Kiült a döbbenet a Magyar Jégkorong-szövetség (MJSZ) éves büdzséjénél egyenként is többet kereső kanadai játékosok arcára, amikor érzékelték, hogy a magyar csapat elleni – egyébként 9:0-ra megnyert – zürichi világbajnoki csoportmeccsük után a közönség ovációja az általuk elpáholt csapatnak szólt. A kanadai válogatott ezután a múlt vasárnapi döntőben az oroszoktól egy góllal kikapva lett második, míg a magyarok kiestek a 16 csapatos A csoportból. Viszont nem akárhogy véreztek el: a 70 év után a sportág elitjében szereplő csapat még a semleges nézőket is maga mellé állította.

A kanadai szupersztárokénál csak a magyar sportági vezetők és szurkolók elképedése lehetett nagyobb, amikor a vb ideje alatt érkezett a hír, hogy ki kell költözniük a Megyeri úti jégcsarnokból az Újpesti Torna Egylet (UTE) hokisainak, köztük kétszáz utánpótlás-, illetve gyerekkorú sportolónak. „Április 28-án kaptunk egy levelet a végelszámolás alatt álló állami Sportfolió Kht.-től, amelyben arról értesítenek, hogy visszaveszik a csarnokot” – mondta a HVG-nek Böle Dezső, az újpesti jégkorongozók szakosztályvezetője. Az ügy előzménye, hogy a Sportfolió végelszámolásának kezdetekor az állami sportlétesítmények kezelőjének kinevezett, szintén állami fenntartású Nemzeti Utánpótlás- és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) visszaadta a kezelői jogot a Sportfoliónak. „Nincs pénz a jégcsarnok üzemeltetésére. A NUSI és a Sportfolió közötti megállapodás lejárt, azóta nincs új szerződés, és a tavaly az üzemeltetésre kapott 100 millió forinttal az idén már nem kalkulálhatunk” – indokolta a döntést a HVG-nek Gyalog András, a NUSI főosztályvezetője. Az UTE egy 2000-es, a Sportfolióval 25 évre kötött szerződésre hivatkozik, amely alapján az egyesület használhatja a Megyeri úti létesítményeket. Igaz, a megállapodás megszületésekor még nem állt a jégcsarnok, csupán egy nyitott jégpálya, az újpestiek jogértelmezése szerint azonban a használati joguk a jégpálya helyén épült csarnokra is érvényes.

A használatért az UTE nem fizetett bérleti díjat, s az energiaszámlákat – tavaly 50 millió forintot – szintén a NUSI állta, az UTE pedig a többit, mint például a karbantartást, takarítást. A csarnokot is az egyesület üzemeltette. Sokak szerint éppen azt kifogásolták a NUSI-nál, hogy a jégfelületet az egyesület pénzért hasznosította. Most az újpesti hokisok, jogi ellenlépésként, birtokvédelmi eljárást kértek a IV. kerületi önkormányzattól, s ettől várják azt, hogy újra birtokba vehetik a csarnokot. Kérdés, hogy egy esetleg nekik kedvező döntés mit oldana meg: önerőből az egyesület nyilván nem tudja fenntartani a csarnokot, az állami intézményeknél pedig egyelőre nincs erre pénz. A lehetséges megoldást csak találgatták a megkérdezettek, azt azonban nem tudják elképzelni, hogy a 2004 januárjában átadott jégcsarnok kihasználatlanul álljon.

Kiteszik a hokisokat – felújításra hivatkozva – a Puskás Ferenc Stadion területén álló gyakorló jégcsarnokból is. Jégkorongos berkekben elterjedt, hogy a gyakorlócsarnokban edző mintegy háromszáz utánpótláskorú hokist telepítenék át a Megyeri útra, s az újpestieket ezért kell kilakoltatni. Birtokon belül ugyanis az UTE döntene a jégbeosztásról. De ez sem lenne megoldás, hiszen akkor mi lenne az UTE gyerekhokisaival. Az újpestiek azt mondják, a jégcsarnok 90 százalékos kihasználtsággal üzemel, ráadásul – tette hozzá a HVG-nek Jászai Péter, a MAC-Népstadion jégkorongszakosztályának a vezetője – a gyerek- és ificsapatok edzéseinél csak a délután 3-4 órától maximum este 9 óráig terjedő időszak vehető számításba.

A MAC-Népstadion kipenderítésével a gyakorló jégcsarnokból kétszáz ifjú hokisreménységnek, valamint másik három, szintén ott edző klub további száz utánpótlás-játékosának szűnik meg az edzéslehetősége. Meglehet, végleg, amennyiben a jövő hétfőn bezáró csarnokba a felújítás után sem engedik vissza a hokis gyerekeket. Márpedig most úgy tűnik, nem fogják. Jászai viszont abban bízik, hogy az írásos szerződés akkor is nyom valamit a latban, ha az egyik aláíró egy állami szerv: a MAC-Népstadion 2000-ben tízéves szerződést kötött a NUSI jogelődjével; a 2006-ban módosított megállapodás alapján a klub évi 463 óra jégidőhöz juthat a gyakorló jégcsarnokban. A felmondási idő egy év, azaz Jászai szerint amikor az ősszel ismét megnyílik a csarnok, nekik is jár ott jégidő. A pályagondok enyhítésére a NUSI-nak van egy bruttó 105 millió forintos kerete egy sátorral fedett jégpálya felállítására a Millenárison. A sátor alatt azonban csak októbertől április elejéig lehetne edzeni, azaz az augusztus közepétől induló alapozás az ősztől tavaszig tartó szezonra kiesne, ami a sportvezetők számára elfogadhatatlan.

A gyakorló jégcsarnok körül már hosszabb ideje folyik a harc a jégkorongozók és a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség között. Utóbbiak állítják: a 2002-ben átadott csarnokot kizárólag a műkorcsolyázók céljaira építették, a jégkorongozók kitiltásával csak az eredetileg tervezett hasznosításhoz térnek viszsza. Erre a jégkorongozók azzal replikáznak, hogy ez a csarnok építésekor még korántsem lehetett közismert, vagy akkor talán elnézték az avatásra díszvendégként szalagot átvágni meghívott Vlagyiszlav Tretyak életrajzát, ő ugyanis jégkorongkapusként vált sportági legendává. Némileg közvetlenebb bizonyítéknak tekinthetőek az akkori sportminisztérium iratai, amelyekben a csarnok építését a műkorcsolyázók mellett a jégkorongozók pályagondjainak enyhítésével is indokolta a tárca.

Furcsa ugyanakkor, hogy a néhány évvel ezelőtt átadott csarnokot a hírek szerint 200 millió forintért építik át. A jégkorongpalánkok helyére a rövid pályás gyorskorcsolyázók számára szükséges szivacsos palánkok kerülnek, bővítik a nézőteret, és bekerül a csarnokba egy új eredményjelző is. A short track néven is emlegetett rövid pályás gyorskorcsolyában a legutóbbi téli olimpián már pontokat is szereztek a magyarok, a sportág tömegbázisa viszont még messze van a hazai jégkorongétól. Nem is beszélve a műkorcsolyáról: erről jégkorongosberkekben erős malíciával azt a történetet mesélik, hogy tavaly decemberben a gyakorló jégpályán tartott országos bajnokságon a férfi műkorcsolyázóknál az okozta a legnagyobb izgalmat, hogy a két induló melyike lép először jégre.

KELEMEN ZOLTÁN