Alighanem rosszabbul él, mint négy éve a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. egykori gépmestere. Jogerősen megnyerte ugyan egykori munkáltatója ellen indított perét, a nyomdának így ki kellett volna fizetnie a férfi elmaradt bérét és túlóradíját, ám a nyomdász hiába kért végrehajtást. Ügyvédje tájékoztatása szerint nem jut hozzá kevesebb mint negyedmillió forintjához: a cég bankszámláin nincsen pénz. A Kövér Szilárd - Kövér László, a Fidesz országos választmánya elnökének fivére - által vezetett, közvetve és közvetlenül az előbbi apósa és anyósa tulajdonában álló rt ellen az utóbbi években többen kértek végrehajtást. Elmaradt munkabérét követelte jogerős ítélettel a zsebében egy másik volt dolgozó, s rátáblázott a cégre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is. A napokban indult felszámolást azonban nem ők, hanem a nyomda egyik beszállítója, a tatabányai Rolltrix Kft. kezdeményezte.

A nevét tavaly ősszel Magyar Nyomdaügynökség Zrt.-re változtatott cégre néhány évvel ezelőtt még mosolygott a szerencse: piaci hírek szerint az Orbán-kormány idején nagyot szakított az akkor még állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. szállítójaként (HVG, 2002. február 9.). Az 1995-től Kövér Szilárd által irányított céget 1994-ben a Mahir Rt. alapította, felügyelőbizottságában 1997-1998-ban megfordult Simicska Lajos fideszes gazdasági háttérember, az APEH későbbi elnöke is, az igazgatóságnak pedig tavaly nyárig tagja volt Töröcskei László ügyvéd, a Hír Tv-t finanszírozó üzletember, Töröcskei István testvére. A Kövér rokon jászberényi Bakos házaspár cége 2004 óta az rt fő részvényese.

A tankönyvbizniszhez köthető, hogy a cég gyakorlatilag lekoppintotta az Egyetemi Nyomda évszázados nevét. Az 1577-ben Nagyszombaton alapított üzem az ottani univerzitás létrehozásával vált "egyetemivé" 1635-ben, s a 18. században, a budai várba költözve lett "királyi". Az államosítás már a pesti zsinagóga szomszédságában, a Dohány utcában érte a vállalatot, amelyet akkor összevontak a Tolnay Nyomdával. Az Egyetemi Nyomda rendszerváltozás utáni privatizációja sem volt kimondott sikertörténet, nem sokkal később felszámolás kezdődött a cég ellen, amely jelenleg is tart. E procedúra keretében érkeztek Kövérék, akik 1999-ben megvásárolták a gépeket és a dolgozók alkalmazási jogát, ám a nevet nem. Utóbbit saját döntésük alapján kezdték használni 2001 őszén, nem sokkal azt megelőzően, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az akkor a tulajdonában álló tankönyvkiadó figyelmébe ajánlotta a volt Mahir-nyomdát.

A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. akkori piaci becslések szerint 2001-2002-ben a tankönyvkiadó negyedik legnagyobb szállítója lett - egyik percről a másikra, úgy, hogy alvállalkozókat is be kellett vonniuk az üzletbe. Más hírek ma már arról szólnak: a tankönyvsztorinak nagyobb volt a füstje, mint a lángja, s az "egyetemiek" alig 60 millió forintot vittek el az évente 1 milliárdos bizniszből. 2004-ben mindenesetre még nyereséges volt az rt, a következő évben viszont már 123 milliós veszteséget produkált 91 millió forintos árbevétel mellett. Saját tőkéje mínusz 129 millió forintot tett ki, kötelezettségei pedig meghaladták a 160 milliót, csak adójellegű tartozása 90 millió forintra rúgott 2005 végén.

A felszámolást kérő tatabányai nyomdacikk-kereskedőknek tehát kevés a sanszuk, hogy valaha is megkapják a jussukat. Hasonlóan rossz bőrben van a Kövér-nyomda tulajdonában álló, 1992-ben Fidesz-közeli - utóbb Kaya Ibrahim nevével visszaélve fantomizált - vállalkozások által alapított, éveken keresztül Kövér Szilárd által vezetett Arzenál Nyomdaipari Kft., amely ellen tavaly ősszel indult felszámolási eljárás. Az APEH tavaly tavasszal Veres János pénzügyminiszter kérésére azt közölte: az Arzenál 2003 óta nem tesz eleget adóbevallási kötelezettségének, többször indult ellene végrehajtás, lefoglalni azonban semmit sem tudtak, a cégnek sem ingó, sem ingatlan vagyona nincsen. A tárcavezető azért kért feljegyzést, mert tudomására jutott: az Arzenál közel 110 millió forintos késedelmi pótlékából az APEH a Horn-, majd az Orbán-kormány idején részletekben több mint 93 millió forintot elengedett, annak ellenére, hogy ehhez hiányoztak a törvényi feltételek (HVG, 2006. március 31.). Működik viszont a Kövér Szilárd és felesége, Bakos Erika érdekeltségében álló Magyar Egyetemi Kiadó Kft., amelynek egyik alapítója Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt, s amely 18 millió forint honoráriumot fizetett a szerzőnek, amikor 2003-ban piacra dobta a Történelem főutcáján című, a Fidesz vezette kormányzás időszakát Orbán Viktor exminiszterelnök beszédein keresztül bemutató kiadványt.

RÁDI ANTÓNIA