Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is.
Az ukránellenes nemzeti konzultáció szavazása lezárult, eredményét Orbán Viktor villámgyorsan fel is használta az EU-csúcson ukránpolitikája védelmében. Bár Ukrajna uniós csatlakozása szempontjából az akció teljeséggel értelmezhetetlen – hiszen azonnali tagfelvételről szó sincs, csak hosszú, többéves tárgyalások folyamán alakulhatnak ki azok a feltételek, amelyek teljesítése esetén a szomszédos ország az EU tagja lehet – de Orbánt nem is a voksolásra feltett kérdésben foglaltak érdekelték. (Két éve még a magyar kormány is támogatta Ukrajna uniós csatlakozását.)
A közel 100 százalékos egyetértés demonstrálása jól jön ugyan a brüsszeli érveléshez, de ami igazán számít, az az akciótól remélt belpolitikai haszon. Nem azért, hogy bizonygassa, a Fidesznek milyen hatalmas tábora van, hanem egyrészt a folyamatos kampánnyal, amely lehetővé teszi a közéleti tematizálást, másrészt pedig azzal, hogy a konzultációs témák a Fidesz-tábornál szélesebb körben keltenek rezonanciát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
