"Túlzás nélkül mondható, hogy tavaly drámaira fordult a tudományos, szak- és felsőoktatási könyvek kiadásának a helyzete" - jelentette ki a HVG-nek Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. Az egyesülés adatai szerint ugyanakkor az egész könyvpiacot tekintve nőtt a forgalom: 62,7 milliárd forintot tett ki 2005-ben, közel 8 százalékkal emelkedve az előző évihez képest. Ebből a tudományos és szakkönyvek 9,5 milliárd forinttal, 15 százalékkal részesedtek, ez pedig az utolsó két évben 5 százalékpontos visszaesést, több mint 2 milliárd forintos forgalomcsökkenést jelent. Gyurgyák János, az Osiris Kiadó igazgatója szerint a számok által mutatottnál is nagyobb a gond. Szerinte "mindenki jobb képet vág, mint amilyen helyzetben van, adatszolgáltatáskor nem vallja be, mik a tényleges számok". Az érintett kiadók behúzták a féket. "Voltak olyanok is, akik bepánikoltak" - érzékeltette a körülményeket Lelkes Lajos, az agrártudományok vezető kiadója, a Mezőgazda igazgatója és az MKKE elnökségi tagja. Pedig - mint elmondta - egyes tudományágak kiadói (mint az agrár, a gazdasági, a műszaki vagy az orvosi) még aránylag jó helyzetben vannak, hiszen a mérnökök, orvosok, vállalkozók megveszik azokat a szakkönyveket, tudományos újdonságokat tartalmazó köteteket, amelyek munkájukhoz szükségesek. A gazdasági jogszabályok folyamatos változása nyomán a jogi vagy számviteli könyveket kiadók számíthatnak a legnagyobb keresletre.

A humán tudományok kiadói vannak igazán gondban. "Egy pedagógus a 3 ezer forintos könyvet már visszateszi a polcra" - mondta Lelkes. Ezért a társadalomtudományi kiadók felhívják a figyelmet arra, hogy magyar nyelven szakkönyvet kiadni egyszerűen nem lehet az állam támogatása nélkül, egyrészt a piac kis mérete, másrészt a vásárlóerő szerénysége miatt. "Aki magyar felsőoktatást, magyar kulturális identitást és demokratikus társadalmat akar, annak akarnia kell a tudományos könyvkiadás finanszírozását is" - érvelt Miklós Tamás, az Atlantisz Könyvkiadó igazgatója. Igaz, hogy egyre többen idegen nyelven olvasnak szakirodalmat, a természettudományoknál ez "legfeljebb" azt eredményezi, hogy elsorvad a magyar szaknyelv. Ám ha "csak az idegen nyelven író-olvasó elit fér hozzá bizonyos, a világot foglalkoztató nagy témákhoz, a köznép pedig szellemi proletárrá válik, akkor minden demokráciáról való fecsegés eleve üres szó" - mondta Miklós. A Balassi Kiadó igazgatója, Kőszeghy Péter szerint olyan könyveket, mint az általuk kiadott, tízkötetesre tervezett, a könyvtárosok által az év könyvének választott Magyar művelődéstörténeti lexikon, nem is lehetne állami támogatás nélkül megjelentetni. "Eddig öt kötet jelent meg, de egyelőre nem tudom, a hatodikat például milyen pénzből tudom kiadni" - mutatott rá a finanszírozási bizonytalanságra Kőszeghy.

A tudományos könyvek piaca a felsőoktatásra támaszkodhatna. Az 1990-es évek közepén sikerült is egy kiadástámogatási programot elindítani, akkor egy év alatt 1 milliárd forintot adott az oktatási tárca erre a célra. Az idők folyamán ez a segítség jelképessé zsugorodott, tavaly mintegy 100 millió, az idén valószínűleg ennél is kevesebb pénz jut rá. A források csekély volta mellett Miklós szerint "a támogatási rendszer kiszámíthatatlan, preferenciái pedig tisztázatlanok". Kőszeghy elmondta, még a megítélt kevés pénzt is nehéz kisajtolni az államapparátusból, előfordult, hogy több mint egy évet vártak pályázaton elnyert pénzükre. A többi forrás még esetlegesebb: az Atlantisznak például sikerült tervezett Platón összkiadása tíz kötetére pénzt szerezni a nemzeti kutatás-fejlesztési programból, sőt cégek is támogatják egyes könyveiket, például a T-Mobile vagy Bock József borász. Emellett pénzügyi támogatást kapnak német és francia alapítványoktól - természetesen német és francia könyvek magyar nyelvű megjelentetésére.

A kiadók helyzetét rontja, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a fénymásolás, sőt gyakran a tanárok osztanak kópiákat a diákoknak. "Miután én befejeztem az egyetemet, könyvgyűjteményem volt, a gyermekeinknek már csak xeroxgyűjteménye lesz" - mondta Kőszeghy. Az üzleti célú fénymásolás elvileg büntetendő, de nehéz leleplezni. "A napokban kaptam egy nyomozásmegszüntető határozatot, mely szerint Szegeden 5200 forint értékben károsították meg kiadómat a fénymásolók; ez lett a nyomozás eredménye" - mesélte Gyurgyák.

Lelkes szerint előremenekülni nincs mód, minden tudományos kiadó szűkíti tevékenységét. Az Enciklopédia azért megpróbál új utakra lépni. Mint F. Almási Éva igazgató elmondta, olyan online kereskedést nyitnak, amelyben a boltokban nem kapható tudományos könyveket és folyóiratokat kínálják majd. A terjesztés amúgy is e szektor nagy gondja, a nagy terjesztők csak bizományba s mintegy 40 százalékos jutalékért vesznek át könyveket. A tudományos könyvek nagy része nem is érdekli a hálózatokat, mivel azokat kis példányszámban és aránylag hosszú idő alatt lehet értékesíteni. A Mezőgazda mindezen nehézségek miatt például harmadára csökkenti új kiadású műveinek számát, míg az Osiris ennél is nagyobb mértékben, a csúcsot jelentő 360 helyett már kevesebb mint ötven új könyvet jelentet meg az idén.

RIBA ISTVÁN