Kapva kaptak a lehetőségen a kézilabdasport hazai elöljárói, amikor a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (EHF) három éve a magyar tagszervezetet kérte fel, hogy a női szakágban rendezze meg a 2004-es Európa-bajnokságot (Eb). Magyarország e sportágban betöltött szerepét tekintve nem meglepő, infrastrukturális adottságait nézve azonban némiképp az lehet, hogy az EHF azok után kereste meg a Magyar Kézilabda-szövetséget (MKSZ), hogy a beérkezett pályázatokat - például a lengyelekét és a macedónokét - nem találta elég meggyőzőnek. Igaz, Magyarország 1995-ben már világbajnokságot is rendezett - bár Ausztriával közösen, s a döntőre Bécsben került sor.

A sikeres magyar beugrás a legtöbbször Budapestre koncentráló hazai rendezésű sporteseményektől feltétlenül különböző Eb-t jelent. Most ugyanis négy vidéki városban is rendeznek csoportmeccseket, sőt Debrecenben és Győrben a középdöntőket is láthatják a szurkolók. "A sportág népszerűsítésére próbáljuk felhasználni az Eb-t" - magyarázta a HVG-nek Sinka László, az MKSZ főtitkára - egyben a szervezőbizottság elnöke -, hogyan kerültek csoportmeccsek a két említett város mellett Békéscsabára és Zalaegerszegre is. A hagyományos kézilabdabázisok mellett jelenleg még fehér foltnak számító helyszínek becserkészéséhez kapóra jött, hogy az Eb mezőnye 16 tagúra bővült. A szervezők reményei szerint ha az Eb nyereséges lesz, az MKSZ-hez befolyó pénzből valamennyit visszaosztanak a rendező városok kézilabdasportjának fejlesztésére is.

Az elődöntőket, illetve a helyosztókat a Papp László Budapest Sportarénában rendező főváros és a négy vidéki város közel 100 milliót áll az Eb 450 millió forintos költségvetéséből. A városi és a megyei önkormányzatokon kívül helyben is gyűjtött szponzorokat egy-egy helyszín szervezőbizottsága. Zalaegerszegen például a csoportmeccsek 15 millió forintos büdzséjéből 2 milliót állnak a támogatók, 10 milliót a városi, 3 milliót pedig a megyei önkormányzat. Ennél többet sikerül beszedni a támogatóktól az egyébként is nagyobb, 23 millió forintos költségvetést tervező Békéscsabán, ahol a városi helyhatóság 11 millió forintját a megye 5 millióval, a szponzorok pedig további 5-6 millióval egészítik ki. Ide beszállt a csapatokat elkvártélyozó Gyula önkormányzata is, és a fix összegen kívül az idegenforgalmi adóból befolyó bevételből szintén részesedhet a szervezőbizottság.

A helyi támogatókat nehezebb kiszolgálni, mint az Eb-t az EHF marketingcégén keresztül támogató vagy a szervezőbizottság büdzséjébe befizető nagyobb szponzorokat. Az EHF ugyanis fenntartja magának a pálya körüli hirdetőtáblák marketingjogait, aminek fejében 400 ezer eurót fizet a szervezőknek. A jegybevétellel együtt további 150 millió forintot összegründoló egyéb szponzorok közül a nagyobbak - például a Pannon GSM Távközlési Rt., a Syma+SD Kft., az Astra Zeneca gyógyszergyár, az Adidas Budapest Kft., a Berwin Ruhagyár Rt., a Budapest Airport Rt. vagy a Nissan Magyarország Rt. - a magyar csapat mezein, melegítőin, cipőin, illetve a sportcsarnokokon belüli szponzorfalakon, a sajtószobában, valamint az Eb-hez kapcsolódó kiadványokban tudják megjeleníteni magukat. A Magyar Posta Rt. például 800 ezer, az Eb-t népszerűsítő szórólapot juttatott el a háztartásokba, amelyeken szintén szerepelhettek a támogatók, csakúgy, mint az Esma Kft. felajánlásában kiragasztott plakátokon. A vidéki meccshelyszíneken pedig a magyar válogatott Eb előtti, a Sport 1 televíziós csatorna által közvetített felkészülési meccsein való megjelenést ajánlották fel a szponzoroknak.

