szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Energiahatékony lakóhajó-prototípust készített egy szegedi építésziroda. A kétéltű konstrukció forradalmasíthatja az ártéri építkezéseket, igaz, az elterjedéséhez jogszabály-módosítások is kellenek. Az ökohajó-apartman társasházzá alakítására is vannak már fejlesztési tervek.

Ötven négyzetméteres beltér, amerikai konyhás nappali, két hálószoba, szintén ötven négyzetméteres, körpanorámás tetőterasz. Ez Noé, a tiszai ökohajó, amely augusztusban került a jelenlegi helyére, a szegedi hajókikötő mellé, a Stefánia csücskébe.

Az úszóhajó tetején elhelyezett 20 napelem a ház teljes energiaszükségletét fedezi: a nyári napfény biztosította energiatöbbletet a rendszerbe visszatáplálhatják, és bár a téli igényeket a hálózaton keresztül elégítik ki, de éves összesítésben nullára jöhet ki a hálózati fogyasztás költsége.

Az ökohajót a Tér és Forma Építésziroda Ybl-díjas építésze, Vesmás Péter tervezte, és munkatársaival – többek között feleségével, Zákány Ildikóval – épített meg. A projekthez az építésziroda a Gazdasági Operatív Program (GOP) innovációs pályázatából nyert 20 millió forintot: a pályázatban nemcsak a kivitelezést vállalták, hanem olyan prototípusterv elkészítését is, amely alapján a Noé tömeggyártását el lehet kezdeni.

©

A Tiszán eddig is volt néhány úszó-lakó építmény, de ezek jellemzően alacsony komfortfokozatúak, egyedileg barkácsoltak, és a közművesítésük is problémás. A Noéban ezzel szemben az a jó, hogy egy rendszerszintű, energiahatékony megoldást kínál, amely bárhol beüzemelhető, és minőségi építészetet képvisel.

Nyolcméteres ingadozás

A Noé alapja hat óriási hungarocelltömb, melyeket speciális betonréteggel vettek körül. A lábazatnál vannak elhelyezve azok a tartályok, melyek a víz- és a szennyvíz tárolására szolgálnak. A partfal 2015-re tervezett rekonstrukciójával ugyanakkor megépülhet az az infrastruktúra, amely az úszóhajó csatornázását is megoldja: „Itt a kihívást a Tisza akár 8 méteres ingadozása jelenti” – mondta a hvg.hu-nak Zákány Ildikó, majd hozzáteszi: ez rugalmas, a vízszinthez igazodó vezetékkel küszöbölhető ki.

A Noé felépítménye könnyűszerkezetes, vörösfenyő borítású. A falakat újrahasznosított újságpapírból származó cellulózzal szigetelték, összesen húsz centiméter vastagon. Az úszóházban két hálófülke, egy zuhanyfülkés fürdőszoba és egy nappali-konyha kapott helyet. A nappaliból terasz is nyílik, míg a lapos tető egyúttal tetőterasz is. Az épületben minden árammal működik: a vízmelegítés és a főzés mellett infrafűtéssel melegítik a falakat.

Folyamkilométer: 176,4

Az első fecske a Tisza-parton Ótott Ferenc lakóhajója volt a Bertalan-híd lábánál. A súlyosan asztmás, rokkantnyugdíjas férfi 2005 óta él tiszai 120 négyzetméteres, kétszintes házban. A vizet egy közeli vízaknából kapja, uszadékfával fűt. Ótott rengeteg utánjárással intézte az engedélyeket, amelyek többségét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kellett beszereznie, de azóta többnyire az olcsó rezsijű ház nyugalmát élvezi. Évente 100 ezer forint bérleti díjat fizet az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, a partszakasz kezelőjének. Minthogy az önkormányzat a város rehabilitáció részeként megritkította az ártéri bozótost, Ótott a Tisza és az ártéri park ölelésében él.

