Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„Az elmúlt egy hónapban egyébként mintegy 30 százalékkal emelkedett az Árfigyelő rendszert használók száma. Továbbá a rendszer adatai azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi láncok az elmúlt hetekben csökkenteni kezdték egyes alapvető élelmiszerek – például tejtermékek – árát. Mindez a napi szintű árverseny fokozódását jelzi” – írja a Gazdasági Versenyhivatal. A GVH azt követően adott ki közleményt, hogy a KSH közzétette a januári inflációs adatot, amely a vártnál sokkal rosszabb lett: éves alapon 5,5 százalékkal emelkedtek az árak.
Az Árfigyelő látogatottságára vonatkozó közlés az elmúlt egy hónapra (január 12.-február 11. között) vonatkozik a megelőző egy hónaphoz képest – közölte a GVH a HVG megkeresésére.
A nyilvános Gemius forgalommérési adatai kicsit mást mutatnak, a január 12-február 10. közti időszakban 54,8 ezer felhasználó (real user) látogatta meg a honlapot. A 2024. december 12-január 11. időszakban 64,5 ezer, vagyis a felhasználók száma nemhogy nőtt volna, de csökkent.
A GVH és a kormány eddig azt hangsúlyozták, hogy az Árfigyelő mennyire fontos eszköz volt az infláció letörésében, amennyiben árversenyt generált a nagy kiskereskedelmi szereplők közt, akiknek a rendszerben publikálniuk kell az áraikat. Most, hogy az infláció megugrott, a GVH azt hangsúlyozta, hogy az
Árfigyelő használatával a családok „pénzt és időt spórolhatnak”.
Ami nyilván igaz, de azért tegyük hozzá, hogy az Árfigyelőt nagyon kevesen használják – összehasonlításképpen a Lidl honlapját két nagyságrenddel többen látogatják,
az Árfigyelő 50-60 ezres látogatószáma mellett a Lidl honlapja havi 2,5 millió felhasználót ér el.
A januári inflációs adatra reagáló közleményben a GVH ismét emlékeztet rá, hogy Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke január végén felszólító levelet küldött több – alapvető élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő – érdekképviseleti szervezethez. A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint ugyanis az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott „áremelési közlemények” sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.
Valójában a szóban forgó érdekképviseleti közlemények legfeljebb a nagykereskedelmi árak alakulásáról számolnak be, előrejelzéseket adnak, nincs szó az érdekképviseletekbe tömörülő gazdasági szereplők összejátszásáról.
