Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybírósághoz és az adatvédelmi biztoshoz fordult a BlackPanther informatikai rendszer gazdája az elektronikus adóbevallás feltételrendszere miatt.

Teleházba irányított a Zala megyei adóhatóság egy szoftverfejlesztő céget, amely nem óhajtja megvásárolni külföldi konkurense termékeit ahhoz, hogy eleget tegyen kötelező elektronikus adóbevallásának. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében már közel 1 millió adózónak kell az adatait interneten továbbítania, e kötelezettségnek azonban egyelőre csupán a Microsoft Windows operációs rendszeren futó ABEV űrlapkitöltő programon lehet eleget tenni. Bár az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) dolgoznak egy általános, úgynevezett platformfüggetlen JAVA-alapú kitöltőprogram fejlesztésén is - derül ki az intézmény HVG-nek adott válaszából -, a jelek szerint elkéstek vele.

"Adatszolgáltatási kötelezettségünknek tőlünk független okok miatt nem tudunk eleget tenni" - jelezte Barcza Károly, a BlackPanther Linux-alapú operációs rendszert működtető zalaegerszegi V. Group Team Bt. vezetője, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az elektronikus adóbevalló rendszerrel a magyar piacon tovább erősödött az amúgy is monopolhelyzetben lévő Microsoft, és hogy az adóhatóság nem kíván élni a szabad szoftveres, vagyis licencdíj nélküli rendszerekben rejlő lehetőséggel. Érvelésétől - mely szerint adóbevallását a saját rendszerén nem tudja elkészíteni, új megvételére pedig nem kötelezheti a törvény - az adóhatóság nem hatódott meg. Tudatta ügyfelével, hogy nincs rákényszerítve új szoftver vásárlására, hiszen e-adóbevallásának elkészítésére ingyenes lehetősége van a teleházakban és az e-Magyarország pontokon. Az indoklás magva az volt, hogy az "adóhatóságnak sem tárgyi, sem anyagi, sem időbeli feltétele nincs meg a keretprogram és a nyomtatványok valamennyi operációs rendszerre történő átkonvertálására".

Ha harc, hát legyen harc, vették fel a kesztyűt a feketepárducosok. "A napokban az Alkotmánybírósághoz és az adatvédelmi biztoshoz fordultunk, a későbbiek során pedig készek vagyunk perelni a magyar államot is, a jogalkotók által a cégnek okozott károkért" - nyilatkozta a HVG-nek Radovics Csilla, az úgynevezett kismamaperekben az államot több mint 30 milliárd forint kifizetésére kényszerítő ügyvéd. A szoftverfejlesztők az Alkotmánybíróságtól az adózás rendjéről szóló törvény utólagos normakontrollját kérik, mert álláspontjuk szerint a jelenlegi, csak egyféle operációs rendszeren teljesíthető e-adóbevallás sérti az alaptörvény passzusát, amely szerint "a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, és támogatja a gazdasági verseny szabadságát". Továbbá, bár "mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog", a teleházakban elkészített adóbevallás e szempontból aggályos, mivel az adatok a számítógépek winchesterén tárolódhatnak, és illetéktelenek számára is hozzáférhetővé válhatnak. Ez utóbbi okból fordultak az adatvédelmi biztoshoz is.

A versenysemlegesség, illetve az esélyegyenlőség elvének sérülése ebben az esetben azért nem a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó kérdés - érvel Radovics -, mert az állam mint jogalkotó egyenlőtlen piaci feltételeket teremtett. Ami pedig a kártérítési igényt illeti, ez azért merülhet fel, mert a több tízezres felhasználói körrel rendelkező BlackPanther sorra veszíti el hazai ügyfeleit. Partnerei az e-adóbevallás miatt a Windows megvásárlására kényszerülnek, egy-egy cégen belül pedig kétféle informatikai rendszert ésszerűtlen fenntartani, ezért többen is felbontották a velük kötött megállapodást.

A látszólag az e-adóbevallásról szóló vita mögött ott húzódik a zárt és szabad forráskódú szoftverek fejlesztőinek több éve tartó csatája, amelynek legfőbb fóruma a kontinensen az Európai Bizottság (HVG, 2006. július 22.). Az előbbiek - például a Microsoft-szoftverek - kódját csak a fejlesztők ismerik, míg a nyílt forráskódúak mindenki számára áttekinthető, fejleszthető, többnyire olcsóbb, olykor ingyenes rendszerek. A szabadszoftver-fejlesztők és -felhasználók egyre inkább sérelmezik, hogy miközben a világban mind több helyen állnak át költségtakarékossági megfontolásból linuxos rendszerekre, e gyakorlattal szemben a magyar kormányok a Microsoft elkötelezettjeinek mutatkoznak. Márpedig az informatikai piac legnagyobb megrendelője az állam, és pályázatait azok nyerhetik el, akik a köz- és az államigazgatásban már működő, többségében Microsoft-technológiára alapozott szoftverekre építenek. A közigazgatás és az állami fenntartású közintézmények központosított közbeszerzései szerint tavaly 2,2 milliárd forintot, az oktatásban 1,3 milliárdot fordítottak Microsoft-licencek beszerzésére. Arra a kérdésre, összesen mennyi licencdíjat fizet a magyar állam a Microsoft-rendszer használatáért, az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) a HVG-nek nem tudott válaszolni.

