Sükösd Miklós: Így segít megbuktatni az Orbán-rendszert a magyar történelem legnagyobb tömegtüntetése

2025. június 28-án történelmet írt Budapest. A rendszerváltás óta, sőt alighanem a magyar történelemben soha nem látott ekkora tömegdemonstrációt Magyarország. A Budapesti Büszkeség tüntetése új fejezetet nyitott a demokratikus ellenállás történetében – és új lehetőségeket a NER eltakarítására.

  • Sükösd Miklós Sükösd Miklós
Sükösd Miklós: Így segít megbuktatni az Orbán-rendszert a magyar történelem legnagyobb tömegtüntetése

A főváros kiállása a polgári engedetlenség példátlan aktusa, amely eddig ismeretlen utcai erőt mutatott. Új, szabadságpárti utcai mozgalom született, amely erős üzenetet küld a Tisza-tábor tömegeinek az egész országban. Az ajánlat így hangzik: 

a magyar társadalom többsége rendszerváltást és demokráciát akar. Ha Orbán török és orosz módszerekkel, jogi eszközökkel el akarná kerülni vagy csalni a rendszerváltó 2026-os választásokat, akkor a Tiszával együtt az utcákon, köztereken is elsöpörhetjük az elnyomó rezsimet. Együtt túlerőben vagyunk az egész országban.  

1. tétel: „Ne féljetek melegek, megjöttek a heterók!” – Miért voltak ilyen sokan?

A 2025. júniusi 28-i budapesti Pride történelmet írt: a tüntetők száma elérhette a negyedmillió főt. A résztvevők nem pusztán a szexuális kisebbségek melletti szolidaritásukat fejezték ki, hanem az Orbán-rendszerrel szembeni ellenállás hatalmas eseményévé tették a tüntetést. A tömeg egyszerre állt ki az LGBTQ-jogok mellett, és az Orbán-rendszer elnyomó törvényei, a gyülekezési jogot korlátozó politikája ellen.

Az egyik legkifejezőbb, szivárványszínekben pompázó kartonposzter szövege szerint „Ne féljetek melegek, megjöttek a heterók!” A “Mocskos Fidesz!- pólókban érkező heteró családok világosan megmutatták: a példátlan tüntetésen nem csupán a nemi identitás szabadságáról, hanem a politikai szabadság, a demokratikus rendszerváltás követeléséről van szó. 

Az ”elsőprájdozó” lett a nap egyik legtalálóbb szava. ”Két gyerekem, négy unokám, két keresztlányom van, és nekünk magyaráz ez a rohadt Orbán” – mondta egy mellettem sétáló idősebb tüntető. Mélységesen felháborította, hogy a rezsim propagandája megpróbálja egybemosni a melegeket a pedofilokkal. ”Foglalkoznának inkább a nevelőintézetben kitüntetett bűnözőikkel!”

A tiltakozó csoportok összeadódtak, átfedték egymást. A melegek mellett nem csak demokratikus pártok, szakszervezetek és civil jogvédők, hanem demokratikus szavazók százezrei mentek az utcára. A Pride ezért messze túlmutatott önmagán. A demonstráció nemcsak az emberi méltóságot és a szerelem szabadságát, hanem a nyilvánossághoz, a szabad közbeszédhez, a politikai véleménynyilvánításhoz való jogot is védelmezte.

„Meghallottam Orbán évértékelőjét és eldöntöttem, hogy most először kijövök” – videó az eddigi legnagyobb Pride-ról

Mindenkinek szíve-joga kimenni az utcára és megmondani, hogy nekem is van véleményem – mondta riporterünknek a szombati Pride-on egy Mi Hazánk-szimpatizáns, aki nem ellentüntetőként, hanem a menettel együtt haladva demonstrált. Mit üzennek egymásnak és a hatalomnak a résztvevők? Kacskovics Mihály Béla és Martini Noémi videója a Büszkeség napi felvonulásról.

A kegyelmi botrány 2024 februárja óta az Orbán-rendszer politikai válságba került, amihez mély gazdasági válság társul. A rezsim török és orosz módszerekkel, a gyülekezési jog korlátozásával és a szabad média elleni támadásokkal próbál keménykedni. Maga az LMBTQ-emberek elleni izgatás is a Putyin-rendszerből importált orosz politikai módszer.

2026 tavaszáig az is kiderül, hogy a választáson induló pártok és jelöltek jogi vagy adminisztratív korlátozásával, a választások elhalasztásával vagy elcsalásával képes lesz-e Orbán keményebb diktatúrába zárni az országot. Vagy az Orbán-rendszer a záró szakaszába lépett, és jövő tavasszal végre véget ér.

