A mór megtette kötelességét, a mór mehet - így döntött szeptember közepén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés, amely a "megváltozott körülményekkel" indokolta, hogy a továbbiakban nem tart igényt a Prodia Diagnosztikai Zrt. szolgálataira. A megyei fenntartású nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház tíz évvel ezelőtt adta vállalkozásba ezt a szolgáltatást, nem lévén 400 millió forintja korszerű laborberendezések vásárlására. A Prodia gondoskodott a működéshez szükséges felszerelésről, és átvette a dolgozókat is. "Sem minőségi, sem más problémánk nem volt a vállalkozóval" - erősítette meg a HVG kérdésére Pikó Károly, a kórház megbízott főigazgatója, ám az öt évre szóló, majd újabb öt évvel meghosszabbított szerződés idén júliusban lejárt. Ekkor merült fel, nem lehetne-e a korábbitól eltérő konstrukcióra váltani az ország második legnagyobb, közel kétezer ágyas kórházában.

A megyei önkormányzat döntése teljes egészében megfelel a Fidesz választmánya által szorgalmazott, s október elején megalakult Egészségügyi Egyeztető Fórum (EEF) iránymutatásának. Ebbe 115 olyan fideszes önkormányzat vezetőjét hívták meg, amelyek kórházat vagy járóbeteg-szakrendelőt tartanak fenn. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere - korábban a kecskeméti kórház főigazgatója, jelenleg Orbán Viktor pártelnök legbefolyásosabb egészségügyi súgóembere, az EEF operatív bizottságának tagja - megerősítette, pártja ragaszkodik ahhoz, hogy ha gazdasági társasággá alakulnak is a kórházak, maradjanak száz százalékban önkormányzati tulajdonban. Az EEF célja, hogy összehangolják a szolgáltatásokat, beszerzéseket - ezzel mintegy gigantikus beszerzőközösséget alakítva az ötven kórházat és száz szakrendelőt működtető fideszes önkormányzatokkal -, olcsóbbá, átláthatóbbá téve azok fenntartását. "Több magántársaság üzemeltet már önkormányzati kórházat eredményesen. Zombor Gábor szerint a fideszes önkormányzatok is elsajátíthatják azokat a technikákat, amelyekkel ezek a társaságok hatékonnyá tették az egészségügyi intézmények működését" - olvasható a párt honlapján egy, a Hír Tv-től átvett tudósításban.

Nyíregyháza most kezdi tanulni, hogyan kell hatékonyan működtetni egy labort, megszervezve a kellő számú vizsgálati anyag begyűjtését és sok minden mást is. "Míg az 1990-es évek végén nem volt igazi versengés a laborpiacon, ma már fél tucatnál is több olyan cég van, amely egymással konkurál" - utalt a főigazgató a megváltozott körülményekre. Akkora a kínálat, hogy az a cég, amely a laborvegyszerek szállítására kap megbízást, vadonatúj gépekkel látja el a labort, amelyet a közbeszerzési eljárás sikeres lezárása után a kórház fog üzemeltetni - bizakodnak a kórház és a megye vezetői, azt remélve, hogy ezzel 40-50 millió forintot meg lehet majd takarítani annak ellenére, hogy a visszaállamosítással a labor 56 dolgozóját is visszaveszik közalkalmazotti státusba.

