HVG

Nincs szebb annál, mint amikor a főnök kilométerekre van az alkalmazottól, aki akár papucsban és pizsamában is ledolgozhatja munkaidejét. Világszerte egyre többen gondolják így: az Egyesült Államokban már több tízmillióan - az alkalmazottak negyede-ötöde - végeznek havonta legalább egy-két alkalommal távmunkát, s az Európai Unióban is 15 százalék körül van a rendszeresen otthonról vagy más önként választott helyszínről dolgozók aránya. Hivatalosan egyébként csak az számít távmunkának, ha az alkalmazottak és a munkaadók elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással; nem távmunka például a bedolgozás, ahol az alkalmazottak egy központi helyen veszik fel az alapanyagot, illetve adják le a készterméket.

A Korn/Ferry nemzetközi fejvadászcég által megkérdezett amerikai főnökök 78 százaléka úgy találta, hogy otthon tüsténkedő beosztottjai legalább olyan eredményesen vagy még hatékonyabban dolgoznak, mint irodához láncolt kollégáik. A munkavállalókat faggatva jutott ugyanerre a következtetésre a CDW Government Inc. cég: a kérdésére válaszolók 45 százaléka úgy vélte, jobban dolgozik otthon, mint a munkahelyén, s csak a 7 százalékuk kapta magát azon, hogy az aktív ellenőrzés hiánya ellustítja. A CDW azt is kiderítette, hogy az alkalmazottak közel fele már új munkahelyet keresve is fontos kérdésnek tartja, lehetővé teszi-e az állás az otthoni munkavégzést.

A távmunka előnyei közé tartozik a reggeli-esti utazás megspórolása is. Méghozzá nem csupán az időnyereség miatt; a mindennapos bumlizás és a munkahelyi konfliktusok elmaradásának köszönhetően a távmunkások általában nyugodtabbak társaiknál. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 46 felmérés összevetésére alapozott tanulmánya szerint az otthon dolgozók többsége a bejáróknál kevesebb stressznek van kitéve, elégedettebb állásával és lojálisabb a munkaadójához.

HVG

A távmunkások számának az utóbbi tíz évben tapasztalt gyors növekedését elsősorban az tette lehetővé, hogy otthonról az alkalmazottak gyakorlatilag ugyanazokat a vállalati erőforrásokat érik el, s ugyanolyan gyorsan kommunikálhatnak munkatársaikkal, mint bent maradt társaik. Mára általánossá vált a széles sávú internetkapcsolat, s egyre biztonságosabbak azok az adatútvonalak is, amelyek révén a vállalati hálózatba kívülről belépő alkalmazottak nem teszik ki vírus- vagy egyéb behatolásveszélynek cégük számítógépes rendszerét. A virtuális magánhálózatot (VPN) használók csak akkor juthatnak be az interneten át a központi szerverbe, ha személyes jelszavuk mellett a munkáltató által adott tokenek mutatta, percenként változó kódot is bepötyögik. Már csomagban is kaphatók olyan eszközök - router, IP-telefon, titkosító -, amelyek lehetővé teszik a munkahelyi hálózatra való otthoni rákapcsolódást. A távkapcsolatot a gyorsan terjedő távkonferencia-termek is megkönnyítik. Az amerikai Cisco által ajánlott TelePresence tárgyalótermekben például a ma elérhető legnagyobb felbontású képernyők várják a tárgyalások résztvevőit, s a kerek asztal mögé állított kivetítőkön embernagyságban megjelenő beszélgetőpartnerek úgy néznek ki, mintha valóban a teremben ülnének.

Az otthoni munka azonban nem csodaszer. Az az egyik legfontosabb hátulütője, hogy bármilyen jól dolgozzanak is az otthon ülő alkalmazottak, a felmérések szerint a főnökök többsége - a Korn/Ferry-tanulmány szerint majdnem kétharmada - inkább a fizikai értelemben is kéznél lévő kollégákat lépteti elő. A szakértők egy része az ellentmondást azzal magyarázza, hogy míg a távmunkásokról nem tudni, milyen főnökök lesznek, a szem előtt lévő beosztottakról az előléptető nagyjából tudja, mit várhat tőlük. Az otthon dolgozók alkalmazásában úttörő PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég egyik vezetője, Jennifer Allyn szerint viszont nem feltétlenül a munkahely holléte a döntő az előremenetel szempontjából. "Ha valaki nem hozza össze magának a megfelelő kapcsolati tőkét, az lehet akárhol, úgysem fog feljebb kerülni" - kommentálta a Korn/Ferry-féle felmérést.

A távmunka ellen szól az is, hogy sokan képtelenek megtalálni a munkavégzés és a pihenés közötti megfelelő arányt, s emiatt a főnök szemétől távol buzgólkodók egy része afféle munkaalkoholistává válik. Az is előfordulhat, hogy a távalkalmazott magányos lesz, netán depresszióba süllyed. Sokakat viszont a családjuk zavar a munkában: különösen a kisgyerekek veszik nehezen tudomásul, hogy apának-anyának dolgoznia kell, hiába van otthon. E hátrányok leküzdésére a szakértők azt javasolják, hogy a rendszeresen otthon dolgozók hozzanak létre maguknak viszonylag elkülönített munkasarkot, s tartsanak fenn mindennapi kapcsolatot a munkatársaikkal.

Magyarországon egyelőre igen keveseknek kell félniük a távmunka hátrányaitól. Mint Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke a HVG-nek elmondta, itt csupán 2-3 százalék körül van az otthonról dolgozók aránya, s a cégek 15 százaléka alkalmaz távmunkásokat. Az így dolgozók aránya általában az adott vállalatnál lévők nyolcadát teszi ki, s többnyire a menedzserek, valamint a marketinggel és az értékesítéssel foglalkozó munkatársak működnek részben vagy egészben az irodán kívül. A világtrendtől való elmaradást Forgács azzal magyarázza, hogy Amerikában és Nyugat-Európában a főnökök már régóta elvégzendő projektekben és elérendő eredményekben gondolkodnak. "A magyar munkaadók többsége viszont még úgy méri le, ki dolgozik, s ki nem, hogy azt nézi, melyik beosztott mennyi időt tölt az asztala mellett" - mondja Forgács. Ám a szakértő szerint ahogy nő a külföldi cégek magyarországi jelenléte, és emelkedik a fiatal vezetők aránya, úgy válik népszerűbbé Magyarországon is az otthonról dolgozás.

NÉMETH ANDRÁS