szerző:
hvg.hu

Nehéz időszak elé néznek a fogyatékkal élők: a megszorítások miatt a kormányzat csökkentette az ellátásukról gondoskodó civil szervezetek pénzét, ráadásul még az odaítélt támogatások kifizetésével is adós maradt.

„A kormányzati törekvés talán éppen az, hogy ezek a civil szervezetek összeomoljanak” – sommázta véleményét a hvg.hu-nak Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Noha a Hegedűs-vezette, több mint száz tagegyesületet számláló szervezet is azon nagyok közé tartozik, melyek nevesítve vannak az állami költségvetésben, a 2012-re megítélt támogatásból mostanáig még egy fillért sem láttak.

A MEOSZ-éhoz hasonló cipőben jár szinte valamennyi, fogyatékkal élők ellátásáról gondoskodó országos szervezet. Mivel non-profit intézményekről van szó, bevételeik jelentős részét az állami támogatások adják, ennek köszönhetően tudják főleg érdekvédő, tanácsadó és szolgáltató feladataikat ellátni. A területen dolgozó, a hvg.hu által megkeresett szakemberek szerint a tendencia egyértelmű: a Széll Kálmán-terv követelte megszorítások ezeknél a pályázati elven finanszírozott szolgáltatásoknál is drasztikus forráskivonással jártak, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatása majdnem tíz százalékkal csökkent.

A támogatások csúszása, illetve drasztikus csökkenése elsősorban olyan szervezeteket, intézeteket, bentlakásos otthonokat érint, ahol mozgáskorlátozottakat, autistákat, gyengénlátókat gondoznak, több ezer fogyatékkal élő ember ellátását nehezíti, veszélyezteti.

Széll Kálmán kopogtat

„Ebben az évben 160 millió forintot kaptunk volna, amelyből 11 millió tartalékalapot képez, tehát összesen csak 149 millióra kötöttek volna velünk szerződést” – magyarázta Hegedűs, hozzátéve: eddig nemcsak a pénzt nem kapták meg, de még szerződést sem kötött velük az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Szerinte mindent elárul a kormányzat hozzáállásáról az, hogy 2001-ben a szövetségük még 150 millió forintos támogatást kapott. „Pedig az több mint tíz éve volt” – mondta a MEOSZ elnöke hangsúlyozva, hogy évek óta reálértékben csökken az állami támogatás.

©

„A szociális kormányzat adminisztrációs okokra, hiányzó rendeletre hivatkozva magyarázta a késedelmet, merthogy nem készültek el a végrehajtási szabályok az államháztartási törvényhez. De ha nincs a malőr a végrehajtási szabályokkal, akkor is csúszhattak volna a kifizetések” – magyarázta a hvg.hu-nak Szél Bernadett LMP-s képviselő, aki a parlamentben is tiltakozott az eljárás ellen. Szél szerint a pályázatokat 2011 nyarán írták ki eredetileg, de utána kiderült, hogy a 2012. évi költségvetési tervezetben jelentősen csökkennek a források. „Nem tudták elbírálni a pályázatokat, nem tudtak szerződést kötni időben. A szerződéskötések idén év elejére csúsztak át, így ismerve a bürokrácia működését, kevés esély lett volna normális esetben is arra, hogy időben megkapják a szolgáltatók a kifizetéseket.”

Hegedűs szerint nemcsak a támogatások megcsúszásával van gond, a minisztériumot szerinte a kapkodás is jellemzi. „Folyamatosan kommunikálunk a tárcával, ahol nyugtatgatnak minket. Először azt mondták, hogy nem kell az előző évi elszámolást megvárnunk ahhoz, hogy utalják az idei támogatást, majd azt közölték, hogy mégiscsak meg kell várnunk.”

A hvg.hu-val ennek pont az ellenkezőjét közölték az Emmi sajtóosztályán. A minisztérium szerint a szerződések megkötése "jellemzően azért késlekedik, mert a támogatások csak az előző évi beszámolók benyújtását és ellenőrzését követően nyújthatók. A tárca válaszlevelében azt írta, a szervezetek beszámolóikat időben benyújtották, de a 2011. évi támogatások elszámolásának ellenőrzése alapján számos szervezetnek hiánypótlási kötelezettségei voltak, amelyek "teljesítése és ismételt ellenőrzése időigényes folyamat".

A minisztérium szerint az eljárást az is lassítja, hogy a szervezetek egy részénél nem utalható a támogatás, amíg nem küldik el a 0-ás adóigazolást. A minisztérium szerint a szerződéseket ettől függetlenül már korábban előkészítették, csak alá kell majd írni azokat.