2024-25-ben a demokratikus  rendszerváltás előtti éveket, az 1989-90-es nyitott időszakot éljük újra. Akkor felgyorsult a rendszer válsága, és végül szabad választások tettek pontot a Kádár-rendszer végére. Akkor is megvolt a keménykedő kísérlet, Grósz Károly fehérterroros beszéde. De végül a reformkommunisták feladták a hatalmat, és a térség összes más kommunista diktatúrájával együtt dőlt a hazai puha diktatúra is.  

Orbán mai, választásos önkényuralma azonban a tekintélyelvű bezáródás jeleit akarja mutatni. A társadalomban viszont egyre erősebb az igény a nyitásra és a demokratikus közéleti normákhoz való visszatérésre. A Pride 2025 megrendezése e két akarat metszéspontjává vált.

2. tétel: Karácsony Gergely és a polgári engedetlenség

Karácsony Gergely nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Budapest főpolgármestere bátran a sarkára állt. Politikai kockázatot vállalt, amikor – a kormány tiltása ellenére – önkormányzati rendezvénnyé minősítette a Budapesti Büszkeség menetét. Karácsony így jogi keretet adott a tömegdemonstrációnak és védelmet a tüntetőknek. Elképesztő és szokatlan lépés: a magyar főváros fellépett az Orbán-rendszerrel, az elnyomó központi államigazgatással szemben. Karácsony tette a polgári engedetlenség egyik legmarkánsabb példája volt az elmúlt évek magyar politikatörténetében.

A polgári engedetlenség szándékosan vállalt, nyilvános és erőszakmentes jogsértés, amellyel az igazságtalannak tartott törvények, kormányzati és rendőrségi eljárások ellen tiltakozunk. A fogalom Henry David Thoreau amerikai író, filozófus, környezetvédő 1849-es klasszikus, magyarul is elérhető esszéjével (Civil Disobedience) indult máig tartó pályáján. Thoreau eredetileg a rabszolgaság és a mexikói háború ellen szólalt fel. Azt állítja: a lelkiismeretünket kell előtérbe előre állítanunk az igazságtalan törvények betartásával szemben. A kormányzati hatalomnak való passzív behódolás teszi lehetővé a társadalmi igazságtalanságokat. „Hol szolgalélek nincs, zsarnok nem támadhat” – mondotta ugyanerről találóan Thoreau kortársa, Táncsics Mihály.

Egy igazi hős – Táncsics Mihály élete kész kalandregény, baloldali demokrata öröksége pedig ma is nélkülözhetetlen

A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek.

A 20. században Mahatma Gandhi a brit megszállók törvényei elleni indiai függetlenségi mozgalomban, Martin Luther King (és sok elődje és utódja) pedig az amerikai faji elkülönítés elleni mozgalomban fő stratégiájaként használta a polgári engedetlenség eszközét. Magyarországon a szamizdatos demokratikus ellenzék civil kurázsija éltette a szellemét. Az 1990-es rendszerváltás után is megmaradt a civil ellenállás hagyománya, és 2010 óta több fontos polgári engedetlenségi hullám is megjelent. (Legutóbb Puzsér Róbert Civil Ellenállás mozgalma szerveződött ennek szellemében.)

Karácsony Gergely lépésének jelentősége túlmutat a Pride-on, újrarajzolta a magyar politika határait. Azt jelezte, hogy a polgármesterek és  önkormányzatok – ha megvan a politikai akaratuk – ellensúlyt tudnak képezni Orbán antidemokratikus kormányával szemben. Karácsony politikai felelőssége nem maradt elvont elv vagy eszmény, hanem konkrét utcai cselekvésbe fordult. Karácsony kockáztatott, és mögé állt a budapestiek mozgósítható többsége – és az országból Budapestre vonattal, busszal, kocsival utazó tüntetők tízezrei.

Nemcsak Karácsony, hanem a tüntetésben részt vevő tömeg is polgári engedetlenséget gyakorolt. Az a negyedmillió ember, aki hosszú órákig hömpölygött át Budapest útjain és az Erzsébet-hídon, nem törődött a rezsim tiltásával. Nem foglalkozott azzal, hogy Orbán betiltatta a felvonulást. Hanem éppen a tiltás dacára ment az utcára Karácsony hívására. Nemcsak a jogainkat védelmeztük, hanem demokráciát követeltünk. A negyedmilliós jelenlét, a közös tér és a közös ritmus megmutatta: a félelem helyét átvette az utcai cselekvés. Ez a civil hatalomgyakorlás alapjaiban kérdőjelezi meg az Orbán-rendszer tekintélyelvű uralmát és hatalmi fölényét.

