 HVG |
54 ezer analfabéta él a legfrissebb adatok szerint Magyarországon. A hazai férfilakosság körében (a 14 évnél idősebb korosztályokkal számolva) minden 160., a nők esetében pedig minden 125. személy számít ez idő szerint írástudatlannak - derül ki az UNESCO statisztikai intézetének legfrissebb, 2005. augusztusi keltezésű jelentéséből. Az UNESCO-énál szigorúbb hazai statisztika legutóbb (a 2001-es népszámlálás során) 63 116 írástudatlant regisztrált idehaza - a Központi Statisztikai Hivatal ugyanis már 10 éves kor fölött analfabétának tekint minden olyan személyt, aki nem rendelkezik az általános iskola első osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal. Az
 HVG |
országon belül az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb az írástudatlanság mértéke - e régiókban az érintett korosztályok tagjai közül minden 86., illetve 95. személy nem tud írni és olvasni. A legrosszabb mutatókkal az észak-alföldi nők rendelkeznek, közülük - 137 évvel a kötelező népiskolai oktatást bevezető, 1868. évi XXXVIII. törvény megszavazása után - még minden 67. személy nem végezte el az első általánost. Az analfabéták aránya a második világháborút követően egyébként 4,1, a rendszerváltás idején kereken 1 százalék volt Magyarországon - jelenleg 0,6 százalék. Az UNESCO adatai szerint az európai államok között az írástudatlanság Görögországban például 9, Bosznia-Hercegovinában 5,4, Moldovában 3,8, Cipruson 3,2, Szerbiában 1,9, Bulgáriában 1,8 százalékos. A félanalfabétákat (akik töredékes olvasási képességekkel rendelkeznek, s lényegében csak a nevüket tudják leírni), továbbá a funkcionális analfabétákat (akik az írott új információk befogadására képtelenek) nem regisztrálja a KSH - az utóbbiak száma óvatos becslések szerint 800 ezer főre tehető.
