Sóbiznisz
Könnyen előfordulhat, hogy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egerszalóki gyógyüdülő-beruházásának számlája az eddigi milliárdokon felül tovább nő - a tulajdonostársak extra befektetése miatt.
Ismerőseim bedőltek az egerszalóki nagyprojektnek, apartmant vettek, a Szalók Holdinggal tízéves visszabérléssel, ám a holding már elfelejtette a bérleti szerződést, a szerencsétlen vevők meg futnak a befektetésük után - hívta fel a figyelmet a HVG névtelen levélírója egy bonyodalmas históriára. A nagyprojekt nem más, mint az egerszalóki gyógyvízre épülő, Kelet-Európa legnagyobb gyógyidegenforgalmi központjaként beharangozott, 11 milliárd forint költségűre tervezett beruházás. A sztorit az teszi pikánssá, hogy a beruházó Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Zrt. 49 százaléka az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt.-é (MFB), amely a projektet már eddig is több milliárd forint invesztícióra, illetve hitelre érdemesítette. Az MFB-nél a HVG kérdésére azt állították, nincs közük az apartmanos bizniszhez, sőt arról sincs tudomásuk, miként kerülhetett a Szalók Holding aláírása a pórul járt befektetők szerződéseire. A cégdokumentációból az derül ki, hogy a szálakat a tulajdonostársak köthették össze.
Az Egerszalók messze földön híres gyógyvizére alapozott megaprojekt meglehetősen vontatottan halad. Az 5,2 milliárd forintból megépült gyógyfürdőt tavaly nyáron adták át, mintegy másfél éves csúszással. A hozzá kapcsolódó, az állandó fürdővendégeknek szállást adó, 206 ágyas, 6,3 milliárd forint költségvetésű hotelt pedig még nagyobb késedelemmel, a mostani ígéretek szerint csak jövő tavasszal nyitják meg, és az 1,2 milliárd forintosra méretezett strand sem készült még el. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Szalók Holding tavaly mindössze 322 millió forint bevétel mellett több mint félmilliárd forint veszteséget könyvelt el, kötelezettségei pedig 5,2 milliárd forintra rúgtak. A már tavaly a finanszírozó bankok gyámsága alá helyezett cég (HVG, 2007. június 23.) "rendkívül súlyos pénzügyi helyzetéről" idén májusban rendkívüli közgyűlés volt kénytelen tárgyalni. Szigeti Károly, az aktuális vezérigazgató csak a hitelek átütemezésével, illetve az MFB Invest Zrt. 300 millió forintos tulajdonosi kölcsönével látta tarthatónak az idei üzleti tervet. A fő problémát pedig a jegyzőkönyv szerint "a tulajdonosi kötelezettségvállalások teljesítésének hiányában" jelölte meg. "Ha a többi is teljesítené, nem lenne gond a projekt finanszírozásával" - replikázott az MFB-t képviselő Hideg András, ami nem éppen arra utal, hogy harmonikus volna az együttműködés a tulajdonostársak (az MFB, a delaware-i bejegyzésű HH Global Capital Partners Inc., a washingtoni bejegyzésű Grubby Investment Ltd. és az FCI Hungary Kft.) között.
Utóbbiak aktivitása tényleg elmarad a bankokétól: a Szalók Holdingba mint ígéretes fejlesztésbe 2005 végén szállt be 1,5 milliárd forint tőkével az MFB, emellett hitelt is nyújtott neki. Ennek nagysága banktitok, de a halódó gyógyfürdő-beruházáshoz a CIB-bel közösen nyújtott 3,5 milliárdos kölcsönről volt szó, a szállodaépítkezéshez pedig 1,5 milliárd hitelt adott az MFB. A másik fő finanszírozó, a CIB Bank a cégdokumentumok szerint 5,3 milliárd forintos hitelkeretről állapodott meg a Szalók Holdinggal. Ha ehhez hozzávesszük a Szalók Holdingnak induláskor nyújtott vissza nem térítendő állami támogatást, a Széchenyi-terv 800 millió forintját, látható, nem sok saját erő kellett a 2002-ben még amerikai magánszemélyek privát beruházásaként indult projekthez.
A beruházás ismerői szerint minden az építkezés elhúzódásával borult meg. Amíg nem volt kész a fürdő, nem jöhettek a vendégek, a bankok nem adtak hitelt a szállodaépítéshez, és csúszott a projekt legkisebb része, a területre tervezett, 17 darab, összesen 208 lakásos apartmanház építése is. A Szalók Holding eredetileg azzal számolt, hogy vendégeinek egy része az apartmanokban száll majd meg. Olyannyira, hogy Egerszalók címszóra kattintva az interneten kecsegtető befektetési lehetőség kínálta magát, még lapzártánkkor is. "Ön is részese lehet ennek a különleges projektnek!" jelszóval bemutatja Kelet-Európa legnagyobb gyógy-idegenforgalmi beruházását, amely a Szalók Holding Kft. - holott a cég 2005-ben részvénytársasággá alakult - és a vele szorosan együttműködő Paracelsus 2000 Kft. beruházásában épül. A szöveg szerint a beruházó Paracelsus 52 lakást magánszemély, illetve vállalati befektetők részére értékesítene. A berendezett, négycsillagos apartmanokat (mérettől függően) 91 800-145 000 euró közötti áron kínálta, azzal, hogy a vevő évente két hétig használhatja az ingatlant, az év többi részében bérbe adja a Szalók Holdingnak, utóbbi pedig egy nemzetközi szállodalánc közreműködésével gondoskodik a szálláshelyek hasznosításáról és üzemeltetéséről. A példaszámításból az is kiderül, hogy a befektetés euróban számolva 9 százalékos hozamot ígért, vagyis egy 120 ezer eurós, 52 négyzetméteres lakás vételárából tíz év alatt 108 ezer euró térülne meg.