"Holott ez nagy esemény a régióban, a szponzorok többségét mégis a személyes kapcsolatok révén sikerült megnyerni" - ismertette a HVG-nek a pénzszerzés ismerős mechanizmusát Szigeti Csaba, a békéscsabai szervezőbizottság vezetője. Vélhetően ennek tulajdonítható, hogy ott a helyi érdekeltségű cégek mellett a Carlsberg sört forgalmazó társaság is komoly támogató, míg a "nagy" szervezőbizottságnak a sportcsarnokok mellett üzemelő sörsátrakban rejlő lehetőségek felvillantásával sem sikerült egyetlen sörgyárat sem megnyernie támogatóként. A személyes kapcsolat persze a nagy szponzoroknál is működött: az MKSZ nem olimpiai évben átlagos 300 millió forintos költségvetésének több mint felét adó támogatók egyben az Eb fő szponzorai is.

Az azóta megszűnt sporttárcától kapott garancia alapján a Nemzeti Sporthivatal 100 millió forintot ad az Eb-re. A kézilabda ürügyén azonban ennél mélyebben kell a zsebbe nyúlnia az új sportirányításnak, a zalaegerszegi csarnok felújítására ugyanis 15 millió, a békéscsabaiéra pedig 10 millió forint kifizetését ígérte az akkor még a jelenlegi kormányfő, Gyurcsány Ferenc vezette minisztérium. Aláírt szerződés azonban egyik helyen sincs, csupán ígéret, hogy kifizetik az önkormányzatok által megelőlegezett pénzt. Zalaegerszegen egyébként összesen 62 millió, Békéscsabán pedig 30 millió forintot költöttek a csarnokok felújítására.

A szervezők számításai szerint a jegyek 60-65 százalékának értékesítése esetén az Eb nyereséges lesz; e hét hétfőig több mint 44 ezer belépő, azaz az értékesíthető mennyiség felénél több kelt el. Ebben a számításban már benne foglaltatik az a Sinka szerint több mint 20 millió forint, amit a Magyar Televízió (MTV) stábjainak teljes ellátásáért kell leszurkolniuk. "Máshol mindenütt a televízió fizet a közvetítési jogokért, a két évvel ezelőtti dániai Eb-n például 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeget" - panaszolta a HVG-nek az MKSZ-főtitkár. "Amikor egy-egy hazai szövetség elvállalja egy ilyen sportesemény megrendezését, egyben kötelezettséget is vállal a közvetítésre. A sportvezetők megszokták, hogy ezt az MTV megoldja, csakhogy a közvetítés például a kézilabda Eb esetében 90 millió forintunkba kerül" - mondta a HVG-nek a köztévé Telesport szerkesztőségét vezető Schulek Csaba, ezzel magyarázva, hogy a stábok költségét, ami szerinte 10 millió forint alatt marad, már nem vállalták be. Az EHF előírásainak megfelelően például zárt láncú rendszert kellett kiépíteni az azonos ágon szereplő csoportok helyszínei, így Békéscsaba és Győr, illetve Zalaegerszeg és Debrecen között. Többletköltséget jelentett a közvetítőkocsik átalakítása is, hogy a meccseket több példányban is rögzíteni lehessen. Az MTV minden meccsről köteles jelet adni, saját műsorába ugyanakkor csak kilenc mérkőzés kerül, a reklámokért jó esetben elkérhető 200-300 ezer forintos percdíj viszont csupán a költségek tizedét hozza be. Ráadásul ennél olcsóbban is képernyőre kerülhet magas szintű sportesemény: Schulek szerint a kézilabda Eb-n az MTV-nek költségként egy meccsre jutó 10 millió forintjából két futball Bajnokok Ligája döntőre is futná.

KELEMEN ZOLTÁN