Április 1-jével drasztikusan, 30 százalékkal csökkent az aktív, ugyanakkor nőtt a krónikus és rehabilitációs célokat szolgáló kórházi ágyak száma. Mindenekelőtt a gyógyszerfogyasztás és -támogatás visszafogásával csökkent a társadalombiztosítási kassza kiadási oldala, míg a bevételi oldalon 10 százalékos többlet jelent meg. Megkezdődött ugyanis az egészségbiztosítási jogviszony felülvizsgálata, az ellátást jogosultság nélkül, ingyen igénybe vevő "potyautasok" kiszűrése. Új intézményként az idén kezdte meg működését az Egészségbiztosítási Felügyelet, amely a betegpanaszok kivizsgálásán, a jogszabályok ellen vétő intézmények megbüntetésén kívül hozzáfogott a kórházak működését összehasonlító minőségi jellemzők közzétételéhez is.

Az év második felétől mindinkább a küszöbön álló, semmint a már bevezetett reformok váltak a politikai közbeszéd témáivá. Az egészségbiztosítási modellváltás a koalíciós egyezségen alapuló új törvény szerint létrehozza az egymással versengő egészségpénztárakat. Megmarad a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás elve, nem változik a járulékfizetés mértéke sem. Ugyanakkor az egészségügyi kormányzat a 2008-ban tagtoborzásba fogó, 2009-től működésbe lépő nyolc-tíz pénztártól azt várja, hogy legalább 100 milliárd forint többlettőkét, továbbá hatékonyságnövekedést visz az egészségügybe. Az év végéig csupán körvonalaiban felvázolt finanszírozási rendszerrel szemben nemcsak az ellenzék, hanem kormánypárti politikusok és egészségügyi szakértők is számos fenntartást fogalmaztak meg. Mindenesetre december 17-én a parlament név szerinti szavazással elfogadta az új egészségbiztosítási törvényt.