"Ha mindenki napi 150 grammal, azaz egyetlen almányival több zöldséget, gyümölcsöt enne, Magyarországon 22 százalékkal csökkenne a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozások száma, 40 százalékkal az infarktusos és 25 százalékkal a szélütéses halálesetek kockázata" - állítja Zajkás Gábor, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese. De hogy mennyi pénzt takaríthatna meg a társadalom, ha minden tagja egészségesebben táplálkozna, arra sem az Egészségügyi Minisztérium, sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem tudott válaszolni a HVG-nek. Már a nyolcvanas évek óta készülnek viszont úgynevezett táplálkozási ajánlások, a legutolsó ilyen 2002-ben jelent meg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által terjesztett, 80 ezer példányban kiadott brosúra tanácsai illúziórombolóan egyszerűek: naponta többször együnk teljes értékű gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, legalább napi egyszer húst és hetente halat, ellenben a cukrot, a zsiradékot, az alkoholt lehetőleg kerüljük.

Miközben a hivatalos táplálkozási ajánlás csak módjával jut el az érintettekhez, a különféle csodadiétákat ígérő olvasmányok szépen fogynak. Schobert Norbert két új könyvéből nyolc hónap alatt 230 ezer példányt adtak el, az enyhén szólva is vitatott Atkins-diétát (HVG, 2004. február 21.) népszerűsítő legújabb könyvekből 40 ezer darab fogyott, a női magazinok pedig szinte minden egyes számukban feltálalnak valamilyen tuti módszert. Zajkás - igaz, kevésbé látványos - receptje szerint viszont a fogyáshoz elegendő kevesebbet enni és kerülni a fölösleges kalóriákat, például a cukros üdítőket. Helyettük inkább tejet és - literenként 500 milligrammnál kevesebb nátriumot, viszont minél több magnéziumot és kalciumot tartalmazó - ásványvizeket érdemes fogyasztani. Sok helyen a csapvízzel sincs semmi baj, akit azonban zavar a klóros vezetékes víz, az körülbelül 20 ezer forintért vásárolhat magának víztisztító berendezést. Az egyszeri beruházás az interneten véleményt mondó használók szerint megéri, mivel a tisztított víz íze vetekszik az ásványvizekével.

A vegyszerfélsz miatt keresett biotermékek ára duplája-triplája a márkás nem bioárukénak. A kemikáliamentes napraforgóolaj litere csaknem 600 forint, a kis dobozos margarin 400 forintba, fél liter biogyümölcslé pedig 450 forintba kerül. De létezik félkilós biospagetti 500-600 forintért, szintén 500 grammos biomogyorókrém 1800-ért, sőt még vegetáriánus pecsenyezsír is, ebből 20 deka csaknem 500 forint. Ám a biocímke sem mindenható. "Biomüzlit például biztosan nem vennék - mondja az ökológus végzettségű Lánszki Imre, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat főigazgató-helyettese -, ugyanis miközben a permetezett gabonában kevés a vegyszermaradvány, a biotermékekben a kártevők miatt toxikus anyagok halmozódhatnak fel." A szakember szerint a vegyszerezett zöldségekkel sincs baj, de biocímkéset főleg a szabad földön termesztett zöldségfélékből érdemes választani.

Sokan esküsznek a vitaminok csodatévő erejére is, tavaly a GKI Piackutató Intézet szerint 207-féle vitaminkészítményre összesen 9,1 milliárd forintot költött a lakosság és az OEP. Az egyoldalú táplálkozást valóban kiegészíthetik a havonta 1500-3000 forintért megvásárolható, vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó készítmények, az immunrendszer erősítését azonban hiába várja tőlük a vásárló, "az ugyanis túl bonyolult ahhoz, hogy csak úgy erősítgetni lehessen" - mondja Füst György, a Magyar Immunológiai Társaság elnöke, hozzátéve: a reklámozott gyógyszereknél valószínűleg soha nem vizsgálták, milyen hatással vannak az immunrendszerre.

Mégis újra meg újra felbukkan egy-egy minden betegség ellen hatásosnak hirdetett készítmény. Ilyen az aloe vera, amelynek leve 4-8 ezer forintba kerül literenként, a 12-15 ezer forintos nonilé vagy a valamivel olcsóbb, akár házilag is elkészíthető kombuchatea. Füst és Zajkás is egyetért azonban abban, hogy egészséges embernek fölösleges ilyesmiket vásárolnia. "Egy liter aloe vera-lé előállítási költsége 1 dollár" - állítja az aloe verás üdítőt is forgalmazó X-Drink Kft. résztulajdonosa, Keresztes Attila, aki szerint a vásárlók horribilis árrés megfizetésével jutnak hozzá a főleg multilevel rendszerben terjesztett termékekhez. A meghökkentő árképzés másik példája, hogy egy internetes oldalon a - 7,5 decis - üvegpalackos nonilé 7 dollárral drágább, mint műanyag palackos társa, tehát az üvegért több mint 1300 forintot kell fizetni. Kínálnak még vércsoport-specifikus vitaminkészítményeket is a nagy gyógyszergyárak multivitaminjaiéhoz hasonló áron, a HVG által kérdezett orvosok azonban nem hiszik, hogy bármilyen összefüggés volna az emberek vércsoportja és vitaminigénye között.

