Enyhítene a fegyverhasználati előírásokon a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója, Hajdu János, hogy például a gyorstokkal felszerelt túszejtőre akkor is tüzelhessen a rendőr, ha a bűnöző még elő sem kapta a maga fegyverét, de a túsz élete veszélyben van.

Ezzel a helyzettel szembesültek ugyanis a TEK emberei az egy hónappal ezelőtti szigetszentmiklósi túszdrámánál. A július 25-én, a Pest megyei városban feleségét túszul ejtő sportlövő, a pisztolyt jól kezelő férfi ugyanis előnyben volt a rendőrökkel szemben, mert olyan fegyvertokban tartotta Parabellumát, amelyből gyorsabban elő tudja rántani, és esetleg volt párját lelőni, mint hogy a rendőrök reagálni tudnának. A férfi több lövést adott le és a nő segítségére siető embert a kezén meglőtt, mire a terrorelhárítás munkatársai elfogták. Vele szemben emberölési kísérlet gyanúja miatt indítottak eljárást.

Ahogy egyenruhások a hvg.hu-nak mondták, az akció mindig gyorsabb, mint a reakció, ezért fontos, hogy ilyen helyzetekben azonnal döntsenek és lépjenek. A gyorstok egyébként bármilyen military shopban megvásárolható, ám a rendőrségnél és terrorelhárításnál nem rendszeresített eszköz, így nem használhatnák. Igaz, ezt a rendőrök nemigen tartják be, s megveszik a számukra biztonságosabb használatú gyorstokot.

A TEK vezetője néhány napja azt nyilatkozta a Magyar Hírlapban, hogy amikor emberéletek forognak kockán, akkor nincs idő jogköri vitákra, "tiszteletkörökre". Hajdu János szerint a magyar jogrendszer a fegyverhasználat terén elavult, s erre a többórás patthelyzethez vezető, de végül szerencsésen zárult szigetszentmiklósi túszdráma világított rá.

"Életet ne oltson ki"

A lövészeti kiképzéseken azt oktatják a rendőröknek, hogy a lövéssel ne életet oltson ki, hanem tegye harcképtelenné a támadót – mondta a hvg.hu-nak a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori rablási nyomozója. „Így a fegyveres kezére, lábára kell célozni, de csak azt követően, hogy az embert először felszólították megadásra, a fegyver letételére, és figyelmeztető lövést adtak le. A pontos célzás nagyon nehéz, hiszen a támadó a lövés pillanatában is elmozdulhat, vagy belehajolhat a lövésbe, és a fején találják el" – mondta Teplán Tibor.

MTI / Máthé Zoltán

Bár az interjúban Hajdu János vezérőrnagy nem fejtette ki részletesen, milyen szabályokat kéne megváltoztatni, a hvg.hu rendőrségi forrásból megtudta, hogy a tervezett módosítás azt szolgálná, hogy speciális helyzetekben a túszt ejtő fegyverest már a fenyegetettség pillanatában azonnal „kiiktassák”.

A jogszabályok szerint jelenleg a célzott lövés leadása előtt a fegyverest fel kell szólítani, hogy engedelmeskedjen a rendőri intézkedésnek, majd figyelmeztetni kell arra, hogy a rendőr lőni fog, és ezt követően, ha szükséges, eldördül a figyelmeztető lövés. Ugyanakkor a jogszabály szerint ez a nehézkes felvezetés teljesen mellőzhető, "ha az eset összes körülménye folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti”.

„A jelenlegi szabályozás már most is nagyvonalúan kezeli a fegyverhasználatot, így nehezen értelmezhető, mi a gondja a TEK vezetőjének a szabályokkal” – vélekedett a hvg.hu-nak Hack Péter büntetőjogász felidézve a törvény fentebb idézett, megengedő passzusát. Hack szerint bele lehet írni például a törvénybe, hogy a gyorstokkal rendelkező fegyveres túszejtőkkel szemben azonnal fel lehessen lépni, ha úgy érzi a rendőr, hogy az embernél elpattan a húr, de ettől a rendőrnek még mérlegelnie kell, valóban fennáll-e a veszélyhelyzet. Nem tüzelhet azonnal, ha meglát egy gyorstokban egy pisztolyt. Hack élt a gyanúval, hogy Hajdu János pusztán a fegyverhasználat könnyebb megmagyarázására akar egy mentő paragrafust illesztetni a törvénybe.

