Könnyen lehet, hogy egy kis magyar vállalkozásnak komoly beleszólása lesz, milyen legyen a térhatású (háromdimenziós, 3D) televíziók majdani világszabványa. A hardver kategóriában a húsz tudományterület világlegjobbjait jutalmazó rangos díjért, a World Technology Awardért folyó verseny idei döntőjébe bejutott Balogh Tibor villamosmérnök-holográfus által vezetett budapesti Holografika Kft.-ről van szó. És bár a novemberi San Franciscó-i eredményhirdetésen a díjakat végül az atomok világába is belépni képes mikroszkóp megalkotásának három úttörője - az amerikai Calvin Quate és Christoph Gerber, valamint a Nobel-díjas német Gerd Carl Binning professzor - vehette át, a World Technology Network nevű tudósszervezet által adott elismerésnek már az "előszobájába" bekerülni is hasonló tisztesség, mint az, amikor egy filmest Oscar-díjra jelölnek.
Az ezzel automatikusan a New York-i székhelyű tudósklub egyetlen közép-európai tagjává vált Balogh Tibor és kollégái hét éve alkották meg első, még fekete-fehér, kis felbontású, de már háromdimenziós képet adó monitorukat, az idén pedig már egy 1,8 méter képátmérőjű, nagy felbontású képernyővel is elkészültek. Igaz, ezzel nincsenek egyedül a világon, például a japán Sharp szórakoztatóelektronikai cég is kifejlesztette a maga 3D rendszerét. A budapesti kft azonban más utat jár. A Sharp által is alkalmazott megoldásnál ugyanis a speciális szemüveget viselő néző két, egymástól némiképp különböző kétdimenziós képet lát - mint az évtizedek óta létező térhatású mozivetítéseken -, amelyeket az agy egyesít 3D látvánnyá. Baloghék holografikus elven működő, szemüveg nélkül nézhető képernyője ezzel szemben úgy viselkedik, mint egy ablak, amelynek minden pontján átnézve a szemlélő némileg más képét látja a külvilágnak.
Amikor a sugarak a budapesti kft holovíziónak nevezett készüléke belsejében a képernyőt pásztázzák, a holografikus monitor minden egyes pontja különböző irányokba különböző színű és erősségű fénysugarakat bocsát ki. A csak szemüvegen át élvezhető "hagyományos" 3D képet más-más irányból nézve a látvány mindig azonos. A holovízió nézője viszont, akinek semmiféle trükkös szemüvegre nincs szüksége, mást lát attól függően, milyen szögből figyeli a képernyőt.
A találmányban rejlő lehetőségeket, a már piackész terméket felfedezték az autó-, a repülőgép-, az olajipar, valamint az egészségügy speciális területei is. Egy tévényi "holoképernyő" azonban ma még igencsak drága - az egyelőre egyedi darabok ára több millió forint -, és a kft még csak most dolgozik az ilyen képességű tévékészülékek, kamerák, valamint a működésüket összehangoló szabvány kialakításán.
NAGY LAJOS