Jól csengő varázsszó a zsírégetés is, így nem meglepő, hogy a zsírpárnák ellen is kapható csodaszer: karnitinnak hívják, és 4 ezer forintba kerül belőle hatvan szem. Györe István, az Országos Sportegészségügyi Intézet teljesítmény-élettani laboratóriumának főorvosa azonban arra figyelmeztet, hogy a szer csak sok mozgás mellett és nagy mennyiségben hat: naponta legalább 1 grammot kell bevenni belőle - és egy órát sportolni az eredményhez. Györe persze elsősorban a csodaszerek nélküli mozgást ajánlja, és hozzá kitartást, hiszen egy kétórás, olimpiai intenzitású triatlonversenyen is csak 50 gramm zsírt éget el a szervezet. Kellemesebb tanácsa viszont, hogy mindegy, mit sportol az ember, a legfontosabb az, hogy örömét lelje benne, és lehetőleg a szabad levegőn végezze.

De persze a sportolás sem megy ingyen. A mindenki számára elérhető kocogással vagy túrázással szemben néhány divatos sport milliókba kerülhet. A búvárkodás vagy hegymászás például egy 30-50 ezer forintos tanfolyammal indul, ehhez jön még a felszerelés, majd pedig az utazások ára. Búvárruhát bérelni is lehet, napi 15-20 euróért, a saját készlet azonban 200 ezer forintnál kezdődik, és érdemes vásárolni egy vízálló lámpát is 100 ezerért. A víz alatti világ megörökítésére szolgáló kamerák, fényképezőgépek ára változó: az eldobható kisebb gépek 5 ezer forint körül vannak, de a legkomolyabbak ára több millió forint. A hegymászás még ennél is drágább lehet, főleg ha valaki például egy alpesi csúcsot készül meghódítani. "Csak a hátizsákom tartalma megér 500 ezer forintot, a rajtam lévő ruha pedig még vagy 300 ezret" - állítja Pelikán István, a Magyar Hegymászóoktatók Egyesületének titkára, aki azt tapasztalja, hogy a súlyos balesetet szenvedő hegymászóknak sokszor megvan a drága felszerelésük, a sokkal olcsóbb tanfolyamot viszont megspórolták.

Az otthoni tornát levezénylő fitneszkazetták darabját már néhány ezer forintért is be lehet szerezni. Drágábbak az edzőtermi foglalkozások: a felkapottabb helyeken 10-18 ezer forintot is elkérnek a havi bérletért, a napi belépő pedig ezer forint körül van. Ha valaki személyre szabott edzéstervet szeretne, még havi körülbelül 30 ezer forintot kell fizetnie a személyi tréner szolgálataiért. Aki ezt sokallja, akár szakorvossal is készíttethet teljesítményfelmérést, amelynek ára tág határok között mozog. A sportkórházban 7500 forintért bárkin elvégzik a komplex vizsgálatot, de például a Danubius Hotels egyik szállodájában a honlapjuk szerint 20 ezer forint a fitneszvizsgálat, amely mindössze vérnyomás- és testzsírmérésből, valamint elbeszélgetésből áll; a légzésfunkciót is mérő terheléses EKG-ért újabb 18 ezer forintot kell leszurkolni.

A sportszerek világában is - miért éppen ott ne? - megjelent néhány csodamasina. Közös bennük, hogy reklámjuk szerint a használójuk aktív mozgás és megerőltetés nélkül is izmossá és karcsúvá válhat. A has- és egyéb izmokat elektromos impulzusokkal összehúzó ketyerék azonban Györe szerint egészségesebbé semmiképpen nem teszik az embert, hiszen a passzivitással a szívet és az érrendszert erősítő intenzív oxigénfelvételt is "megspórolja" a használó. Aki mégis hisz benne, kaphat 5 ezer és 20 ezer forintosat is, de fel kell készülnie arra, hogy némelyiket nem is olyan egyszerű úgy felragasztani, hogy összehúzza a megfelelő izmokat.

Akinek mindez nem elég, az költhet 6 ezer forintot például az elektromos sugárzás ellen védő ülőpárnára vagy 20 ezer forintot az ugyanilyen hatásúnak mondott takaróra, az állítólag a NASA által kifejlesztett, 110 ezer forintos matracra, a 40 ezer forintért kapható, biomágneses energiát sugárzó nyakláncra, 15-20 ezer forintos szépségvitaminokra, lecserélheti a teljes ruhatárát és lakása berendezését egy-egy színterápia kedvéért, a hatás fokozása érdekében pedig vehet még néhány varázskövet is. Ha minden jól megy, hamarosan a piacra dobják az intelligens ruhát is: egy Wearable Health Care System néven futó projekt során ugyanis a közelmúltban kifejlesztették azt az öltözéket, amely folyamatosan méri viselője testfunkcióit, és ha baj van, még az orvost is hívja. Pénzért tehát mindent kínálnak. Sehol sem árulnak viszont elegendő alvást, időt a napi ötszöri nyugodt étkezésre és stresszmentes munkahelyet, holott ezek az igazán fontosak.

HERMAN BERNADETT