Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A kereskedők, ingatlanpiaci szereplők, befektetők panaszai nem találtak meghallgatásra, a Lázár János vezette építési minisztérium (ÉKM) lényegében változatlan formában terjeszti a kormány elé a plázastop-szabályok szigorítását – értesült a HVG piaci forrásokból. A kormány pedig várhatóan elfogadja a javaslatot, így abból hamarosan jogszabály lesz.
Lapunk információi szerint a szakminisztérium egyeztetett egyes szereplőkkel, akiket igyekezett megnyugtatni, hogy
bár maguk az új szabályok talán aggodalomra adnak okot, de a majdani alkalmazásuktól nem kell tartaniuk.
Az ÉKM egyelőre nem válaszolt a HVG kérdéseire, ha ez megtörténik, cikkünket frissítjük.
Kivel egyeztettek és miről?
Nem világos, hogy az ÉKM pontosan kikkel egyeztetett. Az érintettek egyik körét a kiskereskedők alkotják. Az építési minisztérium mind a mai napig nem egyeztetett az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) a plázastop-szabályok módosításáról – mondja Kozák Tamás, a szervezet főtitkára. Az OKSZ a tervezet társadalmi egyeztetése során elküldte észrevételeit a szaktárcának.
Az egyeztetésre bocsátott tervezethez képest bármiféle kompromisszumos megoldás, kisebb-nagyobb módosítás elégtelen volna,
nem jelentene érdemi segítséget a tervezet bevezetése után várható káros hatások mérsékléséhez, csak a tervezet teljes átdolgozása lehet járható út – hangsúlyozza az érdekképviseleti vezető.
Még ha a kormány a jogszabály esetleges életbe lépését követően nem is élne az új szabályok biztosította sokkal szélesebb és erősebb engedélyezési jogkörével, a regulák puszta léte rendkívül káros lehet.
2024-ben a kereskedelmi ingatlanok magyarországi piacán a befektetések értéke mintegy 400 millió eurót tett ki, ami 28 százalékkal elmaradt a 2023-as – már akkor is alacsony szinten tartózkodó – forgalomtól, a szigorítás ezt a helyzeten tovább súlyosbítaná. Amennyiben egy ingatlanfejlesztő nem tudja előzetesen bemutatni a banknak, kik lesznek a vevői vagy bérlői, az beruházási kockázatot jelent és megdrágítja a finanszírozást, visszaveti a beruházásokat – figyelmeztet Kozák Tamás.
Plázabelső.
Túry Gergely
Nincs észszerű magyarázat
„Minden adminisztratív beavatkozás versenyhátrányhoz vezet” – mondta korábban lapunknak Nyúl Sándor ingatlanfejlesztő, a Gránit Bank felügyelőbizottságának elnöke, aki negyven évig dolgozott Demján Sándorral. Könnyű megfejtés lenne, hogy most is „csak” a multikiskerláncok vegzálása a cél.
Ez már a befektetőket, az ingatlanfejlesztőket is elbizonytalaníthatja, elriaszthatja.
Egyszerűbben mondva: azok a befektetők, akik régiós vagy európai léptékben dolgoznak, átcsoportosíthatják a tőkéjüket, s inkább külföldön kezdenek új fejlesztésbe. Ő is, pontosabban családi cége, amelyben az operatív dolgokat már a következő generáció viszi, dönthet így. (A család 66 milliárdos vagyonával a száz leggazdagabb magyar listájának 46. helyén áll.)
A kérdés, ez kinek jó, kinek az érdeke?
– vetette fel Nyúl Sándor, de nem válaszolta meg. Észszerű magyarázat nem is adható a tőke elkedvetlenítésére egy olyan országban, amelynek a gazdasága képtelen beindulni. Ráadásul a kormány épp a lakossági fogyasztástól remél elmozdulást. Arról nem beszélve, hogy még a kormányhoz közelálló ingatlanfejlesztőknek sem lehet olyan „életbiztosításuk”, ami garantálná, hogy a plázáikból egyetlen, 400 négyzetméternél nagyobb helyiség bérlője sem akar elmenni vagy átalakítani az üzletét; igaz, ha ez bekövetkezne, esetükben valószínűleg csont nélkül érkezne a szükséges engedély.
Nyúl Sándor
Túry Gergely
Minek kellene a szabály, ha nem használják?
Különösen nehezen értelmezhető a szigorítás, ha igaz, hogy az ÉKM háttéregyeztetéseken azt állította: a kormány nem kíván (vissza)élni a szélesebb jogkörökkel. Hiszen ha a jogköröket nem kívánják használni, mi szükség volna a bevezetésükre?
Korábban a minisztérium azzal indokolta a módosítást a HVG-nek, hogy szó sincs szigorításról, „csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítéséről, és az ott élők a védelméről”.
Valójában nagyon is szigorításról van szó:
a tervezet szerint nemhogy építeni, de átalakítani, megvenni vagy bérbe adni sem lehetne
400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanokat kormányzati engedély nélkül, ha azokat továbbra is kereskedelmi célból hasznosítanák.
Ez a plusz – új tulajdonoshoz vagy bérlőhöz kötött – engedélyezés minimum bizonytalanságot teremt, még akkor is, ha az illetékes kormányhivatal nem fog kukacoskodni. A bizonytalanság pedig – ahogy a HVG-nek névvel és név nélkül nyilatkozó szereplők is hangsúlyozzák – drágább finanszírozást jelent.
Az pedig nehezen látható, mennyire érdeke a lakosságnak, hogy állami szinten döntsenek arról, mondjuk egy plázában egy bolt bérletét átveheti-e egy elektronikai üzlet egy cipőbolttól.
