Githu Muigai megállapította: kulcsfontosságú jogalkotási és jogalkalmazási lépések történtek, és megjegyezte, elégedett azzal a nyitottsággal, ahogy a kormány a romák felzárkóztatásának és integrációjának kérdését kezeli. A világszervezet jelentéstevője hangsúlyozta: a roma kisebbség is felelősséggel tartozik saját sorsa alakulásáért, neki is cselekednie kell, a szülőknek például gondoskodniuk kell gyerekeik iskoláztatásáról, a kormányzat ezt nem tudja megtenni helyettük.

A világszervezet rasszizmussal, etnikai diszkriminációval és idegengyűlölettel foglalkozó jelentéstevője többnapos vidéki látogatást tett, helyi civil szervezetekkel, polgármesterekkel, a rendőrség, illetve az ügyészség képviselőivel találkozott, megbeszéléseket folytatott kormányzati tisztviselőkkel, politikai pártok tagjaival, akadémikusokkal és magánszemélyekkel.

A kenyai származású raportőr elmondta, nem olyan országokat látogat meg, ahol az ENSZ megítélése szerint "rosszul folynak a dolgok", Magyarországra sem ezért érkezett, hanem hogy megértse a problémákat, tapasztalatokat gyűjtsön a jó példákról, amelyeket máshol is alkalmazni lehet, és folytatódjon a párbeszéd az emberi jogokról. Elmondta, hogy elődje tíz éve hasonló küldetést tett Magyarországot, amely azóta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy megfeleljen az ENSZ szakértői ajánlásainak, előrelépjen a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyének kezelésében.

Githu Muigai méltatta a fejlődést a roma kisebbséget érintő kérdések tekintetében, megemlítetve egyebek mellett a roma felzárkóztatás évtizede programot, az európai romastratégia megalkotását, továbbá azt, hogy a kormány növelni szándékozik a rendőrség kötelékében alkalmazott romák arányát, és javítani akarja a rendőri tevékenységet multikulturális környezetben.

Kifogásolta viszont, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmében szakadék van a kinyilatkoztatott nemzetközi vállalások, valamint a megyei és helyi lehetőségek, gyakorlat között. Ezért arra van szükség, hogy a központi kormányzat és a regionális, helyi kormányzatok koordinált programok segítségével érvényesítsék a vállalásokat - mondta. Azt is megjegyezte, úgy látja, Magyarország nem tanúsít kellően nyitott hozzáállást a bevándorlók és a menekültstátusért folyamodók iránt. Ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy a kormány vizsgálja felül a bevándorlók és menekültek státusának elbírálásával kapcsolatos szabályozást.

Az ENSZ-raportőr azt is elmondta: olyan aggasztó jelzéseket kapott, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésében a magyar társadalom sokkal inkább megosztott, mint két évtizede volt. A romákkal összefüggésben arról beszélt: tárgyalópartnerei egybehangzóan állították, hogy a kisebbség helyzete az elmúlt tíz évben nem javult. Sokat kell még tenni, hogy a társadalom e szegmensének foglalkoztatási, oktatási és lakásügyi helyzete javuljon - mondta. Kijelentette, tisztában van azzal, hogy ez évszázados probléma, és nincsenek gyors megoldások, de a megoldáshoz nemcsak politikai elkötelezettségre, hanem jelentős anyagi ráfordításra van szükség. "Ha ma nem cselekszünk, holnap már nem lesz mit tenni" - mondta. Külön kiemelte: a romák iskolázottságán minden rendelkezésre álló eszközzel javítani kell.

A jelentéstevő arra a szerinte azonnali cselekvést igénylő kérdésre is felhívta a figyelmet, hogy a magyar társadalomban a folytatódó antiszemitizmus is érzékelhető. Arra kérte a kormányt, árgus szemekkel figyelje ezt, és próbáljon kidolgozni valamilyen mechanizmust a kezelésére. Arra is kitért, hogy növekszik a szélsőséges nézeteket valló politikai pártok és mozgalmak száma, néhányukat fajgyűlölő megközelítés jellemez. Azt mondta, meggyőződése, hogy Magyarország fiatal és dinamikus demokráciaként elkötelezett a vélemények pluralitásának biztosítása mellett, de a faji és etnikai alapú izgatás nem megengedhető.

Arról is szólt, hogy néhány esemény Gyöngyöspatán komoly aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, meddig terjedhet a véleményszabadság. Azt mondta, kedvező benyomást tett rá, hogy lépések történtek a lakosság biztonságérzetének helyreállítására, "de úgy gondolom, hosszú távú megoldást kell találni, nemcsak ezen a településen, hanem az egész országban". Azt mondta, a kormánynak együtt kell működnie a politikai pártokkal, a civil társadalommal, a vallási szervezetekkel, valamint a médiával a diszkrimináció felszámolásáért. 

A különmegbízott arra is kitért: bárhol járt, nem volt lehetősége pontosan felmérni a különböző etnikai kisebbségek helyzetét, mivel nincsen ilyen adatgyűjtés. Ezért arra kérte a kormányt, gondolja át ezt a kérdést, ugyanis "nehéz megfelelő döntéseket hozni, ha nem vagyunk tisztában a számokkal" akár az igazságszolgáltatásban, akár az oktatásban vagy az egészségügyben. Azt mondta, tisztában van a személyes adatok védelmének fontosságával, de úgy véli, a komoly problémák komoly megoldást igényelnek, a bevett formák sokszor nem vezetnek eredményre.

Githu Muigai arról is beszélt: egyfajta "lopakodó tendencia" figyelhető meg a közbeszédben, az értelmiség és a társadalom többi része is egyre megengedőbb a provokatív etnikai utalások, jelzők használatában, s ez teret enged a sztereotípiáknak. Kijelentette, hogy a gyűlöletbeszéd jelentette veszélyt nem szabad alábecsülni, sok probléma a nyelvezet, a kommunikáció megváltozásával kezdődik.