Az "általánostól az egyetemig" mindenki kiborult a Nefmi tervezetein

A felsőoktatási és a közoktatási törvény tervezete is kritikák áradatát zúdította Hoffmann Rózsára és az általa vezetett oktatási államtitkárságra. A tiltakozók nehezményezik, hogy a felsőoktatás reformja fiskális alapon történik, megkurtítják az intézmények autonómiáját, a hallgatókat pedig "röghöz kötik". A köznevelési törvény megismert tervezete miatt elbocsátásoktól és intézménybezárásoktól tartanak a pedagógusok. Érdemi egyeztetések egyik fronton sincsenek, a HÖOK már biztosan tüntet, a pedagógusok még várnak.

Egyre több szervezet emeli fel a szavát az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetek ellen. A kritikus hangok szerint a felsőoktatási törvény nem válaszol a valódi problémákra, a köznevelési törvényt pedig úgy fogják „áterőltetni” a képviselőkön. Ha voltak is egyeztetések az illetékes szaktárcával, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával (Nefmi), ezek minden esetben eredménytelenül zárultak.

A hvg.hu úgy tudja, egyre több jel, köztük egy Orbán Viktor és Pokorni Zoltán között létrejött alku utal arra, hogy az államtitkárság által elkészített tervezeteket a fideszesek módosító indítványokkal hígítják majd fel a parlamentben. Kormányzati források szerint Orbán Viktor és Pokorni Zoltán korábban megállapodtak abban: ha az egykori fideszes oktatási miniszter nem bírálja tovább nyilvánosan a Hoffmann-féle tervezeteket és ezzel nem fékezi a törvényalkotási folyamatot, akkor a parlamenti végszavazás előtt módosíthatják a vitatott részeket.

Úgy tudjuk, Hoffmann szerepe a tervezetek elkészítése után csökkent. Jól jelzi ezt az is, hogy a héten Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ül le tárgyalni a hallgatói érdekképviseletekkel. Az egyeztetést információink szerint Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke harcolta ki, miután a Hoffmann Rózsával folytatott legutóbbi keddi tárgyalás sem vezetett eredményre.

Bár Hoffmann Rózsa szerint a HÖOK-kal egy év alatt tizenkétszer egyeztettek, Nagy Dávid a hvg.hu-nak azt mondta: február és szeptember között egyáltalán nem találkoztak, azt pedig nem nevezné egyeztetésnek, hogy például mindkét fél megjelenik egy konferencián.

Fotó: Horváth Szabolcs

Nagy szerint azt is sajátosan értelmezi Hoffmann Rózsa, hány javaslatukat építették be a törvénytervezetbe. Míg az oktatási államtitkár szerint húsz ilyen volt, addig a HÖOK-elnök ezt úgy finomította, hogy 38 oldalas tervezetükből alig kettőt használt fel a minisztérium, de azok sem lényegi elemek voltak.

A legnagyobb probléma a törvénytervezettel Nagy Dávid szerint az, hogy fiskális alapon, egy megtakarítási csomagba burkolva próbálják megreformálni a felsőoktatást, amitől pedig a leginkább félnek, az "az önköltséges képzési forma és a röghöz kötő hallgatói szerződések kumulált hatása".

Az új felsőoktatási törvény elfogadása szerinte azt eredményezheti, hogy nem fognak hallgatók jelentkezni a magyar felsőoktatásba, mert egy átlag háztartás képtelen lesz kitermelni az ehhez szükséges pénzt.

Titkolja a HÖOK, kit céloz a demonstráció

Ami a hallgatói szerződéseket illeti, hiába ígérte meg az államtitkár, hogy ebből több verziót is átadnak a HÖOK-nak véleményezésre, ez idáig nem történt meg. A hallgatói szervezet eleve nem ért egyet azzal, hogy szükség van szerződésekre, hiszen a hallgatók külföldre áramlása nem tömegjelenség – magyarázta lapunknak Nagy, majd hozzátette: szerződés helyett megfelelő életpályát kéne biztosítani. Emellett azt is problémásnak tartják, hogy a szerződéskötéssel nem nyújtanak biztos állást a hallgatóknak.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint az állami támogatással tanuló hallgatóknak a szerződés egyfajta figyelmeztetés lenne arra, hogy a támogatásért cserébe munkát várnak el tőlük a végzés után. Ha azonban nem akarnak részt venni a magyar társadalom életében, ennek bizonyos hátrányos következményei lesznek - tette hozzá. Az önköltséges képzésről emellett azt mondta: tudomásul kell venni, hogy az államnak megfontoltan kell a támogatásokat biztosítania, "hitelből nem tudunk élni".

A HÖOK következő lépésként demonstrációt szervez az oktatási államtitkárság épülete elé október 27-re. Nagy szerint elsődleges céljuk az, hogy az általuk felvetett problémákra irányítsák olyan döntéshozók figyelmét, akik nem oktatáspolitikusok. Arra a kérdésre, konkrétan kit, illetve kiket céloz ez az akció, Nagy csak annyit mondott: „minél magasabb szint, annál jobb”. A tüntetésre ezreket várnak.

