"Újat produkálni csak akkor érdemes, ha az ember a meglévőnél jobbat tud" - ezzel a jelszóval büszkélkedik honlapján a felső-ausztriai Landfrisch Molkerei GmbH, amelyet azzal told meg, hogy kutatólaboratóriumában új ötletek nyomán új termékek valósulnak meg. A szüleményeket aztán addig tesztelik és javítják, amíg véleményük szerint "egyedülállóvá" nem válnak. Ilyen az osztrák Túró Rudi is, amellyel a welsi székhelyű tejipari vállalat az idén állt elő. A fényes, kék-fehér alapszínű papírba burkolt "ausztrikum" háromféle változatban kapható: kókusz-, vanília- és natúr túróízzel. A Landfrisch Rudi fehér "testét" ugyanúgy csokoládé borítja, mint a magyar pöttyöst, ám jóval édesebb, mert nincs benne citrom.
Az immár a legnagyobb osztrák élelmiszerláncokban is fellelhető édesség piaci bevezetését nagyszabású reklámkampány segíti: a Landfrisch március első hetében 42 helyszínen szervezett kóstolót, rádiós hirdetésében pedig az új finomság vásárlói között Robbie Williams és a Rolling Stones koncertjeire szóló jegyek kisorsolását ígéri. A kampányban az osztrák fogyasztó nem csupán arról értesülhet, hogy a 30 grammos osztrák túrós csoki a legfinomabb alpesi tejből készül, habkönnyű és egészséges, hanem arról is, hogy azt a tavaly őszi kölni Anuga élelmiszer-kiállításon - a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű rendezvényén - innovációs díjjal tüntették ki.
A Landfrisch Rudi gyártói nem is tagadják, hogy az ötletre Magyarországon bukkantak rá. A 10 millió lakosú országban napi 1,3 millió "Turro Rudit" fogyasztanak - írja a Deutsche Molkerei Zeitung. Gyaníthatóan ez késztette a tejtermelők szövetkezeti tulajdonában álló, évente 134 millió liter tejet feldolgozó, 150 embert foglalkoztató céget az "újításra". A most lekoppintott édesség magyar változatát eredetileg a szovjet Eszkimó túrócsoki alapján fejlesztették ki, 12 éves kutatómunkával; további "klónozását" pedig jogi eszközökkel szinte lehetetlen megakadályozni.
Magyarországon mind szabadalmi, mind védjegyoltalma van a hungarikummá lett, a Friesland Hungaria Zrt. által gyártott Pöttyös Túró Rudinak, a Rudi elnevezés pedig külön is oltalmat élvez. Utóbbin fele-fele arányban osztozik a Pöttyöst gyártó Friesland és a másik magyarországi Rudi-gyártó, a Compagnie Gervais Danone (a két termék a csomagolás alapján könnyen megkülönböztethető). Bár a Túró Rudi elnevezést a Friesland jogelődje Ausztriában is levédette, csakhogy az osztrákok a Rudi's szóra a Frieslandénál korábbi bejegyzésű védjegyet birtokolnak. Így lehetőségük van rá, hogy Ausztria területén ezen a néven bármilyen terméket forgalomba hozzanak. Mivel pedig a Rudi név a német nyelvterületen jóval elterjedtebb, mint Magyarországon, Kiss Pál István, a Friesland vezérigazgatója nem látja értelmét a névvitának.
A túró, illetve a pöttyös szavak ékezetei pedig a külföldi vásárlókban inkább török, mint magyar képzetet keltenek, ezért a Friesland az országhatáron kívül a Dots (pöttyök) márkanéven népszerűsíti termékét. A Danone lengyel üzletekbe vitte el Rudiját, a Friesland a szlovák és a román piacon indított, a minap pedig a barcelonai Alimentaria élelmiszer-ipari vásáron rukkolt vele elő, de küszöbönáll az olaszországi bevezetés is. A cég megfontolt tempót diktál, mert a külföldi megjelenés komoly ráfordítást és energiát igényel - az ausztriai élelmiszerláncok például a termékértékesítő kötelességévé teszik, hogy ellenőrizze a hűtőpolcokra helyezett "Rudik" frissességét, s visszavegye a lejárt szavatosságú csokirudakat.
Ma már a magyar piacon is vagy 25-féle, nem túróból, hanem tejből készült ál-Rudi kapható, többségük az elmúlt három-négy évben bukkant fel, és gyakran olcsóbb, mint az eredeti. Ennek ellenére a konkurens termékek nem veszélyeztetik a Mátészalkán gyártott, kulttermékké magasztosult édesség pozícióját - legalábbis Kiss Pál István szerint. "A Túró Rudi a miénk, ellopni nem, csak másolni lehet" - vélekedik a vezérigazgató, aki szerint a tejminőség uniós szabvány, a gyártási technológia nem különösebben bonyolult, az igazi titok az íz összetételében van.
Az elsősorban túrósajtjainak értékesítésére szakosodott, innovatív osztrák tejipari cég is kínosan őrzi titkait. A Rudijáról készíttetett reklámcikkből kiderül, hogy az üzeme területét meglátogatók nem fényképezhetnek, de elzárkózott a Landfrisch a HVG tudósítójával való találkozástól, sőt az írásban kért kérdések megválaszolásától is. A marketingosztály vezetője, Ursula Scheubmayr a felső tilalomra hivatkozva mindössze annyit árult el, hogy az osztrák tejipari érdekeltségek listáján a nyolcadik helyen szereplő vállalkozás története 1929-ig vezethető viszsza.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
