Inkább osszuk szét, ne semmisítsük meg!" - ez a felirat díszeleg a SOMA-Hilfwerk feliratú tábla alatt a raktárszerű bejárat homlokzatán. Bécs 7. kerületében két hete működik a Szociális Piac, a SOMA, a szegények szupermarketje. Elsősorban a bejárat különbözik a hagyományos diszkont-élelmiszerboltokétól: rengeteg ember téblábol a sarkig tárt ajtó környékén. Naponta nyolcvanan váltanak ki igazolványt, hogy - legfeljebb heti 30 euró értékig - élelmiszert vásárolhassanak a diszkontár feléért-harmadáért, kenyeret pedig, korlátozott mennyiségben, ingyen kapnak. Az olcsóságra mindenki jogosult, akinek bejelentett bécsi lakása van, fényképes igazolvánnyal azonosítható, a havi jövedelme pedig - kvázi szegénységi bizonyítvánnyal igazoltan - nem haladja meg a nettó 766 eurót (kis híján 200 ezer forint). Házaspárok esetében a jogosultság határa nettó 1149 euró, gyermekenként havi 270 euróval nőhet még a jövedelem. Az igazolványokat évente meg kell újítani.
A szegények boltja 10 órakor nyit, addigra már sokan várakoznak a bejárat előtt. Első ránézésre meghatározó a fejkendős asszonyok látványa, a török bevándorlóké. Aztán árnyalódik a kép, rengeteg a gyerek, többnyire sötét hajú, sötét szemű apróságok, de szép számmal vannak "bennszülött" osztrákok is. "A szegénység alapvetően női sors" - magyarázza a HVG-nek Martina Goetz, a Hilfswerk (ez egyike Ausztria öt legnagyobb segélyszervezetének) munkatársa. "Az itt vásárlók között nagyon sok a gyermekeit egyedül nevelő asszony, sokan migráns hátterűek" - fogalmaz kissé körülményesen. "De jönnek kisnyugdíjasok, leszázalékoltak, sőt egyetemisták is, mindenki, aki belefér a vásárlási keretbe."
Az eladótér közel 400 négyzetméteres, az "Ingyen" feliratoktól és az "A termékek határideje lejárt, de fogyasztható" tábláktól eltekintve az üzlet kinézetre alig különbözik a megszokott boltoktól. A hófehér falakat élelmiszerek képeivel igyekeznek barátságosabbá tenni. Délre a polcokon már erősen megritkulnak a készletek a tízcentes vajból, literes dobozos tejből és más nagyon kedvezményes árú alapvető élelmiszerből. Kapható itt kicsit viharvert dobozban márkás mirelitpalacsinta is, meg Kotányi-fűszer 10 centért, és cukor, csokoládé, chips rogyásig. Tisztító- és illatszerpolc is van, alkohol és dohányáru viszont nem kapható. Friss zöldség, friss hús, tejtermék sem igen. Hét fizetett alkalmazott dolgozik ebben a SOMA-ban, a munkaügyi szolgálat fizeti őket, mivel tartósan munkanélküliek. Többnyire férfiak, különböző életkorúak. Hat hónapra szól a szerződésük, utána, ha sikerül, "rendes" élelmiszerboltokba közvetítik ki őket. Munkájukat önkéntes dolgozók segítik.
A szállítók - neves élelmiszerláncok, pékségek, élelmiszergyártók - ingyen küldik a sérült, kicsit lejárt árut, a fuvaros is csökkentett díjat számít. Bőkezűségükért ott a nevük a SOMA bejáratán. A Hilfswerk sokféle szociális tevékenységet végez, ahogy bevétele keletkezik, azt rögtön beleforgatja valamelyik vállalkozásába. Bérleti díjat fizet a helyiségért, és azt reméli, hogy előbb-utóbb hűtőpultra is telik. Hogy a szolidaritás ragadós-e, azt nem tudni, a szupermarket mindenesetre tele van "Ne lopj!" feliratokkal.
Ausztriában a neustiftgassei bolt a huszonötödik szegénymarket. Húszat az országos SOMA-hálózat működtet, a többit más segélyszervezetek nyitották, de Bécs munkáskerületében, a Favoritenben egy idealista magánszemélyé, a 29 éves Alexander Schirelé az olcsó bolt. Az üzleteknek nincs közös adatbázisa, pedig állítólag dúl a "szociális piaci turizmus", a megfelelő igazolvánnyal rendelkezők közül többen körbejárják a bécsi üzleteket. De hát ha valahol, a szociális szervezetekben tisztelik az adatvédelmet. A Bécs 6. kerületében lévő bolt 4 ezer eurós bérének felét a város fizeti, ez is egyedi eset. A főváros nyolc-tíz szegénymarketet viselne el, boltonként 4-5 ezer regisztrált ügyféllel, becslik a hozzáértők. Grazban pillanatnyilag két ilyen bolt működik, kisebb alapterületen, összesen 3500 regisztrált vásárlóval.
De kik a szegények Ausztriában, az Európai Unió negyedik leggazdagabb országában? A statisztikai szegénységi határt a közepes jövedelműek 60 százalékánál - vagyis a SOMA-határnál kissé magasabban - húzzák meg: négygyermekes család esetében 1900, egyszemélyes háztartásnál 900 eurónál. Becslések szerint a 8,3 milliós lakosságból ezen kritériumok alapján legalább 500 ezer ember sorolható a szegény kategóriába, a Caritas szerint több mint az egyharmaduk gyermek. A segélyszervezetek szerint a helyzet csak rosszabbodni fog, ezért a múlt héten közös felhívásban szólították fel a tehetősebbeket adakozásra, a kormányt pedig a szegénység elleni hatékonyabb cselekvésre.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