Megkurtított autonómia

Nem a HÖOK az egyetlen szervezet, amelyik aggódik a felsőoktatási törvénytervezet miatt. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ugyanakkor egészen más elemeket tart elfogadhatatlannak.

Nem tetszik a rendszer Fotó: Túry Gergely

Szerintük a javaslat a tudományegyetemek és a főiskolák esetében is gátolja a fejlődés lehetőségét: előbbiek számára nem garantálja a kiemelkedő teljesítmény támogatását, utóbbiakat pedig egyenesen elzárja a fejlődés lehetőségétől azzal, hogy a mesterképzésből kizárja őket.

Az MRK szerint az intézmények autonómiája is komolyan sérül. Szerintük nyilvánvaló, hogy az intézmények mozgástere rendkívül korlátozott lenne, a meghatározó kérdésekben pedig megszűnne valódi döntési kompetenciájuk. "A tervezet eredménye egy központilag közvetlenül irányított, a felsőoktatás tartalmi kereteit és mindennapi működését rendeleti úton szabályozó rendszer létrehozása lenne" - áll a testület közleményében.

Az intézményvezetők azt is sérelmezik, hogy a felsőoktatás működési kereteit valójában nem a törvény, hanem rendeletek határoznák meg, amelyek tartalma egyelőre nem ismert. Az MRK úgy látja, ami a korábbiakban kritika vagy ellenvélemény tárgya volt, az mind a rendeletekbe kerül majd be.

Káros az országnak

A törvénytervezet ellen a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) is megszólalt. Úgy vélik, társadalmi érdek a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférés, illetve a magyarországi és nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitás is, ezért ezek korlátozása az ország szempontjából káros. A DOSZ szerint a készülő törvény egyik legfontosabb céljai közé kell tartoznia a felsőoktatás minőség emelésének, a tervezet jelenlegi formájában azonban erre nem nyújt garanciát.

A 2010-ben megindult koncepció-alkotási, majd szabályozási tevékenységhez a doktoranduszok a kezdetekben felajánlották segítségüket, javaslataikat eljuttatták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az oktatási államtitkárság azonban nem vonta be a DOSZ-t érdemben jogszabály-előkészítésébe, az általuk megfogalmazott javaslatok nem jelentek meg a nemrégen nyilvánosságra hozott tervezetben.

Átpréselnék a képviselőkön?

Hasonló kereszttűzbe került Hoffmann Rózsa a köznevelési törvény megjelent tervezete miatt is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt kéri: az új köznevelési törvény parlamenti vitáját halasszák jövő tavaszra, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt a közoktatási rendszer átalakításával kapcsolatos hatástanulmányokat el lehessen végezni. Az új törvény 2012 szeptemberében lépne életbe, ezért semmi sem sürget – mondta a hvg.hu-nak Mendrey László, a PDSZ elnöke, aki szerint azt Hoffmann Rózsa is elismerte, hogy hiányoznak a szükséges hatástanulmányok. Mendrey szerint ők is egyeztettek már - egyszer a Nefmivel, kétszer pedig Hoffmann Rózsával -, de az álláspontok nem közeledtek.

Nem közeledtek az álláspontok - Hoffmann Rózsa és Mendrey László a PDSZ választmányi ülésén Fotó: MTI / Kovács Tamás

„Ha elfogadják, egy olyan jogszabály lép életbe, amit áterőltetnek a képviselőkön” – magyarázta lapunknak Mendrey. A pedagógus szakszervezetnek három főbb problémája van a tervezettel. Az egyik a pedagógusok kötelező iskolában töltött óraszámának 22-ről 32-re való emelése. Ezt azért tartják elfogadhatatlannak, mert így a PDSZ szerint komoly létszámfelesleg keletkezne, amely elbocsátásokat eredményezhet.

A másik kérdés, ami komoly nézetkülönbségeket okoz, az állami szerepvállalás kérdése. Mendrey szerint ugyanis arról sem készültek hatástanulmányok, mennyibe kerülne mindez, és milyen minőségi változást okozna. „Attól félünk ugyanakkor, hogy ebben a formában sokkal könnyebben lehetne megszüntetni intézményeket” – magyarázta a hvg.hu-nak a szervezet elnöke.

A harmadik konfliktusos pont az egész napos iskola kérdése. Ezzel az oktatási formával a PDSZ is egyetért, csak nem a Hoffmannék által tálalt verzióban, az ugyanis most is létezik, tehát nem kéne hozzá törvényt alkotni. Nyugat-Európában például az egész napos iskola Mendrey beszámolója szerint úgy néz ki, hogy reggel is és délután is vannak tanórák, közben pedig szakkörökön, és egyéb plusz foglalkozásokon vehetnek részt a diákok.