A szép hozamra akadt is 11 vevő, ám bérleti díjat eddig egyikük sem látott. Eddig csupán egyetlen, 24 lakásos apartmanház készült el, az is másfél éves késéssel, idén tavaszra. A csúszás miatt tavaly októberben az egyik perre menő kuncsaftnak több mint 20 ezer euró kötbér megfizetésére rendelt el végrehajtást a Heves Megyei Bíróság. Más kérdés, mit ér ez a verdikt, mivel májusban felszámolási eljárás indult az apartmanberuházó Paracelsus ellen. A cégnek fizetési gondjai akadtak, nem fizette ki tartozását a kivitelező egri Betontherm Kft.-nek, amely így az apartmanházból 13 lakást megszerzett. A Betontherm még további 50 millió forintot követel a Paracelsustól - mondta a HVG-nek Jacsó András ügyvezető, hozzátéve, az apartmanokat egyik érdekeltsége kénytelen üzemeltetni, hogy elkerüljék a nagyobb veszteséget. A Paracelsus-felszámoló Wortmann György a HVG-nek úgy nyilatkozott, eddig kevesebb mint tíz apartmanvevő jelentkezett követelésével. A korábbi "nem egyértelmű" könyvvezetés miatt még nincsen hiteles zárómérleg, így egyelőre azt sem tudta megbecsülni, mennyi a Paracelsus vagyona, illetve a jogos követelések összege. Az apartmanok számára tervezett telkek a Paracelsus tulajdonában állnak, ám ezek jelzáloggal, illetve opciós vételi joggal terheltek. A legnagyobb követelés ugyanakkor milliárdos nagyságrendű, ezt a Paracelsus egykori tulajdonosa, a Kubától keletre fekvő Turks & Caico szigeteken bejegyzett Cominvest Ltd. nyújtotta be elmaradt haszon címén.
Az apartmanok vevői két szerződést írtak alá egyidejűleg: az adásvételről szólót a Paracelsusszal, a bérleti hasznosításról pedig a Szalók Holdinggal. Az ügylettel kapcsolatban kétség sem merülhetett fel, legalábbis az internetes ajánlat úgy szólt: "Befektetőink számára biztonságot jelent, hogy a Szalók Holding Kft. 49 százalékos tulajdonosa a magyar állam tulajdonában lévő MFB Rt." László Boglár, az MFB Invest szóvivője a HVG kérdésére leszögezte: "Nincs információnk az ügyletről, a Szalók Holding bevonásához szükség van az MFB hozzájárulására, ám ilyet a tulajdonostársak nem kértek."
A HVG értesülése szerint az MFB-nek voltak aggályai az apartmanfejlesztő Paracelsus és a Szalók Holding tulajdonosi körének összefonódása miatt, a májusi rendkívüli közgyűlésen állítólag emiatt hívatta vissza a Szalók Holding felügyelőbizottsági pozíciójából Csőke Lászlót. Tény, hogy a Paracelsus és a Szalók Holding tulajdonosi köre között kimutatható az átfedés. A Paracelsus 100 százalékos tulajdonosa 2007 végéig a Cominvest Ltd. volt, amelynek ügyvezetője Csőke László, aki egyúttal a Szalók Holdingban érdekelt FCI egyik tulajdonosa is. A tavaly decemberben a Cominvest helyébe lépő új Paracelsus-tulajdonos, az osztrák illetőségű Sebestyén Péter pedig a Szalók Holdingban 43 százalék erejéig érdekelt HH Global elnökeként jelent meg az egyik közgyűlésen. Ennél is szorosabb kapcsolatot jelez, hogy Sebestyén a HH Globalnak nyújtott korábbi, 1,43 millió eurós kölcsöne fejében szerezte meg tavaly decemberben a Paracelsust. A cégiratok szerint a HH Global az adósság biztosítékául a Cominvest tulajdonában álló Paracelsust jelölte meg, s mivel a HH Global nem fizetett, az apartmanos cég Sebestyénre szállt. A jelek szerint az MFB háta mögött a társtulajdonosok olyan üzleti tranzakciókat hajtottak végre, amelyekből az állami bankot kihagyták, s azok valamilyen rejtélyes oknál fogva eddig elkerülték a fő finanszírozó figyelmét.
VITÉZ F. IBOLYA