Egy neve elhallgatását kérő volt fővárosi rendőr, a hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, óriási hiba lenne ha engedélyeznék, hogy pusztán csak ennek a fegyvertartónak a feltűnése esetén, a fenyegetettségre hivatkozva lőhetne a rendőr. „A TEK főigazgatója külföldi példaként az izraeli gyakorlatot hozta fel, ahol például egy túszejtő azonnal lelőhető. Az összehasonlítás nagyon rossz, hiszen az ottani helyzet a magyarországihoz képest teljesen más, ráadásul nálunk túszejtés alig történik" – mondta a volt rendőr.

Vincze Tibor, a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak azt hangsúlyozta, 15 éve téma már a rendőrségen belül, hogy a fegyverhasználat szabályain módosítani kellene, mert az egyenruhásokat egy lövés leadása után nagyon keményen „megcincálják”. Vincze támogathatónak tartja a TEK főigazgatójának ötletét, mert úgy véli, az utólagos vegzálástól tartva a rendőrök félnek használni a fegyverüket, hiszen egy pillanat alatt kell helyes döntést hozniuk. A vizsgálat viszont utólag azt hozhatja ki, hogy rosszul döntött. A szakszervezeti vezető szerint "az elvetemült fegyveres bűnözők" igenis legyenek tisztában azzal, hogy a rendőrök azonnal „hatástalaníthatják” őket.

Gyorstokot szeretnének

Évek óta szeretnék elérni az egyenruhások, hogy engedélyezzék számukra a szolgálati lőfegyverükhöz tartozó, kötelezően előírt fegyvertok lecserélését erre a bizonyos gyorstokra. Nemcsak azért kérik ezt, mert így könnyebben és gyorsabban előkapható a pisztoly, hanem a rendőrök szerint a jelenleg használatban lévő tok eleve rosszul van megtervezve. Ilyen például, hogy az autó biztonsági övének becsatoláskor úgy nyomja meg a fegyvert, hogy kioldódhat a tár, és ha ezt a rendőr nem veszi észre, akkor lőszerek nélkül száll ki.

Érdekvédelmi szervezetek a problémát már jelezték a rendőrség vezetőinek hangsúlyozva, hogy akár a rendőr élete is múlhat azon, milyen gyorsan tudja a fegyverét tűzkésszé tenni, de az Országos Rendőr-főkapitányság nem engedte a nem rendszeresített gyorstok használatát, mert indoklásuk szerint a jelenleg használt hordtok jól bevált. Az egyenruhások egy része ezzel nem törődve megvette magának a biztonságosabb „fegyvertartót”.

Szerettük volna megtudni, hogy Hajdu milyen előírásokon és hogyan változtatna, de cikkünk megjelenéséig – a terrorelhárítás sajtósának ígérete ellenére – nem kaptunk választ. A terrorelhárítás a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozik, a tárca szerkesztőségünket arra kérte, hogy a kérdéseinket a TEK-nek küldjük. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a hvg.hu-val azt közölte, hogy túszejtésekre vonatkozó statisztikai adattal sem rendelkeznek.

Túszdrámák hazánkban az elmúlt négy évtizedben

Hazánkban az Magyar Távirati Iroda archívuma szerint egyébként az elmúlt évtizedekben nem történt sok túszejtést. Az első túszdráma négy évtizeddel ezelőtt zajlott le egy balassagyarmati lánykollégiumban. A túszejtő 19 és 17 éves felfegyverkezett testvérpár 1973. január 7. és 12. között tartotta sakkban a lányokat. Húsz túszt ejtettek, de hatnak sikerült elmenekülnie a kollégiumból a WC-ablakán kiugorva. Az általuk értesített rendőröket a fiúk golyózáporral fogadták.