Karácsony Gergely: Egyetértek Orbán Viktorral, ilyen lenne az ország, ha nem ők kormányoznának

A főpolgármester szerint van élet a rendszeren kívül, ami szebb is és szabadabb is.

Karácsony eljárása tulajdonképpen kettős megoldást jelentett: polgári engedetlenséget és jogi kiskaput. Mindenképpen polgári engedetlenség, hiszen az Orbán-kormány jogértelmezése szerint illegális volt a büszke budapesti menet.

3. tétel: „Alul a víznek árja” – hatalmas tömegek az utcán, új garancia a rendszerváltásra

A 2025-ös Budapesti Büszkeség a civil ellenállás főpróbáját jelentette. A demokráciáért kiálló tömeg nem csak budapesti polgárokból állt: vidékről, sőt határon túlról is sokan érkeztek. A negyedmilliós tömeg nemcsak jelképes hanem tényleges politikai erőt is jelent. Amennyiben az Orbán-kormány török és orosz mintára megpróbálná jogi trükkökkel elhalasztani vagy elcsalni a 2026-os választásokat, akkor az utcai nyomásgyakorlás, a százezres tüntető tömegek lehetnek a demokratikus rendszerváltás letéteményesei.

Kőszeg Ferenc a HVG-nek: „Úgy éreztem, hogy ha botra támaszkodva és hajlott háttal is, de ott a helyem a menetben”

Nem elsőpride-ozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.

Magyar Péter bölcsen távol tartotta magát a Pride-tól: nem sétált bele a jobboldali keretek között könnyen támadható nemi identitáspolitikai csapdába. Ezzel megtartotta a Tisza Párt mozgásterét az Orbán-rendszer elleni központi kihívás szervezésére.

A kormánypropaganda  ellenére új történet körvonalazódik a hazai köztereken. A szabadság közösségi megélése, a félelem meghaladása, a demokratikus kontroll visszaszerzése. A magyar politikai élet legnagyobb demonstrációja – a 2025-es Pride – ezért történelmi tett. Az Orbán-kormány által gerjesztett félelemmel szembeni bátor kollektív kiállás, amely megrengetheti a rezsim pilléreit és garanciát jelenthet a 2026-os szabad és tisztességes választások megtartására.

Helyezzük mindezt tágabb időtávlatba. Milyen tüntetések a Budapesti Büszkeség történelmi elődei? Volt-e nagyobb politikai demonstráció valaha Magyarországon? Utánanéztem, és nem valószínű. És nemcsak a 20. században, korábban sem.

Szabó Andrea politikatudós, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatója, a politikai részvétel szakértője a MapChecking szoftverrel számítást végzett a tüntető tömeg számára. (A MapChecking tömegszámláló eszköz segít kiszámítani, hány ember áll egy adott területen.) Szabó számítása szerint kb. 250 ezer ember lehetett a fővárosi tüntetésen 2025. június 28-án délután. “A 200 ezret bizonyosan meghaladta, a 300 ezret valószínűleg nem érte el. A becslési hibahatár 1000 fős véletlen minta estén +-3,2%” – írja a kutató. Szabó Andrea négyzetméterenként 2,3 emberrel számolt.  

Ugyancsak a MapChecking szoftvert használta egy másik számítás, amely négyzetmétereként 3,35 embert vett alapul. Eszerint 358 ezer ember vett részt az óriástüntetésen. (A számítás a Klubrádió Pride-közvetítésében hangzott el.)

No Title

Újra tüntettek kedd este az internetadó ellen, két nappal azután, hogy vasárnap a becslések szerint tízezernél is többen vonultak fel a tervezett új közteher ellen. Most a József nádor térről az internetadó reálisnak tartott mértékét jelképező 0-ás kilométerkőhöz vonultak a Clark Ádám térre.

Akár Szabó Andrea negyedmilliós konzervatív számítását, akár a Klubrádió magasabb számát vesszük alapul, a mostani óriástüntetés kiemelkedik a magyar történelem utcai tiltakozásainak sorából.

