"Jó estét! Újabb kérdések merülnek föl a mai műsorban Bush elnöknek az 1960-as, 1970-es években a texasi Nemzeti Gárdánál teljesített katonai szolgálatával, illetve azzal a váltig hangoztatott állításával kapcsolatban, hogy ő ott eleget tett kötelezettségeinek" - indította a CBS tavaly szeptember 8-ai hírmagazinműsorát, a 60 percet az amerikai televíziózás egyik "alapintézménye", a 73 éves Dan Rather. Majd a maga tárgyszerű, nyugodt, megfontolt stílusában így folytatta: "A CBS News exkluzív információi - köztük dokumentumok - új megvilágításba helyezik az elnök szolgálati múltját. A 60 perc által megszerzett kormányzati dokumentumok arra utalnak, hogy Bush kedvezményes elbánásban részesült a Nemzeti Gárdánál az után, hogy nem teljesítette feladatait."

Majd, ahogy kell: interjú az egykori texasi kormányzóhelyettessel, aki "maga ajánlotta, hogy Bush részesüljön kedvezményes elbánásban". A riport csúcspontja a négy "dokumentum" bemutatása a néhai Killian alezredes, Bush texasi parancsnoka "személyes iratai" közül, melyekből kiderül, hogy az ifjú Bush, apja képviselő-választási kampányában való részvételére hivatkozva, elhagyta a Nemzeti Gárda texasi bázisát, nem teljesítette a szabványos kiképzési követelményeket, nem vett részt orvosi vizsgálaton, ezért "repülési engedélyét felfüggesztem"; aláírás: Jerry B. Killian. S még egy feljegyzés, amely szerint mindezek után fentről üzentek a parancsnoknak, hogy Bush hadnagy jellemzését "cukormázzal kell leönteni". A 60 perc riportjában pedig, befejezésül, Killian egykori állítólagos - mint utóbb kiderült, az eset idején már nyugdíjas - barátja és kollégája még közli, hogy a dokumentumok "teljes mértékben összeegyeztethetőek" azzal a képpel, amely benne az alezredesről él, valamint "az érintettek" általa megismert "akkori viszonyaival".

Dan Rather © AP

Kétkedő levelek már néhány órával a műsor elhangzása után elárasztották az internetes fórumokat, leginkább azt téve szóvá, hogy 1972-ben, a "dokumentumokon" szereplő dátum évében nem létezett olyan írógép, amely Times New Roman betűtípust használt, illetve képes lett volna a sorokon belül a betűk között egyforma távolságot tartani. Mindkettő a nyolcvanas években kifejlesztett személyi számítógépek jellemzője. Szakértők azután tovább cincálták a "dokumentumokat", Rather azonban - aki pályafutása során számos nagy dobással hívta fel magára a figyelmet, ő volt például az utolsó amerikai újságíró, aki Szaddám Huszein iraki elnökkel interjút készíthetett - még 12 napon keresztül estéről estére bizonygatta a maga igazát, egészen addig, amíg a CBS News elnöke maga be nem jelentette, hogy "nem tudjuk bizonyítani a dokumentunok hitelességét, (...) nem kellett volna felhasználni őket, (...) hibáztunk, mélységesen sajnáljuk". Két nappal később pedig bejelentették, hogy az esetet a CBS megbízásából egy független bizottság fogja megvizsgálni, Dick Thornburgh korábbi igazságügy-miniszternek és Louis Boccardi, az AP hírügynökség korábbi elnökének a vezetésével. A múlt héten nyilvánosságra hozott 224 oldalas jelentés alapján négy szerkesztőt azonnal kirúgtak - Rather azonban maradt. Igaz, ő már tavaly ősszel bejelentette idén márciusra tervezett visszavonulását a műsorvezetéstől, hozzátéve, hogy annak semmi köze az inkriminált riporthoz.

A műsorkészítők "rövidlátó mohósága" vezetett oda - állapította meg a jelentés -, hogy nem vizsgáltatták meg alaposan a dokumentumok eredetiségét, noha a 60 percben ennek ellenkezőjét állították. Nem ellenőrizték a forrás, a megkeseredett rokkantnyugdíjas texasi alezredes, Bill Burkett állításait, nem kérdeztek meg egyetlen kétkedőt sem Killian volt kollégái közül, nem vetették egybe a Burkett-től kapott dokumentumokat a texasi Nemzeti Gárdától hivatalosan beszerezhetőkkel. Egy dolgot viszont megtettek, amit nem kellett volna: Mary Mapes gyártásvezető a műsor sugárzása előtt telefonon értesítette az akkor éppen népszerűsége mélypontján lévő demokrata elnökjelölt John Kerry egyik kampánymenedzserét a nagy fogásról.

Mindezt csak súlyosbította az, ahogyan a 60 perc stábja a kritikák kereszttüzében közel két héten át védekezett: lázasan keresett olyan szakértőket, akik hajlandóak voltak hitelesnek minősíteni a dokumentumokat, ahelyett hogy a legjobb erőkkel az igazságot próbálta volna kideríteni, miközben a kimagyarázó riportokat ugyanazok a munkatársak készítették, akik az öt nap alatt összecsapott eredetit.

"Noha voltak erre utaló jelek, a bizottság végül nem jutott arra a következtetésre, hogy a 60 perc műsorkészítőit akár az időzítést, akár a riport tartalmát tekintve politikai szándékok vezérelték volna" - állapította meg végül, sok megfigyelő megrökönyödésére, az egyébként meglehetősen alapos jelentés, amelynek készítői elvégezték mindazokat az ellenőrzéseket, amelyeket a 60 perc stábja elmulasztott. A politikai motivációt ugyanakkor Rather és Mapes vallomásai, illetve korábbi műsoraik alapján zárta ki a vizsgálat.

De hasonló következtetésre jutott Szántó András, a Columbia Egyetem újságíró-iskolájának professzora is, aki szerint a CBS esete az egész amerikai televíziós tényújságírás válságát mutatja. "A nagyon határozott véleményeket nagyon hatásosan, képileg is harsányan tálaló jobboldali Fox News tévécsatorna alapvetően megváltoztatta a hírtelevíziózást Amerikában - mondta Szántó a HVG-nek. - Kiderült, hogy az amerikaiak a hírműsorokban is a szórakoztatást keresik, akkor nem kapcsolnak át másik csatornára, ha az, amit látnak, érdekes; márpedig a szélsőséges, elfogult vélemény izgalmasabb a körültekintőnél, míg az igazság, az objektivitás, az alaposság nem szempont. Ennek a hajszának lettek az áldozatai Ratherék is."

RÉTI PÁL / WASHINGTON