Feltörők
Sokkolta a nemzetközi üzleti köröket, hogy kiderült, a világ legértékesebb vállalata már nem amerikai cég, hanem a kínai Petrochina olajtársaság.
HVG |
A Petrochina ennek ellenére az olajiparban nincs egy súlycsoportban az Exxon Mobillal. Az amerikai cég tavaly 1,6 milliárd hordó nyersolajat, illetve földgázt termelt ki, és ezzel 365 milliárd dolláros forgalom mellett 39,5 milliárdos adózás utáni nyereséget ért el. A kínai társaság 1 milliárd hordóig, illetve 92 milliárd dollárnyi bevétel mellett 19 milliárdos nettó profitig jutott. A jövőben viszont csökkenhet a két cég közti különbség. Miközben tartalékaik már most is megközelítik egymást - az amerikaié 22,7 milliárd, a kínaié 20,5 milliárd hordó -, a Petrochina az utóbbi öt évben 19, míg az Exxon Mobil csak 6 százalékkal növelte azokat.
A Petrochina értékét elsősorban két piactorzító hatás lökte az égbe. A hordónkénti 100 dollár felé tartó világpiaci olajár minden olajtársaság részvényét keresetté teszi, ám a kínai cég papírjai iránti érdeklődést külön növelte, hogy kevés van belőlük a piacon. A sanghaji tőzsdére csak a papírok 2,2 százaléka került, és a csomagot ötvenszeresen túljegyezték. Amúgy sem túl sok forog közkézen a Petrochina részvényeiből, 87 százalékát továbbra is az állami China National Petroleum Corp. (CNPC) birtokolja. Ugyanez torzítja a világ legértékesebb tíz vállalata közé a Petrochina mellett bekerült másik olajcég (Sinopec), valamint egy távközlési vállalat (China Mobile), illetve bank (ICBC) piaci megítélését is: az állami túlsúly miatt a befektetők kevés részvényre pályázhatnak.
Márpedig tőzsdén spekuláló kínaiból egyre több van. Az utóbbi két évben Kínában tízmilliószám nyitják az értékpapír-számlákat, ami 2006 eleje óta 500 százalékkal emelte a sanghaji és a sencseni tőzsde összesített indexét. A Petrochina iránti roham láttán Ven Csia-pao miniszterelnök is megszólalt, jelezve, hogy a pekingi kormány mindent megtesz a börzei árfolyamok túl magasra szaladása, az árfolyamok váratlan felszökése, illetve zuhanása ellen. Sanghajban az év elején kisebb riadalom volt, amikor elterjedt, hogy a kormány fellép a spekulánsok ellen (HVG, 2007. március 10.). Alan Greenspan, az USA jegybankjának szerepét ellátó Fed korábbi elnöke májusban drámai korrekciót jósolt, Warren Buffett amerikai befektetési guru pedig a túlpörgetett spekulációra hivatkozva röviddel a sanghaji bevezetés előtt eladta Petrochina-részvényeit - csinos haszonra szert téve, de tetemes profitról lemaradva.
A borús jóslatok ellenére a láz nem csillapodik, az idén eddig 61 milliárd dollár értékű tőzsdei bevezetést hajtottak végre Sanghajban, ezzel Kína pénzügyi központja maga mögé utasította New Yorkot (51 milliárd) és Londont (43 milliárd). A lendületet az is táplálja, hogy a kínai spekulánsok szerint a 2008-as nyári olimpia miatt a pekingi vezetés mindenképpen elkerülne egy tőzsdekrachot. A részvényvásárlás ugyanakkor továbbra is vonzó pénzfialtatási forma. A 2200 milliárd dollárnyira becsült szabadon elkölthető lakossági összjövedelem az alacsony kamatok és a gyorsuló infláció miatt a bankokban alig hoz valamit, ehhez képest a tőzsde még a megingásokkal együtt is jobb hozamot ígér. Ráadásul a kínai átlagember számára elérhetetlenek a külföldi befektetések. A pekingi kormány épp most táncolt vissza attól az ígéretétől, hogy lehetővé teszi a hongkongi tőzsdén való részvényvásárlást. Így marad Sanghaj, ami sajátos - a szigorú szabályozás miatt arbitrázsműveletekkel nehezen kihasználható - árfolyameltérést eredményez. A Petrochina papírja - amelyet 2000 óta jegyeznek az egykori brit koronagyarmat tőzsdéjén - például Hongkongban alig több, mint a felét érte a Sanghajban a bevezetés napján kialakult kurzusnak. A hongkongi részvényárfolyam alapján a Petrochina nagyjából annyit ér, mint az Exxon Mobil.
A kínai cégek előretörésének más látványos jelei is vannak. A Petrochina után egy nappal debütált Hongkongban az Alibaba.com online kereskedelmi portál, amely az amerikai Google 2004-es megjelenése óta az internetes cégek közül a legnagyobb tőkebevonással járó tőzsdei bevezetést hajtotta végre. A részvényárfolyam megháromszorozódott, ám az immár a világ ötödik legértékesebb internetes cégében, az Alibabában - amelyben 39 százalékot birtokol az amerikai Yahoo - hatalmas lehetőség rejlik még: ez az online piac köti össze a kínai kis- és középvállalatok többségét a hazai és külföldi partnerekkel. Aukciós vállalkozása, a Taobao pedig kiszorította Kínából a világ első számú internetes bolhapiacát, az amerikai eBayt. Más kínai internetes cégek is szárnyalnak: a Nasdaq amerikai elektronikus tőzsdén jegyzett Baidu keresőportál részvényeinek az árfolyama az idén 260 százalékkal emelkedett, míg az online chatelést kínáló Tencent Holdingsé Hongkongban ugrott meg 117 százalékkal.
A tőzsdei értékelés a spekuláció hatásától megtisztítva más kínai cégeknél is tükrözi a növekedési lehetőségeket. A legnagyobb amerikai biztosító, a MetLife ötszörösét érő China Life biztosítótársaság gőzerővel terjeszkedik a külföldi vetélytársak elől még mindig jobbára elzárt hazai piacon. A kapacitását gyorsan növelő Baoshan Iron & Steelt a tőzsde a vele jelenleg azonos teljesítményű U.S. Steel háromszorosára taksálja. Az ICBC bank a világ legértékesebb pénzintézete címet hódította el nemrég az amerikai Citigrouptól, a brit Vodafone majdnem kétszeresét érő China Mobil pedig az idei első kilenc hónapban 48 millióval, 350 millióra gyarapította előfizetői számát.
NAGY GÁBOR
Mélydollár
Más se kellett az ezer sebből vérző amerikai dollárnak, mint hogy a valutapiacok egy kínai parlamenti képviselő...