"Az állami oldal megbízhatatlan"

Nincsenek jobb helyzetben a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást és a látásrehabilitációt végző szolgáltatók sem, rájuk 15 százalékkal kevesebb pénzt fognak jövőre költeni, míg a fogyatékos személyek érdekvédelmét és a szolidaritási programok támogatását 13 százalékkal vágják meg. Mindeközben a civil szociális szolgáltatók (így például a fogyatékkal élőket ellátó, civil szociális intézmények, nappali, bentlakásos otthonok) normatív támogatása reálértéken tovább csökken.

©

„Nálunk nem omlott össze semmilyen program, de kétségkívül takarékon működtetjük a rendszert” – mondta lapunknak Rubovszky László. Az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségének ügyvezetője optimista, bár még vele sem kötött szerződést a tárca. „Szerződés előtti állapotban állok a minisztériummal, 5-6 napon belül aláírjuk” – mondta Rubovszky, aki már 8-9 éve azt tapasztalja, hogy „fizetési készség szempontjából az állami oldal megbízhatatlan”.

„Minden évben előfordul, hogy csúsznak a fizetések” – ezt már Horváthé Somogyi Ildikó, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) alelnöke mondta a hvg.hu-nak. Közölte: az ő szervezetük „addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér”, utalva arra, hogy ha máshogy nem, akkor programok átcsoportosításával alkalmazkodnak a korábbinál szerényebb állami támogatásokhoz. A lakóotthont is fenntartó, helyi szervezetei révén pedig négyezer családnak segítő szövetségnek 122 millió forinttal adós az állam, s a fizetési késedelem miatt eddig már több mint nyolcmillió forint adósságot halmoztak fel.

Adósságcsapda az állami késlekedés miatt

Nemcsak az ÉFOÉSZ vált adóssá a támogatások visszatartása miatt. A MEOSZ például – elsősorban magánszemélyek által adott – kölcsönökből él, állami pénz nélkül pedig számtalan hozzájuk köthető feladat ellátása került veszélybe. Hegedűs Lajos ezek közé sorolta a sorstársi tanácsadást – amit alkalmazottként egyesületi tagok végeznek szerte az országban – és az érdekvédelmi feladatokat. „Működtetünk olyan fejlesztő központokat is, ahol sérült gyermekek felkészítése folyik. Ezeknek a fenntartása is veszélybe került” – mondta.

A vészharangot egyébként még tavaly év végén kongatta meg a Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szolgáltatásot Nyújtó Civil Szervezetekért Egyesület, a Céhálózat. Decemberben közzétett felhívásukban azt írták, hogy az állami támogatás a 93 civil fenntartó által üzemeltetett több száz intézmény éves költségvetésének mindössze 40-50 százalékát fedezi, ezt 20-30 százaléknyi egyéb forrás – a fogyatékosok családja által fizetett térítési díj, adomány és pályázati pénz – egészíti ki.

A Célhálózat szerint a szervezetek éves büdzséjének 20-30 százaléka hiányzik. A deficit oka szerintük elsősorban az, hogy idén – és a tervek szerint jövőre is – az intézmények ellátottanként érdemben kevesebb pénzt kapnak, mint öt évvel ezelőtt. Válaszul a szociális államtitkárság 400 millió forint krízissegély elosztásáról döntött, de a Céhálózat szerint ez csak az év második feléig, azaz júliusig nyújt átmeneti megoldást. Ráadásul ezt a krízispénzt kizárólag a Céhálózatba tömörülő szervezetek kapták, márpedig nem mindegyik szervezet tagja a hálózatnak.

hvg.hu Itthon

Ombudsman: sérülnek a fogyatékosok jogai

Nem ösztönzi a munkaadókat a fogyatékos emberek foglalkoztatására a jelenlegi támogatási rendszer - állapította meg Szabó Máté ombudsman a hazai szabályozást és a fogyatékossággal élők munkavállalásának lehetőségeit vizsgálva.

Zubor Zalán Itthon

"A fogyatékkal élők nem csalók!" – Tüntetés a Hősök terén

Több száz ember tüntetett a Hősök terén a fogyatékkal élőknek járó juttatások csökkentése és a mozgássérültek munkaképességének felülvizsgálata ellen. Több felszólaló a kormány és az alaptörvény törvényes megdöntésére szólított fel, mások „éhségsztrájk-láncot indítanak”.