem is bán, mert van gondja, bőven.

A közfoglalkoztatottak számának csökkenéséről már tavaly decemberben döntöttek, e szerint nyújtották be igényüket a munkaügyi hivatalba. Hosszabb távon pedig úgy gondolja a polgármester, hogy mégis az adósságrendezési eljárás lesz a megoldás, de ez majd a 15-ére összehívott testületi ülésen kiderül, addig kell intézkedési tervet kidolgozniuk.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!