Hogyan írható ki egy állami cég többségi részesedésére befektetőket vonzó privatizációs pályázat olyan körülmények között, hogy korábban a kisebbségi tulajdonhányaddal együtt az irányítási jogot is eladták már? Nagyjából ezt a feladványt kellene megoldania az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV) az 50 százalék plusz 1 szavazat erejéig többségi tulajdonában álló Rehab Rt. idei évre tervezett értékesítése során. A jelek szerint ennél is bonyolultabb lehet a képlet, legalábbis az ÁPV igazgatósága (it) már négyszer nekifutott a tranzakciónak, ám még mindig csak az előkészítésnél tart. Noha a privatizációs szervezet egy-másfél hónapon belül ki akarja írni a pályázatot, egyelőre még a vételre ajánlott részvénycsomag nagyságát sem határozta meg. Mindeközben se szeri se száma a Kamarás Miklós vezérigazgatót ostromló leveleknek. A háttérben olyan, politikai kapcsolatokat is felmutatni képes figurák vetélkednek a gyógyászatisegédeszköz-gyártóért, mint a Magyar Fejlesztési Bank Rt. felügyelőbizottságában helyet foglaló, ingatlanos cégeket képviselő vagy a megbízásukból dolgozó Nyíri Viktor ügyvéd, illetve a Rehab-vezérigazgató Soproni Tamás, aki 2002 nyara óta a Nemzeti Autópálya Rt. it-tagja.

A nyilvánossághoz azonban nem ők, hanem a Rehab Rt. dolgozói fordultak. A Népszabadságban egész oldalas hirdetés jelent meg 218 dolgozó aláírásával: a nyílt levelet az akkor még miniszterelnök-jelölt Gyurcsány Ferencnek címezték "Igazságos döntést kérünk!" felkiáltással. Az "igazságos" pedig a gyors privatizáció volna - kedvezményes dolgozói tulajdonszerzéssel. A hirdetők szerint az ÁPV ezt korábban megígérte nekik, a dolgozók pedig csak ebben a felállásban éreznék biztonságban a munkahelyüket, illetve a "megfizethető, jó színvonalú betegellátást".

Ugyancsak részt kért a Rehabból a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Bár a Rehab többségi irányítása mindössze egyetlen szavazaton múlik, "a tulajdoni hányad nagysága nem számít" - állította a HVG-nek Hegedűs Lajos elnök, aki a mozgássérültek és a társadalombiztosítási (tb-) kassza érdekeire hivatkozva szállt be a küzdelembe. Szerinte az utolsó magyar gyártót fenn kellene tartani, hogy az jó minőségű és az importnál olcsóbb (így a tb számára is kisebb terhet jelentő) termékekkel lássa el a piacot. A MEOSZ szinte már házon belül van, mivel nemrég részesedést szerzett a Rehab egyik kisebbségi tulajdonosában, a Pannon Befektetési Kft.-ben (PB). Most további Rehab-részvények begyűjtésére törekszik, s az együttműködéssel beleszólást kapott a cég stratégiájának alakításába - így a termékfejlesztésbe, az osztalékpolitikába is.

Az eddig mankók, kerekes székek és járókeretek gyártásáról ismert Rehab 10-15 százalékos piaci részesedése, tavalyi, 2,3 milliárd forint árbevétele és 33 millió forintos adózás előtti nyeresége aligha indokolná azt a felhajtást, amit az utóbbi hetekben a tervezett magánosítás kiváltott. Úgy tudni, a Pénzügyminisztérium egyenesen ukázba adta, hogy az ÁPV a privatizációs pályázat kiírása előtt egyeztessen a jelenlegi kisebbségi tulajdonosokkal. 1997-ben ugyanis a csődközeli helyzetbe került Rehab Rt. 691 millió forintos jegyzett tőkéjének 39,99 százalékát a dolgozókból álló MRP-szervezet és a menedzsmentből összeállt PB konzorciumnak adta el az ÁPV. Ezenfelül 10 százalékot közvetlenül a dolgozóknak ajánlott fel, ebből azonban alig több mint 3 százalékot jegyeztek le az alkalmazottak, így a többit is a konzorcium szerezhette meg. A nyolc évvel ezelőtti privatizáció célja, a cégmentés sikerült - bár a Rehab nem vált az ÁPV aranytojást tojó tyúkjává, hiszen az utóbbi öt év egyikében sem mutatott ki 53 millió forintnál nagyobb adózás előtti eredményt. A vételkor a konzorcium 100 millió forint készpénzt tett le, és rendben törleszti a 2005-ben lejáró 100 millió forint hitelét, amihez a forrást évről évre a Rehab osztalékából, illetve vissza nem térítendő pénzátadásából teremti elő. Az állami részvénytulajdon mellett egy szavazattal kisebbségben lévő tulajdonosok a privatizációs szervezet kínálati listáján most 24,1 százalékkal a PB (amelyben 37,5-37,5 százalékkal meghatározó tulajdonos Soproni Tamás és Rezső Attila), 22,81 százalékkal az MRP, 3,06 százalékkal a dolgozók és 0,03 százalékkal a Rezső Attila vezette GYSGY-Ortopédtechnika Kft.