A megyei közgyűlés előterjesztése ennél szerényebben fogalmaz. Abban csupán az áll, hogy a vállalkozási formában való működtetés megszüntetésével "nem kerülne többe a laboratórium fenntartása - valószínűleg még megtakarítások is elérhetőek". "Teljes volt az egyetértés" az előterjesztés ügyében - siettek közhírré tenni a tavaly vörösből narancsszínre váltott megyeházán -, vagyis az ellenzék is megszavazta azt. Ugyanakkor a közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője, Kiss Gábor a HVG kérdésére elmondta, a fideszes vezetés mindig meglepetésszerűen áll elő az egyes témákkal, legyen szó egészségügyről vagy bármi másról, időt sem hagyva a részletes vizsgálódásra. A képviselők ebben az esetben is mindössze másfél oldalas, az árnyalt érvelésre nem túl sok energiát pazarló indoklást kaptak. Az okfejtés két alappillére így szól: "lehetőség van arra, hogy a kiválasztott reagenst beszállító cég ingyenesen biztosítsa a lehető legmodernebb műszerparkot", valamint a "reagensek árai a piac törvényei alapján a lehető legkisebb mértékig visszaszoríthatóak". Ebből logikusan adódik a konklúzió: "Amennyiben a laboratórium továbbra is privatizált formában működik, bármilyen szolgáltató cég is nyeri meg a laboratórium működtetését, gazdasági érdekei (nyilvánvalóan nyereséget akar) folyamatos ütközésbe kerülnek az intézmény szakmai elvárásaival és a fejlesztés kívánalmaival."

A HVG információi szerint azonban a kórház eddig semmilyen "ütközésbe" nem keveredett a vállalkozóval, fejlesztési igényeire pedig már elkészültek a Prodiánál egy új labor építésének a tervrajzai. Az a feltételezés pedig minden alapot nélkülözni látszik, miszerint a szolgáltatást mindenestül működtető vállalkozó profitot akar, míg a beszállítónak esze ágában sincs hasznot termelni, ezért bármit is "ingyen" ad. Kivált kétséges ez egy 400 millió forint értékű, évi 170-180 milliós lízingdíjjal ketyegő műszerpark esetében, hiszen ennek költségét a beszállító nyilvánvalóan beépíti a folyamatosan szállított laborvegyszerek árába. Nem azt célszerű mérlegelni tehát, hogy a Prodiának a laborszolgáltatásokért kifizetett, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott évi mintegy 700 millió forint kevesebb-e, mint a múlt héten feladott, a Közbeszerzési Értesítőben hamarosan megjelenő megyei ajánlat évi 410 millió forintja, hanem azt, hogy a reagensek és a géplízing árát magában foglalni remélt 410 millióhoz milyen egyéb költségek adódnak hozzá.

Ilyen kiadásként jelenik meg egy 100 millió forint körüli összeg, amellyel a ma három, kórházon belüli és egy külső helyszínről egyetlen helyiségbe kell összeköltöztetni a tevékenységet. "Ezt a beruházást magunk finanszíroztuk volna úgy, hogy 8-10 év alatt lelakjuk a kórháznak most fizetett bérleti díj fejében" - mondta a HVG-nek Pesti László, a hazai vállalkozásként indult, tavaly az osztrák FutureLab többségi tulajdonába került, a magyar egészségügyilabor-piac mintegy 25 százalékát kézben tartó cég ügyvezető igazgatója. A laborosok fizetései és járulékai évi 120 millió forintos kiadást okoznak majd, valamint némi bérfeszültséget, mivel a Prodia - a korábbi közalkalmazotti kedvezményeket megtartva - a kórházinál átlagosan 30 százalékkal nagyobb béreket fizetett. Igaz, a tíz évvel ezelőtt átvett létszám valamivel kevesebb mint fele szolgálja ki a kórház és a környező térség, bizonyos ritka vizsgálatok esetében az egész Tiszántúl igényeit. Azonnali, 100 millió forintot is megközelítő kiadást igényel azoknak a berendezéseknek és felszereléseknek a megvásárlása is, amelyek - például hűtők, centrifugák, légkondicionáló, munkaruhák - nem kötődnek közvetlenül a reagensbeszerzéshez, de az üzemeltetéshez szükségesek. A saját működtetés költsége így összességében több tízmillióval meg is haladhatja a jelenlegit. "Téves feltételezés, hogy a reagensszállítók a köztük lévő versenynek köszönhetően rendkívül alacsony árakat tudnak ajánlani. Ők külföldi gyártók hazai disztribútorai, míg a Prodia 250 kelet- és közép-európai laborját közvetlenül a gyártótól vásárolt vegyszerrel látja el" - ad még egy szempontot Pesti László a versenyképesség értékeléséhez.

