© Fazekas István

Február első napjaiban 18 speciális reszorttal rendelkező kormánybiztos, kormánymegbízott, kormánymeghatalma-zott és miniszterelnöki meghatalmazott mű-ködött Magyarországon.

Rajtuk kívül a Gyurcsány-kabinetnek van még egy 19. hasonló beosztású elöljárója is, akinek viszont - egyebek közt - épp az a célja, hogy megszüntesse "kollégái" hangzatos nevű, de zavaros jogállású beosztását. Hogy Sárközy Tamás közigazgatási kormánybiztos javaslata alapján a jelenlegi adminisztráció végül is elszánja-e magát a Parkinson törvényei szerint burjánzó hazai bürokrácia korlátok közé szorítására, az ez év végére (amikor a jogászprofesszor mandátuma lejár) nagyjából kiderül.

A kormánymegbízottak és "szinonimáik" száma egyelőre hetente bővül: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly október és december között összesen hat, ez év januárban pedig további öt személynek adományozott ilyen stallumot.

A kinevezettek megbízólevelei időnként meglepő párhuzamosságokról árulkodnak. Az MSZP parlamenti képviselője, Avarkeszi Dezső január közepén azt követően kapott például felkérést a honosítás új szabályainak kidolgozására a miniszterelnöktől (2005. június 30-ai határidővel), hogy Gyurcsány néhány héttel korábban e feladattal egyszer már igazságügy-miniszterét, Petrétei Józsefet is megbízta (őt 2005. január 31-ei határidővel). A honatya kormánymegbízotti mandátuma ezen felül a 150/2002-es kormányrendelettel is konkurál, amely kimondja: "a magyar állampolgársággal kapcsolatos jogi szabályozás" előkészítése "a belügyminiszter általános közjogi feladatkörébe" tartozik.

A HVG által megkérdezett képviselő-kormánymegbízottak kivétel nélkül a szerteágazó koordinációs feladattal magyarázták egyébként azt, mit is keresnek (miniszteri, illetve politikai államtitkári beosztás nélkül) a kormányzat felségterületén. A háromfős titkársággal rendelkező Avarkeszinek például - mint megtudtuk - hét minisztériummal kell egyeztetnie.

A miniszterelnök meghosszabbított karjaként működő tisztségviselők (lásd táblázatunkat a következő oldalon) közül csak a kormánybiztosok jogállását rögzíti mindenkire nézve kötelező jogszabály. A köztisztviselői törvény róluk is csak annyit mond, hogy államtitkári rangban vannak. A többiek mandátumáról egyedi kormányhatározatok szólnak, vagy még azok sem.

A Medgyessy-kormány által előszeretettel osztogatni kezdett miniszterelnöki megbízotti státus például olyan cím, amelynek egyelőre nyoma sincs a hazai közjogban. A kormánybiztosok és a kormánymeghatalmazottak szociológiai értelemben ugyanakkor elég élesen elválnak a különféle megbízottaktól: az előbbiek többnyire profi szakértők, míg az utóbbiak szinte mindig politikusok (az egyetlen kivétel jelenleg Huszty András).

A mostanában egyre növekvő létszámú megbízottak között a juttatások tekintetében mutatkozik nem is csekély különbség: míg a kormánymegbízottak költségtérítést, szolgálati autót, gépkocsivezetőt és általában két-négy fős titkárságot kapnak, a miniszterelnöki megbízottak - Batiz András kormányszóvivő tájékoztatása szerint - összesen egy rövid megbízólevéllel rendelkeznek. "A Gyurcsány-kormány által felkért tanácsadókat, megbízottakat nem azért alkalmazza a miniszterelnök, hogy nekik tiszteletdíjat folyósítson" - hangsúlyozta a HVG-nek Batiz.

E tétel maradéktalanul biztosan nem érvényes. A HVG értesülései szerint a népegészségügyi program koordinálásáért felelős, tavaly decemberben kinevezett kormánymegbízott - aki egyszersmind a népegészségügyi tárcaközi bizottságot is vezeti - munkájáért például havi bruttó 450 ezer forint fix juttatásban részesül. Erről maga az érintett: Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter számolt be a HVG-nek.

Az apparátusának finanszírozásáról a közügyekben elvárható nyíltsággal beszélő politikus szavaiból az is kiderült: Kökény és stábja a népegészségügyi program teljes költségvetésének 1,7 százalékával (az idén 15-16 millió forint) gazdálkodhat. "Elég lelkesen próbálom csinálni, de azért ez egy sziszifuszi munka" - fogalmazott az 55 éves kormánymegbízott, hozzátéve: a dohányreklámok hatásmechanizmusának feltárását tartja egyik legkeményebb feladatának.

Az egy "második kormány" létszámát elérő kormány- és miniszterelnöki megbízottakkal valószínűleg nem az a legfőbb gond, hogy működésük pár tízmillió forinttal megrövidíti az államkasszát. A szóban forgó emisszáriusok "tömeges" megjelenése elsősorban arra utal: az államapparátus olyan méretűvé duzzadt, hogy a széttagolt struktúra hatékony működtetéséhez esetenként már külön koordinátorokra van szükség.