A dolgozók az ÁPV elé került legutóbbi előterjesztés szerint 5 százalék további részesedést kértek. Ettől függetlenül a kisebbségi konzorcium hajlandó lenne az állami részvénycsomagért a privatizációs szervezet által elvárt 435 millió forintot is megadni. Mint a HVG kérdésére Barcsay András, az MRP-szervezet ügyvezetőségének elnöke elmondta, igényüket arra alapozzák, hogy 2003 januárjában az ÁPV egyik vezérigazgató-helyettese közölte velük: a majdani privatizáció keretében kiadják a kedvezményes részvényeket annak a közel 150 Rehab-munkavállalónak is, akik az 1997-es privatizáció idején még nem álltak alkalmazásban. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a kárpótlási jegyek hasznosítására feltalált portfoliótársaságból, a Forrás Rt.-ből tavaly végül kihagyta a privatizációs szervezet a Rehabot, mondván, a munkavállalói részvények kiadása 50 százalék alá apasztaná az állami részvénycsomagot. A dolgozók másik javaslata az, hogy az 1997-es privatizációt kiegészítő szindikátusi szerződés elemei kerüljenek be az alapító okiratba. E szerint a hatfős it felét a kisebbségi tulajdonos delegálja, a háromfős felügyelőbizottság (fb) egyik tagját ugyancsak a konzorcium adja; a szerződés a kisebbségi tulajdonosra testálta az irányító jogokat, így az osztalékpolitika meghatározását, illetve a vezérigazgató állításának a jogát is. Bár a szokatlan kezelési módra, a többségi tulajdonost illető jogosítványok átruházására az ÁPV fb egyik korábbi vizsgálata sem talált magyarázatot (HVG, 2001. március 3.), e szerződés a mai napig hatályban van.

Egy esetleges külsős pályázó számára mindkét verzió leértékelné az egyébként 870 millió forintra taksált Rehab eladásra szánt részvénycsomagját. Legalábbis emellett érvel az ÁPV-t ajánlatával egy ideje ostromló Gerontex Gyógyászati Segédeszköz Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, Nyíri Péter abban a levélben, amelyet szeptember végén az ÁPV it-ülésén is szétosztottak. Ebben kontrázza a Rehab-alkalmazottak hirdetését: nem lát indokot a dolgozók további részvényjuttatására, hiszen ez az 1997-es privatizáció alkalmával megtörtént, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint az MRP-szervezetet amúgy is elővásárlási jog illeti meg. Ráadásul a további dolgozói tulajdonjuttatás következtében csak kisebbségi részesedést hirdethetne meg eladásra az ÁPV, ami - Nyíri szerint - egyet jelentene a kisebbségi konzorcium áron aluli tulajdonszerzésével. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű Gerontex tulajdonosa egyébként a GRX Vagyonkezelő Kft., amely mögött Nyíri Viktor ügyvéd (Nyíri Péter fia) és az érdekeltségi körébe tartozó, ortopédcipőket gyártó Elit Cipőkészítő Rt. áll. Az ügyvéd a cipőgyár után nemrég megszerezte az Omker Rt.-t is (HVG, 2004. június 26.), korábban azonban inkább ingatlanbefektetőként volt ismert, idén Nagygyörgy Tiborral közösen vásárolta meg például a korábban privatizált Belvárosi Irodaház Kft.-t. Tavaly pedig az amerikai-izraeli American Properties-csoport tulajdonában álló Autóker Holding Rt. tulajdonostársaként bukkant fel a Lendvai és Nyíri Ügyvédi Iroda az újlipótvárosi Római Kert lakópark beruházására létrehozott kft-ben (HVG, 2003. október 25.).

A dolgozók által feladott fizetett hirdetés egy akár Nyíriékkel is azonosítható befektetőt említ, aki "szemet vetett" a Rehab Dózsa György úti ingatlanára. Nyíri Péter ezt cáfolta a HVG-nek, mondván, a Gerontex szakmai befektetőként a többségi részvénycsomag megvételében érdekelt. Akkor is, ha egyesek az ingatlancápa-elmélet igazolását látják abban, hogy az Elit Rt.-ből nemrég két társaság vált ki, az Elit Egészségügyi Vagyonhasznosító Kft. és a Röppentyű 48. Ingatlanhasznosító Kft. Nyíri Viktor a Rehab-ügy részleteiről nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek, csak annyit közölt, szerinte a többségi irányítási jogot átadó szindikátusi szerződés érvénytelen.

VITÉZ F. IBOLYA