A Ház alkotmányügyi testülete kedden este a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslathoz nyújtotta be azt az indítványt, amely az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében javasolja: az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhessen ki mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg.

A bizottság emellett ugyanerre hivatkozva kezdeményezi, hogy a legfőbb ügyész, "mint (...) az igazságszolgáltatás közreműködőjeként működő ügyészség vezetője és irányítója" az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást.

A javaslat alapján az OBH elnökét a kijelölés joga a legfőbb ügyésznek a nem  általános illetékességi szabályok szerinti vádemelésre vonatkozó utasításától függetlenül - azt követően is - megilleti. A vádemelési utasítás és a bíróság kijelölése csak az általános szabályok szerint hatáskörrel rendelkező bíróságra vonatkozhat.

Az Országgyűlés alkotmányügyi testülete indoklásában - a jövőre életbe lépő alaptörvényt idézve - úgy érvel, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el, míg a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesítse.

A parlament kedden délben választotta meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó OBH elnökének Handó Tündét, akinek megbízatása kilenc évre szól. Az új bírósági vezető a bírói kar és az ügyfelek lehető legteljesebb kiszolgálásának biztosítását nevezte legfontosabb feladatának.

Polt Pétert 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé az Országgyűlés. Polt Péter szintén kilenc évig töltheti be tisztségét azt követően, hogy korábban 2000 és 2006 között egyszer már volt legfőbb ügyész.

A 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény kimondja, hogy a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés külön fogadja el. A jelenleg Ház előtt lévő, Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénymódosítást Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, illetve továbbá tíz fideszes politikus nyújtotta be.

Az előterjesztők ennek preambulumában kimondanák, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére".

A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról pénteken határoz a parlament, míg a zárószavazás várhatóan a következő héten lesz.