  • A 2024. február 16-i influenszertüntetésen mintegy 150 000 ember gyűlt össze a budapesti Hősök terén, hogy kifejezze elemi felháborodását a Fidesz kegyelmi botránya miatt. Az eseményt Pottyondy Edina és influenszertársai példátlan civil mozgósítással hívták össze a közösségi médiában. 
  • A netadó elleni nagy tüntetésen kb. 100 ezer ember vett részt 2014-ben.
  • 1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai állami újratemetésekor a tömeg létszáma a történészek és sajtójelentések becslése szerint 200 000–250 000 ember lehetett a Hősök terén. (Ott álltam a tömegben a Műcsarnok előtt – sokkal lazábban álltunk, mint ahogyan most a sűrű budapesti Pride-on haladtunk.)
  • 80 ezer résztvevősre becsülték a Demokratikus Charta 1992. szeptember 24-én tartott tüntetését a Csurka István által meghirdetett rasszista, erőszakra uszító, nacionalista program ellen. 
  • Kétmillió embert hazudott a műsorvezető propagandista Rákay Philip 2002-ben egy fideszes nagygyűlésre a Kossuth téren – a valós szám ennek töredéke lehetett.
  • A legnagyobb példák az előző rendszerváltás korszakából: az 1988. június 27-i budapesti, erdélyi falurombolás elleni tömegtüntetésen mintegy 100 ezer ember vett részt.
  • Az 1988. szeptember 12-i, a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésen legfeljebb 70 ezren voltak.
  • 1956. október 23-án, mielőtt a fegyveres forradalom kitört Budapesten, a délutáni kb. 20 000-es tömeg estére kb. 200 000-re duzzadt, akik békésen követelték a reformokat, a szabadságot és a szovjet csapatok kivonását.

A Szabad Európa összeállítása az ’56-os forradalomról, benne képekkel a Kossuth téri tüntetésről:

No Title

On October 23, 1956, Hungary rose up against communist rule. It was the first armed revolution against an Eastern Bloc regime. The uprising was crushed and the return to democracy that had been fought war was delayed until its anniversary 30 years ago, when the Hungarian Republic was declared in 1989.

Még régebbi példa: a nagy gazdasági világválság idején 1930. szeptember 1-én Budapesten zajlott le az egyik legnagyobb munkásdemonstráció. A Szakszervezeti Tanácsa és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által szervezett tüntetésen körülbelül 150 000 fő vett részt.

Videó a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésről:

Itt él a nép

No Description

Hatalmas népmozgalom hajtotta az őszirózsás forradalmat 1918. október 30-31-én. Bár nincs konkrét, hitelesített létszámadat, a tömeg több tízezres, esetenként százezres nagyságrendben vett részt az életet megállító utcai tüntetésekben és sztrájkokban. Budapest lakosságának jelentős része bekapcsolódott a forradalomba, amely nyomán kikiáltották az első magyar köztársaságot, a Magyar Népköztársaságot – és ezzel új, demokratikus fejezet kezdődött a magyar történelemben.

1848. március 15-én még összesen nem volt akkora Pest (kb. 65 000 fő), Buda (kb. 40 000) és Óbuda (kb. 10 000) teljes lakosságszáma, mint a nagy 20. századi tüntetések létszáma.

(Megbízhatatlanok természetesen a fideszes nagyotmondások a buszos szállítással szervezett Békemeneteik résztvevőinek számáról. Alighanem az 1957. május 1-i, Kádár melletti felvonulás lehetett a legnagyobb – állítólag négyszázezres – politikai nagygyűlés. Ez azonban központilag, államilag rendezték, kötelező munkahelyi kivonulással, vállalati élőképekkel, parádéval. Minden idők legnagyobb hazai rendezvénysorozata pedig alighanem az 1938-as májusi nemzetközi eucharisztikus világkongresszus, amelyen több mint félmillió magyar és külföldi zarándok vett részt. Ezt reprezentatív vallási eseményként szervezték.)

2025. június 28-án történelmet írt a Budapesti Büszkeség menete. A rendszerváltás óta, sőt alighanem a történelem során soha nem látott még ekkora tömegdemonstrációt Magyarország. A Pride új fejezetet nyitott a demokratikus ellenállás történetében – és új lehetőségeket a NER eltakarítására. A főváros kiállása, a polgári engedetlenség példátlan aktusa elképesztő utcai erőt mutatott az Orbán-rendszer ellen.

A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete

A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban. A rendőrök a korábbi fenyegetések ellenére szakszerűen tették a dolgukat, Karácsony Gergely tekintélyt szerzett, Magyar Péternek sikerült elkerülnie a fideszes kelepcét – csak egyetlen vesztese van a szombati napnak.

A zászlók alatt új, szabadságpárti mozgalom született Budapesten, amely üzenetet küldött a Tisza-tábor tömegeinek az egész országban. Az ajánlat így hangzik: a magyar társadalom többsége rendszerváltást akar. Ha a rezsim tovább keménykedik és török, orosz típusú jogi bűvészkedéssel, ki- és bezárással el akarja halasztani vagy csalni a 2026-os rendszerváltó választásokat, akkor a köztereken is elsöpörhetjük az elnyomó rezsimet.

Együtt bőven többségben és túlerőben vagyunk, nemcsak a választásokon, hanem az utcákon is. Miénk itt a tér.

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!