Mint bejelentette, "a két civil szervezet a Közigazgatási Hivatalhoz fordult, hogy vizsgálja meg: megfelel-e a jogszabályoknak a Fővárosi Közgyűlés rendelete a BKV Zrt. viteldíjairól". Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke közölte: kifogásolják azt is, hogy a rendelet előkészítésében az érintett társadalmi szervezetek nem vettek részt, így nem élhettek véleménynyilvánítási jogukkal. Kifejtette, szerinte a rendelet elkészítői csak azt vizsgálták, hogy a változás miként hat majd a BKV bevételeire, de nem készítettek hatástanulmányt, elemzést arról, hogy annak milyen társadalmi és környezetvédelmi hatásai lesznek, és miként hat majd a főváros gazdaságának egészére. A NOE elnöke szerint így még a döntéshozók sem kaphatták meg a szükséges tájékoztatást, és mindezzel megsértették az alkotmányt.

"Az elővárosi közlekedés tarifájának ilyen drasztikus, előre nem egyeztetett emelése különösen hátrányosan érinti a nagycsaládosokat, mivel a többgyermekes családoktól a BKV a családi pótlék emelésének mintegy négyszeresét csikarja ki. Így egy a főváros agglomerációjában lakó négygyermekes családban a havi bérletár emelkedése elviszi az egyik gyerek után kapott családi pótlékot" - emelte ki a NOE elnöke.

"Mi történik azzal a családdal, amelynek a lakásrezsi kifizetése után fejenként havi 9-12 ezer forintja marad, és egyszerűen bérletre nincs pénze? Ez esélyegyenlőség? Így segítik a többgyermekes családokat?" - tette fel a kérdéseket Szabó Endre.

Hajtman Ágnes szerint a fővárosi önkormányzat egyre kevésbé látja el a környezetvédelemmel és a tömegközlekedéssel kapcsolatos, az önkormányzati törvényben előírt feladatait. A rendelet hatására ugyanis tovább romlik a tömegközlekedés vonzereje, és fokozott hátrányba kerül a személygépkocsi-forgalommal szemben. Utalt arra, hogy Budapest személyautó forgalmának mintegy kétharmadát a városhatáron belépő forgalom teszi ki. Ez az arány most várhatóan tovább romlik, és a drasztikus, 300-400 százalékos bérletemelési díj miatt éppen a leginkább környezetkímélő közlekedési eszköz, a HÉV igénybevétele csökken.

Az LM elnökhelyettese kiemelte: a rendelet arra ösztönzi a lakosságot, különösen a diákokat, hogy ne a tömegközlekedést vegyék igénybe. Az eddigi BKV menetdíjemelések bebizonyították, hogy csökkent a fizető utasok száma, a közlekedési társaság bevétele pedig egyáltalán nem vagy alig nőtt. Szerinte a gépjárművek által okozott károk Budapesten ma már meghaladják az évi ezermilliárd forintot, és a viteldíjemelés hatására ez az összeg még magasabb lesz.

A két civil szervezet szerint a fővárosi önkormányzat úgy próbálja áthárítani kiadásait, hogy az a főváros lakossága számára jóval nagyobb költségeket okoz, mint amekkora megtakarítást az önkormányzat elér. Mindez pedig ütközik az arányos közteherviselés alkotmányos elveivel.

Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének alelnöke elmondta: a HÉV-bérlet árának drasztikus emelése több tízezer az agglomerációba ingázó hallgatót érint hátrányosan, így például a gödöllői egyetemre járókat. Ezért támogatják a két civil szervezet tiltakozását.