Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Pár hét leforgása alatt kritikussá vált Ózdon a sebészeti ellátás, mivel négy altatóorvos jelentette be távozását. Emiatt már műtéti várólista sincs, a megmaradó két orvosnak éppen elég feladatot jelent a sürgősségi esetek ellátása.
Az intézmény eddigi hat aneszteziológus szakorvosából egyikük a megyei kórházban folytatja a munkát, van aki a kazincbarcikai kórházat választotta, egy házaspár pedig külföldi munkát talált, és azért távoznak az intézményből – erősítette meg az információt a hvg.hu-nak Eszenyi Géza, az Almási Balogh Pál Kórház főigazgatója. Augusztusban a sebészeti osztályon is volt létszámhiány, ami mára megoldódott, ám a négy szakember bejelentése sokkolóan érte a közelmúltban visszaállamosított kórház vezetését. Eszenyi főorvos kérte az ÁNTSZ illetékeseit, hogy az Ózdra beütemezett műtéteket a helyzet megnyugtató megoldásáig a B.-A.-Z. Megyei Kórházban végezzék el.
Bélteczki János, a kórház intenzív osztályát vezető főorvos, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke elmondta, hogy az orvoshiány miatt kialakult helyzetben egyik kollégájával együtt három hónap időtartamra vállalták a havi 12 ügyeletet. A fennmaradó napokon egy másik intézményből érkezik szakmai segítség. Az intenzív osztály ellátása mellett a sürgősségi műtéteknél és a császármetszéseknél végeznek aneszteziológiai feladatokat, a kórház sürgősségi ellátását biztosítva.
A MOSZ elnöke az okok taglalásánál kifejtette: külföldön az altatóorvosok a magyar bérek 10-12-szeresét is megkeresik, ami jelentős vonzerőt jelent. A fejlett uniós országokban lényegesen jobbak a munkakörülmények és több a szabadidő, nincs akkora leterheltség, mint a hazai egészségügyi intézményekben. Hozzátette, bár az utóbbi időszak bérfejlesztései jelentősek voltak, a különbözetet nem tudják korrigálni, ezért nem látja annak lehetőségét, hogy az orvosokat itthon tartsák. A közelmúltban hasonló helyzet alakult ki Pécsett is, és nem lehet kizárni, hogy hamarosan ugyanígy létszámhiány léphet fel más kórházakban is.
Megkeresésünkre a GYEMSZI a következőt közölte: "Az ózdi Almási Balogh Pál kórházból történt orvos-távozásokkal egy időben a kórház főigazgatója saját hatáskörben azonnal megtette a szükséges lépéseket az aneszteziológiai és intenzív ellátás biztosítása érdekében. Életmentő és/vagy sürgős műtét nem maradt el. A kórház a nem sürgős műtétre várókat sem küldi tovább, az elektív műtéti beosztás átszervezése a betegekkel egyeztetve történt meg a héten. A GYEMSZI folyamatos kapcsolatot tart a kórházzal, az ózdi betegek ellátása biztonságos".
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.