„Gyurcsány takarodj!” – ennek a rövid mondatnak a Kossuth téri állami ünnepen való kiabálása előállítást, meztelenre vetkőztetéssel egybekötött motozást és 50 ezer forint pénzbüntetést ér a mai rendőrségi jogértelmezés szerint. Igaz, a két, március 15-én Budapesten megbüntetett férfi egyéb „szabálysértést” is elkövetett: egyiküknél üres tojástartó doboz, másikuknál pedig egy Sztálin-kötet volt.

Több mint 3 ezer rendőr volt a múlt vasárnapi ünnepnap idején a budapesti utcákon, s őrző-védő magáncégek is segítettek fenntartani a rendet. Bárki, aki a hivatalos vagy „alternatív” ünnepségek valamelyikén részt kívánt venni, számíthatott arra, hogy rendőri ellenőrzésnek vetik alá. Minden olyan tárgyat igyekeztek elvenni az emberektől, amellyel dobálni lehetett volna, így nemcsak a tojásokra utaztak a rendőrök és őrző-védők, hanem minden italosdobozra, műanyag palackra, sőt cumisüvegre is. Erőteljesebb fellépést – könnygáz bevetését – a rendőrök csak egy alkalommal alkalmaztak egy kisebb csoporttal szemben, ennek jogosságát is vitatja azonban az éppen e csoportban lévő Morvai Krisztina jogásznő, a Jobbik európai parlamenti választási listájának vezetője és Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke.

A parlament előtt azonban nemcsak kiabálni nem lehetett, hanem a kormányt kritizáló transzparenseket sem emelhetett a magasba senki. Ketten próbálkoztak ugyan vele, de a rendőrök ezt már olyan súlyos cselekménynek tekintették, amit elvezetés követett. Ezek a tüntetők megúszták igazoltatással. Elmondásuk szerint a rendőrök azt mondták indoklásul, hogy a transzparens szövege – „Felelős kormányt Buda-Pesten” – ütközik az ünnep jellegével. Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány már „árnyalta ezt a képet” keddi sajtótájékoztatóján, s arra hivatkozott, hogy az eljáró rendőrök szerint a transzparens több embert zavart a kilátásban. Hozzátette, a két rendőr nem értékelte megfelelően a helyzetet, de annak ellenére, hogy a tüntetők nem sértettek jogszabályt, a rendőri intézkedés jogszerű volt.

Az esetekben az az újszerű, hogy mindkét tiltakozás békés jellegű volt, a rendőrök mégis felléptek az „elkövetőkkel” szemben. A bekiabálás és transzparens feltartása eddig nem érte el a rendőrség ingerküszöbét, nem jártak el ilyen esetekben. Most azonban a szabálysértési határozatban írásba is adták, hogy a bekiabálással akadályozták a többi ünneplő megemlékezését, ezért a rendőrségi vegzálás és pénzbüntetés. Mindez egy új, tavaly novemberben elfogadott és idén március 1-jén életbe lépett törvénynek is köszönhető, amelyben 100 ezer forintig terjedő pénzbüntetést helyeztek kilátásba annak, aki mást jogtalanul akadályoz egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában. Az nincs kifejtve, hogy a jogtalan akadályozás pontosan mit is jelent. A kormány által tavaly ősszel beterjesztett törvénytervezet indoklása szerint ezt például hangszóróval vagy más zajkeltő eszközzel lehet megtenni. Már ezt is túlzásnak és alkotmányellenesnek ítélték közös állásfoglalásukban az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek, amelyek úgy tippelték, hogy például a fütyülést vagy a kereplővel kifejezett véleményt szeretné tiltani a kormányzat. Az, hogy a „más zajkeltő eszköz” a bekiabálást jelentheti, még a sokat próbált jogvédőknek sem jutott eszébe.

A kormány tehát alaposan kihasználta az új törvény nyújtotta lehetőségeket. A jogszabályt egyébként sokan csak „lex tojás” néven emlegetik, abból a vitából kiindulva, amely a tavalyi esetek kapcsán arról folyt: meg lehet-e büntetni valakit azért, mert tojással dobál politikusokat. Abban nem volt eltérés a vélemények között, hogy az utcai rendzavarások erőszakos fellépőit, a kővel dobálókat és a békés tüntetőket vagy a rendőröket megtámadókat eljárás alá kell vonni. A vitát az váltotta ki, hogy az akkor hatályos jogszabályok alapján két, egymásnak ellentmondó bírósági határozat született a tojásdobálókról.

A bírósági jogalkalmazás problémáit azonban egy tavaly szeptemberi legfelsőbb bírósági határozat rendezte, ennek ellenére a kormány mégis úgy döntött, hogy szigorítja a büntető törvénykönyvet (Btk.). A változtatások szerint például az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértését eddig csak hivatalos személy követhette el, a tavaly őszi módosítás nyomán azonban már bárki ellen indulhat ilyen címen eljárás. Új tényállás lett a hatóság eljárásának megzavarása, ami azért furcsa, mert a garázdaság körében eddig is el lehetett járni az e cselekményeket elkövetőkkel szemben. Erőszakos magatartásnak minősítették az olyan támadó jellegű fizikai ráhatásokat is, amelyek nem okoznak testi sérülést. Bár megnevezve nincs, ilyennek tarthatják például egy rendőr vagy bíró leköpését, amiért az új szabályok szerint már kétéves börtön is járhat.

Az új törvény első próbája sokak szemében a gyülekezési és véleményszabadság jogának túlzott korlátozását jelenti. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány már az ünnep előtt elkészítette és elküldte az Alkotmánybíróságnak beadványát, amelyben a törvény nyolc paragrafusának, illetve ezen belül több bekezdésének a megsemmisítését kéri. Tervek szerint ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordul közös beadvánnyal a már a törvénytervezetről is erősen kritikus hangot megütő három jogvédő szervezet is, amelyek azt szeretnék elérni, hogy csak szűk körben legyen korlátozható a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz fűződő jog.

Vizsgálatot indított Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. A vizsgálat egyik tárgya az lesz, hogyan hatottak az új jogszabályok az alapvető jogok gyakorlására és biztosítására. Az ombudsman szerint visszaélések gyanúja merült fel a gyülekezési joggal, a véleménynyilvánítási és sajtószabadsággal, a személyes szabadsághoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban.

RIBA ISTVÁN