A HVG szombati cikkében megírta, hogy a drogériai termékek fogyasztói kosárban képviselt kis (2,5-3 százalékos) súlya, valamint az elmúlt évek összesített inflációja alatti áremelkedésük miatt teljesen indokolatlan kiterjeszteni rájuk a kormány legújabb kedvenc csodafegyverét.

Lapunk az ügyben kérdéseket tett fel a kiskereskedelmi szereplőket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetségnek. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük van-e bármilyen oka, hogy az élelmiszerekkel ellentétben a drogériai termékekre nem 10, hanem 15 százalékos maximális árrést határozott meg a kormányrendelet, illetve, hogy indokoltnak tartják-e a termékek inflációja alapján az árréskorlátozást?

Kozák Tamás, az OKSZ elnöke válaszában azt írta: a maximális árrésszint megállapításánál a jogalkotó vélhetően megpróbálta figyelembe venni, hogy a drogériai termékek bolti kiszállítása és értékesítése között legalább kétszer annyi idő telik el, mint az alapélelmiszerek esetében, illetve az üzletek kiképzése, a személyes értékesítés fajlagos költsége is magasabb, mint egy élelmiszer-áruház esetében.

Hozzátette: mindezek ellenére az árréskorlátozás ez esetben is veszteséget jelent az érintett vállalatok számára.

Ráadásul „figyelembe véve az érintett termékek elmúlt havi áralakulását (bőven infláció alatti ármozgásokat figyelhettünk meg), illetve a fogyasztáson belüli részarányát, nehezen azonosítható az a feszítő gazdasági, társadalmi kényszerűség, ami indokolná ezen intézkedés bevezetését” – fogalmazott az OKSZ elnöke.

Szerinte bár egyéni, vásárlói szinten minden árcsökkenés „jó hír”, a fogyasztásra gyakorolt hatásnál nehéz elképzelni, hogy

aki addig heti egy tubus fogrémet használt el, most ezt a mennyiséget majd megduplázza.