Az államtitkárság tervezete szerint azonban arról szól, hogy az eddigiekhez hasonlóan délelőtt lennének a tanórák, délután pedig részt vehetnének a diákok fakultatív szakkörökön, hiszen az iskola nyitva tartana. Ez azonban most is így van.

Abszurdisztán

A PDSZ elnöke, miután részt vett az Országgyűlés oktatási bizottságának hétfői ülésén, úgy fogalmazott: "Abszurdisztán a kormányváltást követően sem szűnt meg". Mint mondta: az ülés a köznevelési törvény koncepciójáról szólt, amely múlt hét csütörtökön már átment a közigazgatási egyeztetésen, azaz elfogadták azok a szervek, amelyek jogi és egyéb hátterét rendezik.

Mindezt azért is sérelmezik, mert a minisztérium honlapján az áll, hogy a tervezetet október 25-ig lehet véleményezni. Mendrey László szerint azonban, ha a koncepció már átment a közigazgatási egyeztetésen, akkor nincs esély arra, hogy abba a keddig beérkező javaslatok bekerüljenek, magyarán becsapták a pedagógusokat.

A pedagógus szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a javaslatot márciusban terjesszék be, addig négy-öt hónap van arra, hogy a hatásvizsgálatokat el lehessen végezni, illetve korrekt szakmai egyeztetéseket lehessen folytatni.

Komoly kétségek a képviselői oldalról

Mendrey Lászlót e véleményében megerősítette a hétfői bizottsági ülés is, hiszen - mint mondta - a képviselők számos olyan kérdést tettek fel, amelyek azt mutatják, hogy komoly kétségeik vannak. Szerinte egészen mást gondolnak a képviselők, egészen mást a szaktárca és a PDSZ is, bár hozzájuk a képviselők álláspontja közelebb áll.

Épp ezért levelet írnak a képviselőknek, amelyben a köznevelési törvény vitájának elhalasztására kérik őket, amíg a hatásvizsgálatok elkészülnek. Azt szeretnék, hogy olyan törvény szülessen, amely minden szempontból koherens, így az önkormányzati és számviteli törvénnyel, a költségvetéssel is összhangban áll, illetve "olyan életpályamodellt biztosít a pedagógusok számára, amely valódi megnyugvást hozhat a számukra".

Azzal kapcsolatban, hogy várható-e sztrájk, az elnök úgy fogalmazott: azt nem a PDSZ, vagy a Pedagógusok Szakszervezetének vezetése fogja megmondani, de úgy látja, van erre hajlandóság, bár a pedagógusok szerinte félnek, féltik az állásukat és a szabadságukat.

Fotó: Túry Gergely

Végrehajtó közszolgák?

Az új köznevelési törvénytervezet megváltoztatását, nemzeti oktatási kerekasztal összehívását, illetve a tervezet elfogadásának elhalasztását követelik a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola dolgozói is. A részletes indoklást is tartalmazó felhívást az ország összes általános iskolájának és középiskolájának megküldték aláírásra. Felhívásukhoz november 2-áig lehet csatlakozni, a kritikai észrevételeket és az aláírásokat tartalmazó "csomagot" pedig eljuttatják majd az Országgyűlés elnökének.

Szerintük a törvénytervezet hamisan állítja, hogy növeli az intézmények és a pedagógusok szakmai önállóságát, hiszen például központilag előírt értékeken és (tananyag) tartalmakon alapuló közoktatást vezet be, a jelenlegi értéksokszínűséget félrevezetően értéksemlegességnek nevezi, ennek felszámolására törekszik, ugyanakkor egyetlen értéket sem nevez meg.

Emellett a NAT-ban megjelölt fejlesztési kompetenciákhoz kötelezően megtanítandó tartalmakat rendel, illetve a helyi tanterv a központi kerettantervtől az eddigi 30 százalék helyett legfeljebb 10 százalékban térhet el, és ezzel számos iskolában lehetetlenné válik az eddigi pedagógiai kínálat továbbvitele.

Felhívásuk szerint a törvénytervezet téved abban is, hogy az iskolarendszer eredményessége javulni fog, és húzóerővé válik a tudás, hiszen többek között leszállítja a tankötelezettség korhatárát, az érettségit nyújtó középfokú iskolákban való továbbtanulást pedig keretszámokkal korlátozza.

Az iskolák működését és a pedagógusok munkáját meghatározó döntések meghozatalának jogát elveszi a helyi körülményeket ismerő közösségektől. Úgy vélik, a drasztikus óraszám-növekedésnek a tömeges elbocsátás mellett egyenes következménye lehet a minőségromlás is.

A tiltakozók úgy vélik, hogy a törvénytervezet a pedagógusokat nem alkotó embernek, hanem végrehajtó közszolgának tekinti. Hozzáteszik: közszolgálatot akarnak végezni, de nem szolgaként, hanem autonóm értelmiségiként.