A kormány kedden késő este közzétett döntései szembementek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia nap közben hozott döntéseivel.
A Magyar Közlöny este 9 óra után – a hivatalos lap szokásos megjelenési időpontjában – két kormányhatározatot közölt.
Az egyik egyetért azzal, hogy a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az idei költségvetési törvénynek megfelelően már az intézmény formális megalapítása előtt kapja meg a pénzt a kutatók és egyéb dolgozók bérrendezésére, valamint a HUN-REN további fejlődéséhez szükséges kiemelt intézkedésekre. Ennek érdekében a költségvetésben már benne lévő 18 milliárd forintot átcímkézik a Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatása alcím javára.
Ezen kívül a kormány „tudomásul veszi a HUN-REN Irányító Testületének döntését, amely szerint a HUN-REN négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpontja az ELTE részeként működik tovább, valamint a HUN-REN tizennégy további, élő és élettelen természettudományok területén működő kutatóközpontja és kutatóintézete maradéktalanul részét kell, hogy képezze a 2024. évi XCI. törvény alapján megalapításra kerülő HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak”. Ezzel a kormány kimondta, hogy további szétbontás az aggodalmak ellenére nem lesz.
A másik határozattal a kormány „tudomásul veszi, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának és kancellárjának kezdeményezése, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének a kezdeményezést támogató döntése alapján egyes HUN-REN kutatóközpontok az ELTE jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeiként működnek tovább”. A szükséges pénz-átcsoportosításokat meg kell tenni. 2026-ra az illetékes minisztereknek gondoskodniuk kell az érintett kutatóközpontok működtetéséhez szükséges évi 7,665 milliárd forint rendelkezésre állásáról az ELTE éves költségvetésében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezeten belül a fejezeti kezelésű előirányzatok között, de a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatása alcímen, 2027-től pedig ugyanennyit kell minden évben betervezni. Ezt az összeget a már 2024 végén elhatározott közfeladat-finanszírozási megállapodásra előirányzott pénz terhére kell folyósítani.
Ezt tették tehát közzé kedden este. Csakhogy a váratlannak látszott múlt keddi, június 17-i hír után, hogy a korábbi akadémiai kutatóintézetek közül négyet (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) az ELTÉ-hez csatolnak, sok minden történt. A HUN-REN Irányító Testülete pénteken „megfelelő szakmai és jogi garanciák mellett” jóváhagyta az átadást „egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal. A testület nem törődött az érintett dolgozók és érdekképviseleteik tiltakozásával, sőt mint kiderült, tagjaira nyomást gyakoroltak. Három irányító testületi tag tiltakozásul lemondott. Majd 24-én, kedden az MTA Elnöksége mondta ki egyhangúlag, hogy „az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti”.
A kormány esti ígéretét, hogy több szétzilálás nem lesz, még nem ismerhették az MTA vezetői. Ők mindenesetre közölték, hogy „a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg”. Megerősítették, hogy az Akadémia kész a négy kutatóközpont átvételére, ami viszont felboríthatja az amúgyis per alatt álló megállapodást az egykori kutatóintézeti vagyonról. Az ingatlanok eladásáról erős kormányzati nyomásra decemberben döntött az MTA közgyűlése.
Ugyancsak kedden az ELTE Szenátusa elhalasztotta a döntést.
A HVG úgy értesült, hogy a dékánok és az egyetem más vezetői támogatták az ötletet, a negatív vélemények inkább a hierarchia alsóbb szintjein jelentkeztek, és egy forrásunk szerint az is inkább a kinevezett rektornak, Darázs Lénárdnak szólt, aki egyedül döntött az intézetek megszerzéséről, és nem vonta be a szenátust.
A kutatóintézetek átvételének egyes részletei homályosak, például az, hogy a HUN-REN ingatlanvagyona jelenleg az MTA tulajdonában van, és semmi nem kötelezi arra, hogy azt – mint a HUN-REN esetében – ingyenesen most az ELTE rendelkezésére bocsássa. Nem tudni, hogy milyen szervezeti formában fog működni az ELTE-n belül a kutatói hálózat, de valószínűleg egy új szervezetet hoz létre az egyetem, amely a HUN-REN jogutódja lesz. Úgy néz ki, hogy a kutatóközpontok nem kapnának arányos képviseletet a szenátusban és a rektor egyszemélyes vezetése alá tartoznának. A kormány határozata úgy hivatkozik az ELTE kezdeményezésére, hogy arról nincs testületi határozat. Ugyanakkor nem világos, hogy az egyetlen állami tulajdonban maradt nagy egyetem, a működésképtelenség határáig nyomorított ELTE egyébként miből működne, honnan kapná az új rektorral együtt állítólag megígért béremelést, hiszen a kedd esti pénzügyi döntések kizárólag az átcsatolandó kutatóközpontokról szólnak.
Harmadik birodalmi mintára, de nem német minőségben készült el 50 éve a Balatonig vezető autópálya első fontosabb szakasza. Az állampártnak elég volt, hogy csak Kádár János balatonaligai nyaralójáig ért a sztráda.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Apáti Bence mozgalmának éppen volt érkezése ezt legyártani.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