A testvérek követelése között – az ország elhagyásához – szerepelt lefüggönyözött autóbusz, majd repülőgép a Ferihegyi repülőtéren, kézigránátok, fegyverek, egymillió dollár, százezer nyugatnémet márka, négyszázezer svájci frank, illetve az ország első emberének aláírása annak bizonyítékául, hogy a pénzt önként adták nekik. A túszdráma akkor ért véget, amikor január 12-én a nagyobbik fiú meggondolatlanul kihajolt az ablakon. A rendőrök ekkor lőttek rá és halálosan megsebesítették. Öccse azonnal megadta magát, büntetése 15 évig tartó szabadságvesztés lett.

TEK-akció Kulcson 2012 júliusában: kísérik a gyanúsítottat

MTI / Máthé Zoltán

Ezt követően 1993. december 10-én a bajai III. Béla Gimnáziumban egy harmadik osztályos tanuló gépfegyverrel túszul ejtette öt osztálytársát és elbarikádozta magát az egyik teremben. A diákot, aki nyilatkozni akart a televízióban, a rendőrök fegyverhasználat nélkül lefegyverezték. Két évvel később egy miskolci férfi fejenként 80 ezer forintot követelt három salgótarjáni lány családjától, hogy fogva tartott gyermekeiket szabadon engedje. A túszejtőt a rendőrök sikeresen leszerelték.

1994 október közepén egy debreceni vállalkozó egy Araminus típusú revolverrel tizennyolc embert ejtett túszul a debreceni Aranybika Szálló Casinójában. A férfi több lövést leadott, de azok senkit nem sebesítettek meg. Mindezzel a vállalkozó azt akarta elérni, hogy kapjon sajtónyilvánosságot és a Nap TV-ben elmondhassa, miként tolt ki vele a Postabank. A Rendőrség Különleges Szolgálat feltalálta magát: embereik játszották el a tévéseket, s szerelték le az ittas túszejtőt.

Tizenegy évvel ezelőtt, 2002. június 27-én, Debrecenben történt az újabb túszejtés. A Tócós-kerti lakótelepen egy körözött bűnözőt akartak őrizetbe venni az egyenruhások. A férfi a családtagjai közül túszul ejtett három nőt, akiket kommandósok kiszabadítottak. Egy évvel később Győrben egy férfi kést és pisztolyt fogott egy nőre. A rendőrök sikeres akció révén kiszabadították a túszt, de közben a megyei főkapitány-helyettes a mellkasán megsérült.

A következő túszdráma helyszíne 2006. február 2-án Zugló volt. Egy 19 éves fiatalember tíz embert ejtett túszul egy családsegítőben. Az eset azért is volt emlékezetes, mert végül a túszejtő két kóláért elengedte a túszok felét, és azután a rendőrök gyorsan lefegyverezték őt. Négy évvel ezelőtt pedig szintén a fővárosban, a Flórián téri Erste bankfiókot kirabló férfi lefegyverezte a biztonsági őrt és egy túszt ejtett, a férfit aztán nem sokkal később elengedte, ő pedig kereket oldott üldözői elől.

Egy évvel később, 2007. május 4-én a túszejtő halálával végződött a Széna téri OTP-ben bankrablásként indult akció. Egy férfi fegyverrel rontott a bankba, és a falba lőve arra kényszerítette a biztonsági őrt, hogy átadja fegyverét. A pisztolyokkal az őrt sakkban tartva túszul ejtette a pénzintézet személyzetét és a bent lévő hét ügyfelet. A férfi ötmillió forintot követelt. A kommandósok akkor csaptak le rá, amikor a pénzt átadták neki. A rendőrök által leadott lövések egyike megsebesítette az egyik ügyfelet, egy másik lövés, amit még a túszejtő adott le, a biztonsági őr kezét találta el. A túszejtő a helyszínen belehalt sérüléseibe és két dolgozó megsérült.