Engedélyeztetni nehezebb, mint fenntartani

Az előzetes kalkulációk szerint a havi rezsi nem haladja meg a tízezer forintot – mondta a hvg.hu-nak Zákány Ildikó. A partszakasz bérleti díja a Tiszán alacsonynak számít, az itteni díjakat a balatoni és a dunai díjszabás meghaladhatja. „Összességében egy szegedi albérlet töredékéért lehet itt élni” – összegez, és nem tagadja, hogy a ház tervezése és kivitelezése volt drága mulatság, amibe nem is fogtak volna bele, ha nincs a költségek 45 százalékát támogató uniós pályázat.

©

„Eredetileg úgy terveztük, hogy korábban kiúsztatjuk a vízre a hajót a tápéi kikötőből, ahol készült. De ezt a tervünket az extra alacsony tiszai vízállás keresztülhúzta, így augusztusban került ide, a hajókikötő mellé. Most finisbe értünk, a mérleg: telket nem kellett vásárolni, de rengeteg, legalább háromszor annyi engedélyt be kellett szereznünk, mint amennyit egy átlagos, „szárazföldi” építkezéshez kell. A kivitelezés nem volt könnyű, ahogy előre sejtettük, a közművek jelentették a legbonyolultabb feladatot. A pályázati feltételeknek megfelelően olyan tervek alapján készítettük el a prototípust, ami sokszorosítható. Most abban a fázisban vagyunk, hogy várjuk a jelentkezőket” – mondta a hvg.hu-nak Zákány Ildikó, aki azt is megerősítette, hogy léteznek fejlesztési elképzelések nagyobb társasház jellegű ökohajók építésére is.

Áttörés az ártéri építkezéseknél?

Az elmúlt években többször árasztották el folyóink az ár- és hullámtereket. Az ott felépült nyaralók védelme, illetve későbbi kármentesítése rengeteg pénzt és energiát emésztett fel. A Tér és Forma Építésziroda polisztirol úszólábakon álló házai kétéltűek, a szárazföldi létre is alkalmasak. Így áradás esetén nem akadályoznák az áramlatot, s védeni sem kellene a falakat, hiszen az épület emelkedne együtt az árral. Az új konstrukció az építési jogszabályok számára egyelőre ismeretlen objektum, hiszen azok lábakon álló, vagy alappal rendelkező építményekre vonatkoznak. Ezért is volt nehézkes az engedélyeztetési eljárást lefolytatni a kétéltű Noé bárkájára vonatkozóan. 

©

A Tisza-part újjáélesztése egyébként évtizedes projekt a városban: az eredeti, 2005-ös tervezet szerint a folyó 10 kilométeres szakaszát szerették volna megújítani, és turistaútvonalakat építeni a Maros torkolattól egészen a déli Boszorkány szigetig. A Tisza vonalának rehabilitációja mindennel együtt mintegy 10 milliárd forintba került volna. Szegeden jelenleg egy árvízvédelmi beruházásról van szó, amely a szentendrei mobilgáthoz hasonló rendszert eredményezne. És itt lenne a vízi lakótelep, ha minden jól megy. Itt jöhet képbe a Noé ökohajó is, melynek építész- és dizájnerkörökben is nagy volt a visszhangja.

A reneszánsz reneszánsza

„Az 1920-as években egymás után épültek a fürdőházak, szinte füzért alkotva álltak a vízen a parthoz közel, Szeged fürdőváros lett. Az úszóházak, csónakázóegyletek teraszain kedélyes volt az élet, rendezvényeket, összejöveteleket tartottak a vízen. A II. világháború után csak a Szőnyi- és a Takács-úszóház maradt meg, ezeket aztán államosították, nevüket Szabadságra és Békére változtatták” – olvasható Bátyai Gitta 2003-ban megjelent könyvében. A szegedi Tisza-part a 60-as, 70-es években élte először reneszánszát. A 90-es évekre megkoptak az úszóházak, a kétkéményes Szőke Tisza rendezvényhajót is elvontatták. Az utóbbi néhány évben ismét szaporodnak a vízi kávézók, szórakozóhelyek.