Az egymással versengő laborcégek ugrásra készen várják a nyíregyházi vegyszerszállító labortender megjelenését. A HVG-hez eljutott ajánlati felhívás azonban több ponton is kérdésessé teszi, kialakulhat-e valódi verseny. A kívülállók számára értelmezhetetlen specifikáció - vagyis hogy a vizsgálatok elvégzéséhez milyen típusú berendezéseket várnak - az évi 1,7 milliárd forintos, OEP-finanszírozott piacért küzdők számára nagyon is sokat mond. Van ugyanis egy trükk a kiírásban - állítják a hozzáértők -, mégpedig az, hogy a nagy vizsgálati mennyiséget és a bevételtömeg mintegy 60 százalékát hozó, a Jósa András Kórház esetében évi 2,5 milliós darabszámot jelentő klinikai kémiai vizsgálatokat összekötik az ennek darabszámban 6, értékben mintegy 12 százalékát jelentő vizeletdiagnosztikával. Ez utóbbihoz pedig olyan technológiát kérnek, amelyet Magyarországon csupán a Diagnosticum Gyártó és Forgalmazó Zrt. kínál. A Diagnosticumot a szakma történetesen Fidesz-közeli cégként tartja számon, s nemcsak azért, mert a vállalkozásban évekkel ezelőtt Kékessy Dezső - Orbán Viktor bizalmasa - is vezető tisztséget töltött be (posztját utóbb lánya vette át, aki jelenleg igazgatósági tag), hanem mert a cég vezetése kiemelkedően jó kapcsolatokat ápol a fideszes önkormányzatokkal. Talán nem véletlen, hogy a közelmúltban a győri kórház laborjában tett látogatást a Diagnosticum Zrt. vezetője Mikola István exminiszter társaságában.

A vizit alighanem összefüggött azzal, hogy a győri Petz Aladár Kórház július végén írt ki közbeszerzési pályázatot laborvegyszer és -műszerpark beszerzésére. Ebben eredetileg nem tette lehetővé részajánlatok befogadását, majd szeptember 14-ei megjelenéssel módosította ajánlatkérését - a HVG információja szerint a versenyből kirekesztettek pereket kilátásba helyező nyomatékos figyelmeztetésére -, és egyes tételeknél megengedte a részekre történő pályázást is. Pedig egy korábbi példa azt mutatja, hogy a beszerzés megbontásával számottevő anyagi előny érhető el: az 1200 ágyas szombathelyi Markusovszky-kórház évi 150 millió forintot takarít meg azzal, hogy tavaly minden tételt külön versenyeztetett meg (HVG, 2006. július 15.). A győrihez kísértetiesen hasonló labortendert írt ki a múlt héten a Nagykanizsai Megyei Jogú Város Kórháza is, ahol egyes berendezések esetében nemcsak új, hanem háromévesnél nem régebbi termékkel is pályázni lehet attól függően, hogy a reménybeli befutónak milyen korú berendezései vannak - vélik a piac ismerői.

Nagykanizsát és Nyíregyházát az is összeköti, hogy az MSZP-s többségűből fideszes irányításúvá lett dunántúli városban a polgármester egyik első tennivalója a kórházvezető menesztése volt. Az addig tartalékot is felhalmozó gyógyító intézmény élére az egri kórházból kitessékelt, gazdálkodási hiányosságokat hátrahagyó, súlyos anyagi hátrányt okozó szerződésbontással távozó Kovács Józsefet nevezték ki, akinek a vezetésével mára vagy 150 milliós kifizetetlen számlaállomány gyűlt össze. Nyíregyházán pedig azt a főigazgatót, Gönczi Ágnest távolították el - több hónapos pressziót gyakorolva rá, hogy önként távozzon -, aki az elmúlt években több mint 2 milliárd forint értékű címzett állami és uniós támogatású beruházást vezényelt le a kórházban. A laborügyekről ő már semmit sem tudott, az utóbbi hónapokban ugyanis semmilyen döntés előkészítésébe nem avatták be.

GÁTI JÚLIA