Újrakezdődik a Kulcsár-ügy

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú döntést és új eljárásra utasított. A bíróság ezzel igazat adott a Fellebbviteli Főügyészségnek, amely szerint az elsőfokú ítéletben olyan súlyos eljárási hibák vannak, amelyeket másodfokon nem lehet kijavítani.

A Fővárosi Főügyészség 2005. augusztus 23-án emelt vádat. Ihász Sándor főügyész akkori közlése szerint 298 embert kérdeztek ki, és csak Kulcsárt 45 alkalommal hallgatták ki. A nyomozás során 55 ezer oldalnyi irat és 110 ezer oldalnyi melléklet keletkezett. Az ügyészség szerint összesen 23 milliárd forintot mozgattak a sikkasztások idején, 1998-2003 között, de a kár végül csak 8,3 milliárd forint lett. Sikerült azonban ebből 6,3 milliárd forintnyi vagyon zár alá venni – a pénz mellett lefoglaltak svájci bankszámlákat, ibizai nyaralót és utánfutót is –, így a tényleges kár 2 milliárdot tesz ki.

A K&H Equities Rt. egykori brókerének és huszonegy társának büntetőpere 2006. május 3-án kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Két év múlva, az elsőfokú ítélethirdetés után a vádlottak közül egyedül Kulcsárnak – az első rendű vádlottnak – kellett megkezdenie sikkasztásért és magánokirat-hamisításért a kiszabott, nyolc év szabadságvesztés letöltését, amiből másfelet előzetes letartóztatásban már leült. A másodrendű vádlott Kerék Csaba 5 év, a harmadrendű vádlott, a Montrade Ltd. képviselője, Schönthal Henrik sikkasztás és magánokirat-hamisítás mellett pénzmosás miatt is 4 év szabadságvesztést kapott. Bitvai Miklósra és Garamszegi Gáborra 3-3 év, El Abed Hassanra pedig 1 é 8 hónap börtönbüntetést szabtak ki. A többiek – köztük – Forró Tamás is felfüggesztett szabadságvesztést vagy pénzbírságot kaptak, mint például Csuka László is, neki – ha a büntetés jogerőssé válna – 450 ezer forintot kellene kifizetnie.

A két év után a Fővárosi Ítélőtáblára került eljárás azonban a Fellebbviteli Főügyészség szerint több sebből vérzik. Úgy látják, a tényállások hiányosak és semmitmondók, sőt megkérdőjelezik az alapbűncselekmény minősítését, azt, hogy nem is sikkasztásról, hanem csalásról van szó. (HVG 2010. május 1.) A kettő között a különbség az, hogy míg a sikkasztó a sajátjaként használja a mások által rábízott pénzt, addig a csaló másokat tévedésbe ejtve gazdagszik meg. A csalást pedig az alapozná meg, hogy az ügyfelek nem Kulcsárra, hanem a K&H bankcsoportra bízták a pénzüket. Az ügyészség véleménye szerint a vádlottakra egyébként is súlyosabb büntetést kellett volna kiszabni.

Kulcsár Attila azzal is védekezett a bíróságon, hogy valójában csak 2-3 milliárd forint nincs meg. Nyilván nem számolta hozzá azt, hogy a K&H bankcsoport különféle polgári perekben több mint 10 milliárd forintot fizetett ki az Equities brókercég ügyfeleinek.