Nálunk semmi sem szabályozza, mennyi mehet a szervezet fenntartására © Horváth Szabolcs

Magyarországon semmi sem szabályozza, hogy az adománykérő szervezet a befolyt összegnek mekkora hányadát köteles közvetlenül a hasznos célra fordítani - mondja Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke. Tizenöt éve lobbiznak azért, hogy ez változzon, mondja Király. Persze eredménytelenül - teszi hozzá.

"Ez idő alatt sokan meghallgattak, a többségük helyeselt, egyetértően bólogatott, még sincs megfelelő szabályozás. Holott volna követhető nyugati példa, Németországban az adományoknak legfeljebb 10 százalékát lehet a szevezet működtetésére fordítani, illetve amit célzottan arra kap a nonprofit szervezet, a fennmaradó rész azonban kötelező jelleggel közvetlenül a hasznos célra fordítandó. Idehaza egy 20 százalékos korlátozással már kiegyeznénk" - fejti ki Király.

A KSH adatai szerint 2006-ban 58 242 non-profit szervezet működött Magyarországon. Összbevételük közel 900 milliárd forintra rúgott, az összkiadás 908 milliárd volt, melynek több mint felét, 494 milliárd forintot a fenntartási költségek adták. (Ide tartoznak az anyagköltségek, a vásárolt szolgáltatások, a kamat- és adóbefizetések, a hiteltörlesztések, és egyéb kiadások.) 2006-ban a non-profit szektorban a munkaerő költségének aránya a teljes kiadás 27 százalékát jelentette, beleértve a bérköltségeket, a megbízási díjakat, és a különböző járulékokat. A kiosztott támogatások mindösszesen 15 százalékkal, azaz 134 milliárd forinttal növelték a kiadási oldalt. Igaz, a más és más típusú non-profit szervezetek költségszerkezete eltér egymástól. Alapítványok esetén a kiadások 45 százalékát tették ki a fenntartási költségek és 32 százalékát a nyújtott támogatások. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az arány jellemezné valamennyi adománygyűjtő vagy karitatív szervezetet.

Ahány ház, annyi szokás a működtetést illetően is. A nagyobb non-profit szervezetek képesek 10 százalék alatt tartani fenntartásuk költségeit, míg a kisebbeknél akár a befolyt támogatások 60-70 százalékát is felemésztheti a működtetés "ára". A Gyermekétkeztetési Alapítványnál például jellemzően a bevételek 8-14 százalékát költik a szervezet fenntartására. A szervezet 2007 évi jelentése szerint tavaly hét főállású alkalmazottal és 211 önkéntessel dolgozott, a kurátorok társadalmi munkában segítették az alapítványt.

Király Gábor szerint azon túl, hogy milyen fizikai környezetben, hány fizetett alkalmazottal működik egy szervezet, az is jelentősen befolyásolja a fenntartás költségeit, hogy milyen ügyet támogat, és milyen módszert választ az adománygyűjtésre, a támogatók elérésére. Telefonos "kéregetés" esetén például akár a befolyt összeg 70 százalékát is felemésztheti a távbeszélgetés költsége, és száz hívásból jó, ha kettő-három eredményes. A Gyermekétkeztetési Alapítvány 1995-ben gyűjtött utoljára telefonon adományt, azóta postai úton próbálják elérni adományozóikat. A már bevált, régi "segítőknek" írt levelek postai költsége hússzorosa az új, potenciális támogatóknak szóló szórólapos megkeresésnek, mégis alkalmazzák mindkettőt, mivel a régi adakozók 30 százaléka legalább évente egyszer támogatja az alapítványt, míg a szóróanyagos társaság csupán 1-1,5 százaléka reagál érdemben. A kurátor szerint ez még mindig jó arány, ám tény, hogy az emberek egyre bizalmatlanabbak.

