Bejelentkezés  

"A kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le" - a bíráló a Schmitt-ügyről

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Schmitt Pál; Testnevelési Egyetem; doktori disszertáció; Schmitt doktorija; Takács Ferenc; Kertész István;

Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.

Hihetőnek tartja a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdai közleményét – mely szerint Schmitt Pál személyesen ismerte és együttműködött a bolgár kutatóval, és ezért hasonlít Nikolaj Georgiev tanulmánya és az államfő disszertációja – Kertész István, aki az 1992-es kisdoktori értekezés egyik bírálója volt, és a dolgozatot summa cum laude minősítette. Az ókortörténész azt mondta, ha ma elé tennék az értekezést, ugyanúgy járna el, mint húsz évvel ezelőtt, és ugyanezt a minősítést adná.

A hvg.hu szerdán számolt be arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezésének legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. A KEH szerint „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, „annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” – fogalmazott a közlemény. A bolgár kutató lánya ezzel szemben a hvg.hu-nak adott csütörtöki interjújában azt mondta, kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.

Kertész István a kisdoktorihoz készült 7 oldalas bírálatában közel 5 oldalon keresztül kritizálta a dolgozatot, többek között felvetette a jegyzetek, az idézetek hiányát, jelezve, hogy „egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét. A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni”. Ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy „a jelölt dolgozata megfelel az egyetemi doktori értekezésekkel szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek”.

Fotó:

"Akkor mások voltak a követelmények"

„Negyvenhárom éve dolgozom a felsőoktatásban, van gyakorlatom a szakdolgozatok, doktorik elbírálásában, természetes, hogy kritikákat is megfogalmaztam” – mondta a professzor, aki a hvg.hu-nak hangsúlyozta, ez egy kisdoktori volt, ami nem azonos a mai Ph.D. fokozattal. Kertész azt mondta, „tudni kell disztingválni”, mert akkor teljesen mások voltak a követelmények, ráadásul a feltételeket tekintve az egyes felsőoktatási intézmények között is voltak különbségek.

Kertész azt mondta, amikor Schmitt benyújtotta a disszertációját, ő az ELTE bölcsészkarán tanított, a Testnevelési Egyetemről (TE) Istvánfi Csaba rektor kérte fel, hogy legyen a jelenlegi államfő dolgozatának opponense. „Az első dolgom az volt, hogy megkérdeztem, a leadott disszertáció megfelel-e az egyetem támasztotta követelményeknek, ott elfogadható-e ebben a formában” – állította a hvg.hu-nak a professzor, aki szerint mind Schmitt másik bírálója, Takács Ferenc, mind a rektor megnyugtatta, hogy a dolgozat megfelel a TE előírásainak. „Ezek után úgy láttam, hogy a dolog formai részével nekem nincs több dolgom, igaz, bírálatomban jeleztem az észrevételeimet.”

Az ókortörténész szerint neki is „szemet szúrt, hogy nincsenek jegyzetek”, de látta a dolgozatból, hogy Schmitt főleg nyilvános anyagokból, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jegyzőkönyveiből dolgozott, így a jegyzetek hiányát nem tartotta olyan súlyúnak, hogy az értekezést visszadobja. Kertész azt mondta, tudott róla, hogy abban az időszakban Schmitt tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, így úgy gondolta, hogy a felhasznált NOB-jegyzőkönyvek a disszertáló rendelkezésére álltak, „munkaanyagnak számítottak” számára.

Ezért úgy véli, hogy a Georgiev- és a Schmitt-tanulmány közti egyezések mögött nincs plágium, hiszen a bolgár kutató is sportdiplomata volt, mindketten hozzáférhettek ezekhez a dokumentumokhoz. Éppen ezért ad hitelt a KEH szerdai közleményének, mely szerint a két sportdiplomata a kutatásaiban együttműködhetett.

Schmitt Pál a parlamentben

Fotó:

"Megtiszteltetésnek éreztem"

„Ma is alapos, tanulságos munkának tartom a köztársasági elnök úr disszertációját. Nem elhanyagolható az sem, hogy megtiszteltetésnek éreztem, amikor felkértek, legyek egy kétszeres olimpiai bajnok dolgozatának opponense” – mondta a hvg.hu-nak Kertész István.

Arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy nemcsak a jegyzőkönyvek elemzései, hanem a dolgozat végkövetkeztetései is szinte szó szerint megegyeznek Georgiev konklúzióival, az ókortörténész úgy válaszolt, jóhiszeműen járt el, akkor erről nem tudott. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy ma sem járna el másképp.

„Nyilván feltüntetném a kollégám nevét” – mondta Kertész arra a kérdésünkre, hogy mit tenne, ha közölni akarná egy olyan kutatás eredményeit, amelyen közösen dolgozott egy kollégájával. Kertész egy példát is említett: egy osztrák és egy német kutató a múlt században együtt dolgozott fel egy ókori görög felirattöredéket – amely a birkózás szabályait tartalmazta –, majd az egyikük anélkül közölte az eredményeit, hogy a másik nevét feltüntette volna, mire a barátságuk egy életre megromlott.

Polgári lelkiismeret

„A Rákosi- és a Kádár-korszakban a szakmai problémákból csináltak politikai ügyeket, és tettek tönkre szakembereket. Most mindez fordítva történik” – mondta a hvg.hu-nak Kertész, aki a Schmitt-ügyet „politikai támadásnak” tartja.

Kertész szerint, ha Schmitt nem lenne köztársasági elnök, akkor „a kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le”. Az ókortörténész hangsúlyozta, „polgári lelkiismerete és gondolkodásmódja berzenkedik” a botrány és az eljárás ellen. Kertész azt mondta, vannak sokkal fontosabb problémák az országban ennél, ezért nem érti az ügy körüli felhajtást.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X