A linuxosok aggodalmát látszik igazolni, hogy piaci információk szerint a Microsoft megtette a maga javaslatát a minisztériumok, országos hatáskörű intézmények és területi szerveik központosított szoftverrel történő ellátására, mintegy 102 ezer személyi számítógépre (PC), valamint a munkaállomások és a szerverek licencelésére, évi 8,3 milliárd forintos értékben. A Microsoft elterjedtségére jellemző, hogy a javaslat a nem Microsoft-technológiák kiváltása kapcsán mintegy 1,2 milliárd forint megtakarítással számol. Lapzártakor még nem tudni, az EKK él-e az ajánlattal. "Érthetetlen, miért fizet ki évente több milliárd forintot az állam a zárt licencekért, amikor ma már több jól működő szabad szoftveres rendszer létezik" - fakadt ki a HVG-nek Balsai Péter, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke és a Szabad Szoftver Intézet egyik alapítója.

"Az informatika fejlődésének gátjává vált, hogy nem terjedhetnek gyorsabb ütemben a nyílt forráskódú szoftverek" - véli Mécs Imre szocialista országgyűlési képviselő, aki 2002 és 2006 között, még SZDSZ-es színekben, az Országgyűlés informatikai bizottságának tagjaként az alternatív szolgáltatók egyik támogatója volt. Ő már évekkel ezelőtt elhibázottnak, verseny- és piacellenesnek tartotta azt a megállapodást, amelyet az akkori informatikai tárca kötött a Microsofttal (korábban Campus, manapság Tisztaszoftver-program néven), azért, hogy az oktatók és diákok által használt Windows és Office jogilag tisztának bizonyulhasson. Mécs szerint a több milliárd forintos, közbeszerzés és pályáztatás nélkül kötött megállapodás azért is pazarló, mert a Microsoftnak óriási üzleti propagandát jelent, hogy a diákok az ő rendszerükön nőnek fel.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy szoftver életciklusában a beszerzési költség csak mintegy 20-30 százalékra rúg, a többi a hozzá kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke - reagált a linuxosok olcsó megoldásokat szorgalmazó kritikájára az EKK kormánybiztosa, Simon Géza. Szerinte a szabad szoftverek kifejlesztése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy azokat a közigazgatásban használatba lehessen venni, mert sem az üzemeltetésük, sem a felhasználók oktatása nincs megoldva. Működtetésükhöz kevés a jó szakember, akiknek a munkaerő-piaci ára ezért lényegesen nagyobb - tette hozzá. Mindezt persze a szabad szoftveresek tagadják, mondván, a jelentősebb hazai rendszerintegrátorok mindegyike, továbbá egyre több kisvállalkozás is alkalmaz linuxos szakembereket. "Csak beható költségelemzés alapján dönthető el, hogy milyen rendszert szabad egy-egy feladat megoldására választani, aminek metodikája még csak formálódik" - nyilatkozta Simon, amit azzal az ígérettel fejelt meg, hogy különösen az új, nagy rendszerek kialakításánál mérlegelik a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását. E nekibuzdulás előzményei azonban nem sok jót ígérnek. A kormány 2006 januárjától az államigazgatás szoftvergazdálkodásának ésszerűsítésére Szoftverkompetencia-központot létesített, amely azonban ma már szünetelteti működését, mivel a kormánybiztos szerint nem ért el átütő eredményeket, elsősorban a közigazgatás dolgozóinak felkészültségbeli hiányosságai miatt. A másik oldal szakértői szerint viszont nem kapott megfelelő támogatást, publicitást és eszközt az érdemi működéshez.

TÖRÖK TÜNDE

Bűnösnek találta a bíróság a 16 éves lányt, aki bombariadóval ijesztett rá két gyermekotthonra

Bűnösnek találta a bíróság a 16 éves lányt, aki bombariadóval ijesztett rá két gyermekotthonra

Súlyos autóbalesetet szenvedett Virginia Giuffre, aki korábban szexuális zaklatással vádolta András herceget

Súlyos autóbalesetet szenvedett Virginia Giuffre, aki korábban szexuális zaklatással vádolta András herceget

A járőrök oltották el a menekülő autós kocsiját miután kerékpártartóknak csapódott – videó

A járőrök oltották el a menekülő autós kocsiját miután kerékpártartóknak csapódott – videó

Gulyás Gergely szerint van remény a NER-es kullancsoknak, ellenzéki vezető is lehet belőlük

Gulyás Gergely szerint van remény a NER-es kullancsoknak, ellenzéki vezető is lehet belőlük