A bürokratikus vízfej növekedésének kétségkívül súlyos jelei tapasztalhatók egy ideje idehaza. A minisztériumi apparátusok összlétszáma 2000 és 2004 között például 6684 főről 8256 főre emelkedett (HVG, 2004. január 10.), a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) köztisztviselői státusainak mennyisége pedig már két évvel ezelőtt meghaladta a több mint 82 milliós Németország egykor etalonnak tekintett szövetségi kancelláriájának hasonló mutatóit (HVG, 2003. február 22.).

Avarkeszi Dezső © Fazekas István

A politikai komisszárnak is minősíthető parlamenti képviselők megjelenése a kormányzati munkában alkotmányos aggályokat is felvet. A különböző megbízottak tevékenysége bajosan egyeztethető össze a kormány tagjainak jogállásáról szóló 1997. évi LXXIX. számú törvénnyel, amely kimondja: "A miniszter a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el, és ezért felelősséggel tartozik." Feltűnő ugyanakkor, hogy a miniszterelnök nem utolsósorban azon tárcák (egészségügyi, igazságügyi, szociális) mellé rendel ki kormánymegbízottakat, ahol pártonkívüli miniszterek irányítják az apparátust.

A miniszterelnöki "koordinátorok" látványos gyarapodásának hátterében nyilvánvalóan nem is közigazgatási megfontolásokat érdemes keresni. Számos jel utal ugyanis arra, hogy a bőkezűen osztogatott címeket és rangokat a miniszterelnök a kabinet és a vezető kormánypárt összecementezésére igyekszik elsősorban felhasználni.

Gyurcsány, aki öt éve még nem is volt tagja a szocialista pártnak, most minden irányban siet kiépíteni és intézményesíteni kapcsolatait. Alighanem ezzel magyarázható már az is, hogy egy ugyanolyan létszámú (tízfős), politikai államtitkárokból álló "megélhetési kiskabinet" működik jelenleg a MEH-ben, mint Medgyessy indulásakor.

A szokatlanul népes tanácsadói kar felállításakor s vezetőinek kiválasztása során (HVG, 2004. november 20.) Gyurcsányt a jelek szerint ugyanaz a szándék hajtotta, mint most, a megbízottak kiküldésekor: a kormányfő igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait a befolyásos - például jelentős pártpozícióval rendelkező - koalíciós politikusokkal.

A miniszterelnök tempósan halad. Az MSZP 15 tagú elnökségéből e pillanatban kilenc fő, a hattagú parlamenti frakcióvezetésből két személy, a négy pártplatformvezető közül három politikus, míg a 11 (itthon ma is aktívan politizáló) szocialista exminiszter közül öt korábbi kormánytag kötődik immár személyesen is valamilyen formában a miniszterelnökhöz. Aki a koalíciós partnerre is ügyel. Az SZDSZ hazai pályán mozgó 11 ügyvivőjéből ez idő szerint öt politikussal tart fenn valamilyen formalizált nexust Gyurcsány.

A parlamenti képviselők erőteljes beszivárgása a kormányzati szférába különben nem Gyurcsány s nem is Medgyessy idején kezdődött el. A politikai zsákmányszerzést a jelenlegi kormányfőnél jóval szilárdabb pártháttérrel rendelkező Orbán Viktor terjesztette ki számottevő mértékben az államigazgatás felső szintjeire. A politikai kontroll erősítése kapcsán a Gyurcsány-adminisztráció az állítólagos brit gyakorlatra hivatkozik, nem sokat törődve azzal, hogy amit csinál, az ellentétes a rendszerváltás idején meghirdetett államszervezeti elvekkel.

A kormány tagjai által kinevezett miniszteri biztosok száma ugyancsak dinamikusan növekszik. A HVG által "fellelt" 27 jelenlegi miniszteri biztos között ugyanakkor mindössze két olyan szakember akad, akinek megbízatása már az előző ciklusban elkezdődött (lásd táblázatunkat).

Ez arra utal, hogy e tisztségviselők többsége is határozottan kötődik a jelenlegi kurzushoz. A kapcsolat a kormánykoalíció és egyes miniszteri megbízottak esetében igencsak régi keletű: Fabriczki András, az egészségügyi tárca tavaly kinevezett biztosa például másfél évtizede még az MSZP kincstárnoka, Nemcsók János, a "kancellária" miniszteri biztosa pedig 1994 és 2002 között a szocialisták parlamenti képviselője volt. Nemcsók - Kolber István miniszter megbízottjaként - jelenleg az Alföld felzárkóztatási programjait koordinálja. "Bruttó 452 ezer forint fizetést, havi 7 ezer forint telefonátalányt és egy Volkswagen Bora szolgálati gépkocsit kapok" - nyilatkozta a HVG-nek a biológusprofesszor-expolitikus, hozzátéve, teljes óraszámmal (de "félpénzért") oktat a Szegedi Tudományegyetemen is.

A magyar közigazgatásra mindinkább jellemző párhuzamos struktúrák kiépülése ma már egyébként a parlamenti biztosok esetében is észlelhető. Nemcsók például a képviselői irodaház egyik szobájából koordinálja a Vásárhelyi-terv munkálatait és a Duna-Tisza közi homokhátság vízutánpótlási programját, miközben tőle pár száz méterre az FVM egyik miniszteri biztosa, Kolossváry Gábor teszi pontosan ugyanezt - igaz, ő az agrártárca nevében koordinál.

BABUS ENDRE