Egy öt éve már nem létező cég szerepelt évekig képviselőként több, felszámolás alatt álló vállalkozás nyilvántartásában, sőt a fantomcég jelenleg is az egyik állami nagyvállalat felszámolója. A nemlétező társaság nevében folytatott felszámolások sem az illetékes bíróságoknak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem szúrtak szemet, holott az egyik legnagyobb felszámolócég jogelődjéről van szó. Mindez puszta véletlen lenne?
|
|
Létezik-e, hogy egy állami tulajdonú vállalat képviseletét egy öt éve nem létező felszámolócég lássa el? A cégjegyzék adatai szerint pontosan ez történik az állami tulajdonban lévő Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál. A több mint 3 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező, tíz éve felszámolás alatt álló vállalat képviseletére a Kossuth Holding Rt. jogosult. Mi ebben a különös? – tehetnénk fel a kérdést, hiszen a Kossuth Holding az egyik legnagyobb felszámolócég a hazai piacon. Igen ám, de különbség van Kossuth Holding és Kossuth Holding között: az egyik már öt éve megszűnt. Csakhogy ezt valamilyen rejtélyes ok miatt sem a felszámolásokban és a cégjegyzék vezetésében érintett bíróságok, sem a felszámolócégeket nyilvántartó Pénzügyminisztérium nem vette észre. Esetleg észrevették, de több éve szemet hunynak felette. Máskülönben aligha fordulhatott volna elő, hogy hosszú éveken keresztül a már nem létező cég lássa el jópár felszámolás alatt álló társaság, köztük a Budaprint képviseletét, vagyis egy fantomcég zárjon le felszámolási eljárásokat.
Kicsit sok itt a Kossuth
A történet röviden: az ominózus Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. 2003 október végén szűnt meg, de még létezett, amikor kivált belőle a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt., illetve a Kossuth Holding Üzleti és Befektetési Tanácsadó Rt. – utóbbi cég vezérigazgatója Barát Tamás. Ő egyébként ezen tisztsége mellett a Magyar Szocialista Párt által alapított és Gyurcsány Ferenc elnökölte Táncsics Mihály Alapítvány felügyelőbizottsági tagja is, de mind a három Kossuth Holdingban szerepel. (lásd Alapítványi kapcsolat című keretes írásunkat).
| Alapítványi kapcsolat |
| Az MSZP alapította Táncsics Mihály alapítványban a „kossuthos” Barát Tamás is felügyelőbizottsági tag. Az alapítvány neve Zuschlag János és társai ellen folyó büntetőügyben is felbukkant. A per másodrendű vádlottja, Lados István azt állította: a 2006-os választások előtt felkereste őt a per tizenötödik rendű vádlottja, Kemecsei Árpád, aki akkor a zuglói MSZP-szervezet pénztárosa volt, és arra kérte, kísérje figyelemmel az akkor még Baja Ferenc által vezetett Táncsics Alapítvány pályázati kiírásait. Kemecsei elküldte Ladost egy tájékoztatóra, ahol – Lados állítása szerint - Baja kifejtette, hogy mint minden frakciónak, az MSZP-nek is van egy ilyen alapítványa, a cél, hogy plusz forrásokhoz jutassa a párt alapszervezeteit a kampány-időszakban. Baja cáfolta, hogy az alapítvány civil kapcsolati rendszerének valami köze lenne a pártfinanszírozáshoz. |
A történet megértéséhez tudni kell, hogy felszámolásokat csak olyan cégek folytathatnak, amelyek szerepelnek a Felszámolói Névjegyzékben. A bírók kizárólag ebből a jegyzékből jelölhetik ki a felszámoló szervet, illetve csak a listán szereplő társaságoktól fogadhatnának be felszámolásokkal összefüggő beszámolókat. A listára „kívülállónak” csak úgy lehet felkerülni, ha megvesz egy listán szereplő céget, netán jogutódja lesz valamelyik névjegyzéken szereplő társaságnak. Persze van egy harmadik megoldás is: a cég pályázik arra, hogy felkerülhessen a névjegyzékre. Azonban a Pénzügyminisztérium – amely 1992-ben összeállította és azóta is nyilvántartja a listát – évek óta nem írt ki ilyen pályázatot.
A felszámolás jó üzlet, feltéve, ha az eljárásra olyan céget jelöl ki a bíróság, amelyből még van mit "kipréselni". A haszon a felszámolói díj, ami a cég vagyonának egy bizonyos százaléka. Milliárdos üzletről van szó, nem véletlen, hogy a kisebb felszámolók irigykednek: a piacon sokan azt suttogják, hogy a nagyobb falatokat véletlenül mindig a nagyobb cégek kapják, a kicsiknek alig jut valami. Egyes vélemények szerint mindennek épp a belterjesség, a "zárt" lista az oka.
Gördülékeny számlanyitás
Mindenesetre a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt.-nek jogutódként már előmelegített helye volt a névjegyzéken: az újonnan alakult Kossuth Holding fel-, a "régi" pedig lekerült a listáról. Azaz a "régi" Kossuth Holding Rt. 2002 júliusától már nem volt jogosult arra, hogy bármilyen felszámolást végezzen. Ennek ellenére a cégjegyzék adatai szerint több mint félszáz társaság felszámolását továbbra is ők folytatták. Sőt voltak olyan társaságok, amelyeknél még azután is a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. volt a felszámoló, hogy a cég már megszűnt. (A 3292 Kossuth-os felszámolásból eddig általunk átnézett 1076 esetből 43 esetben a PM-es regisztráció nélkül, 44 esetben a fantommá vált cég által lezártan, 26 esetben pedig a 2002-ben alapított válságkezelő rt.-re átvezetve folytak az eljárások.)
A már említett Budaprint vállalatot jelenleg is a fantomfelszámoló képviseli, sőt az adós állami cég részére 2004-ben még bankszámlát is sikerült nyitni a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Márpedig a fantomfelszámoló elvileg nem tehet ilyet, hiszen maga a cég, azaz a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. pár hónappal korábban megszűnt. Kérdés, hogy ezt a takarékszövetkezet miért nem észlelte, hiszen a cégpapírokból mindez kiderül. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a mai napig élő számlának otthont adó takarékszövetkezet tisztségviselői között olyan nevekre bukkanhatunk, akik a régi és az új Kossuth Holdingos körben is vezető tisztségviselők.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#29)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#29)












Ma Magyarországon nincs müködő igazságszolgáltatás, így mit várunk?<br>Ha valaki tud is valamit, esetleg még bizonyítani is tudja ami nyílvánvaló, akkor sem biztos, hogy vádemelésig eljut az ügy, mert felsőbb érdekek is vannak.<br>Virágzik az antidemokrácia!<br>