France Mutombo Tshimuanga, az Afrikáért Alapítvány vezetője szerint lehetetlen az adomány száz százalékát a hasznos célra fordítani, hiszen minden tevékenységnek vannak járulékos költségei. A kongói gyerekeket támogatók többsége például szeretne bizonyosságot szerezni arról, hogy adománya célba ért. A gyerekek által írt levelek vagy a csomagok megérkezéséről készült fotók Magyarországra juttatása pénzbe kerül, erre viszont nem gondolnak - mondja Mutombo. A kongói származású vezető úgy véli, az önkéntes munka sem jelenthet mindenre megoldást, mert a komoly adakozók minőségi munkát várnak az alapítványtól, azt pedig nem lehet olyan önkéntesekkel végeztetni, akik csak szabadidejüktől függően segítenek egy-egy szervezetet. A jó munka pedig drága. Az alapítvány adománygyűjtő módszerei eltérnek a bevett formáktól, a nagy támogatókat személyesen igyekeznek meggyőzni, a kisembert pedig Afrikáról szóló előadásokon próbálják megnyerni a jó ügynek.

Az adományozás dilemmái, ha máskor nem is, a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásakor mindannyiunkat elérnek. A választást nem könnyíti meg a nonprofit szervezetek száma, csak ez év első felében 1835 új nonprofit szervezet alakult, igaz nem mindegyikük jogosult az szja 1 százalékára. Azok a társadalmi szervezetek és alapítványok lehetnek kedvezményezettek, melyeket a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját megelőzően legalább két évvel jogerősen nyilvántartásba vett, (közalapítványok esetén ez az idő egy év) és feltétel a megszakítás nélküli tényleges közhasznú cél, a belföldi székhely, és az, hogy a működés a hazai lakosság vagy a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Mindemellett nem lehet támogatott az a szervezet, amelyik politikai tevékenységet folytat, vagy amelyiknek adott évben olyan köztartozása volt, melyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott. 

Idén az 1 százalékos felajánlások összege közel 9 milliárd forint volt. Egyes, az élmezőnyt alkotó civil szervezeteknek jelentős bevétele származik e támogatási formából. A lista élén szereplő Gyermekrák Alapítványt korábban azzal vádolták, hogy adományai egy jelentős részét nem a gyűjtés alapjául szolgáló közhasznú célra használja fel. A vádak végül nem nyertek bizonyítást. Az adakozók bizalma, úgy tűnik, mégis töretlen, 2007-ben 534 millió forinttal támogatták az alapítványt, így a magánszemélyektől és vállalatoktól kapott támogatással együtt 580 millió forintnyi adomány folyt be. A szervezet - a honlapján olvasható jelentés szerint – ennek 67 százalékát, 389 millió forintnyi támogatást nyújtott közvetlenül közhasznú célra. Az alapítvány működtetése és a munkaerő 2007-ben 103 millió forintba került, ez az összes kiadás 13 százalékát jelenti. Az alapítvány népszerűsítése, 206 millió forintba kóstált volna, ha nem térítésmentesen kapta volna a szervezet.

Az egyszázalékos felajánlások terén szintén közkedvelt Rex kutyaotthon 2007-ben 153 millió forinthoz jutott, ami 35 millió forinttal haladja meg a 2006. évi szja-felajánlásokból származó bevételeit. Utóbbi összeg felhasználása már szerepel az alapítvány jelentésében, eszerint a 118 millió forint 27 százalékát fordították a hasznos célra, ugyanennyit költött a szervezet fenntartásra és működtetésre, 10 százalékot "fejlesztéssel kapcsolatos költségek" címen számolt el, az összeg 37 százalékát pedig egy folyó beruházásra tartalékolta.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény előírja, hogy e tömörüléseknek a szokásos éves beszámoló jóváhagyása mellett közhasznúsági jelentést is készíteniük kell, melyből ki kell derülnie többek között annak is, hogy a cél szerinti juttatásokat, köztük a lakossági adományokat mire költötte a szervezet. E jelentésekbe bárki betekinthet, a szervezetek kötelesek azt vagy a honlapjukon vagy más nyilvános módon közzétenni.

A nonprofit szervezeteknek nyújtott adomány persze nemcsak pénz formájában ölthet testet. Igaz tárgyi adománnyal vagy önkéntes munkával segíteni a kiválasztott nonprofit tömörülést valamivel bonyolultabb, mint pénzt utalni, ám ez esetben lényegében garantált, hogy adományunkat száz százalékban ténylegesen a hasznos célra fordítja a szervezet.