szerző:
Kovács Áron
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hiába lenne a parlament egyik alapvető feladata a kormány ellenőrzése, ennek intézményei csak addig működtek, ameddig az előző kormány viselt dolgait kellett vizsgálni. Kormánypárti közöny vagy obstrukció miatt mára fantomizálódtak az ellenőrző albizottságok, egy eseti vizsgálóbizottság érdekében pedig hiába áll össze az ellenzék. A magyarázat néha az, hogy a botrányos ügyek kivizsgálása az ügyészség dolga, máskor viszont még magyarázat sincs.

„Az ügyészség nem a Parlamentben található” – indokolta kedden a Fidesz frakcióigazgatója, Balla György, miért nem mennek el a kormánypárti képviselők a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülésére, ahol Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt ellenőrét hallgatták volna meg az általa nyilvánosságra hozott, állítólag ezermilliárdos nagyságrendű áfacsalásokról.

Mivel a fideszes képviselők nem jelentek meg – és a meghívó ellenére nem volt ott Varga Mihály jelenlegi és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter sem –, az albizottság határozatképtelen volt, így az ellenzéki képviselők csak „konzultációs jelleggel” folytatták az ülést. Mint arról Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos elnöke beszámolt, ez már nem az első eset volt, hogy a fideszesek szabotálják az albizottság munkáját, ezért a testületnek jelenleg még elfogadott ügyrendje sincs.

Az Országgyűlésnek a törvények megalkotása mellett elvileg fontos feladata lenne a végrehajtó hatalom ellenőrzése is. Ennek érdekében parlamenti bizottságoknak hagyományosan van egy úgynevezett ellenőrző albizottságuk, ahol néhány képviselő ráérősen foglalkozhatna azzal, hogy teljesülnek-e a kitűzött célok, vagy az állami szervek a törvényeknek megfelelően végzik-e a feladatukat. Csakhogy az utóbbi néhány évben jórészt ellehetetlenült ezeknek a testületeknek a munkája, méghozzá a kormánypárti képviselők közönye, vagy épp szándékos obstrukciója miatt.

Túry Gergely

Fantombizottságok

A honvédelmi és rendészeti bizottság ellenőrző albizottsága például 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-én lett volna ülés, amelyen az előzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi főosztályvezető és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.

A ciklus kezdete óta hatszor ülésezett az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottsága (egyszer még kihelyezett ülés is volt a Kozma utcai börtönben), de a legutóbbi, idén október 9-i ülés 12 perc után határozatképtelenné vált, szintén a kormánypárti képviselők távolmaradása, illetve távozása miatt. A nemzetbiztonsági bizottságban utoljára 2011 májusában, a fenntartható fejlődés bizottságában még régebben, 2010 júliusában volt ellenőrző albizottsági ülés. Valószínűleg soha nem ülésezett a gazdasági és informatikai bizottság ellenőrző albizottsága, amelynek érdekessége, hogy csak fideszes tagokból áll.

A parlamenti honlap tanúsága szerint csak az egészségügyi bizottság ellenőrző albizottsága működik igazán, eddig tizenegy alkalommal volt ülése, és mindannyiszor határozatképes is volt. Ülésezett néhányszor a kulturális és sajtóbizottság hasonló testülete is, bár a legutóbbi, tavaly decemberi ülésen Menczer Erzsébet előre jelezte, „a fideszes képviselőknek 11 órakor el kell menniük”, vagyis csak egy órájuk volt erre a tevékenységre. Az oktatási, a külügyi, illetve a sport és turizmus bizottságának nincs is ellenőrző albizottsága (vagy legalábbis a honlapjukon nem lelhető fel annak nyoma, hogy léteznének).

Kivizsgálnák, ha akarnák

A szerdai ülésen többen is felvetették, hogy igazából egy vizsgálóbizottságra lenne szükség, mert az tudná alaposan feltárni, mi is történt a NAV-nál. A vizsgálóbizottság különleges testület, összetétele paritásos, vagyis ugyanannyi ellenzéki és kormánypárti tagja van, elnöke – ha a kormány tevékenységét vizsgálja – ellenzéki képviselő kell, hogy legyen. Bár igazi szankciója nincs a távolmaradásnak, a törvény mindenkinek együttműködési kötelezettséget ír elő, vagyis egy ilyen bizottság ülésére, ha hívnak valaki, annak erősen ajánlott elmenni, és válaszolni az ott feltett kérdésekre.

Fazekas István

A NAV ügyében az LMP már kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, de az MSZP képviselői nem írták alá a kezdeményezést, márpedig nélkülük nincs meg a szükséges 78 aláírás. A szocialisták arra hivatkoznak, nem akarják, hogy a jobbikosokkal egy lapon szerepeljen a nevük, pedig korábban nem voltak ilyen finnyásak, több közös kezdeményezést is támogattak. Ezek a korábbi kezdeményezések ugyanakkor azt is megmutatják, hogyan áll hozzá a Fidesz a vizsgálóbizottságok kérdéséhez – már ha nem az előző kormány ügyeit kell vizsgálni –, és sejteni engedi, mire hivatkoznának, ha NAV-ügyben mégis összejönne a kellő számú aláírás.

2012 májusában például Vona Gábor, a Jobbik elnöke kezdeményezte, hogy álljon fel egy, a Fidesz-közeli vállalkozók, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körül kialakult cégbirodalom állami megrendeléseit vizsgáló testület. Miután ezt még aláírták a szocialisták, összejött a 78 aláírás, az alkotmányügyi bizottság, majd a parlament plenáris ülése azonban elutasította a kezdeményezést, nem jött létre a vizsgálóbizottság. A vitában a fideszes Papcsák Ferenc az országgyűlési törvényre hivatkozott, amely szerint nem hozható létre vizsgálóbizottság „egyedi jogi felelősség megállapítására”, és arra buzdította az ellenzéki képviselőket: tegyenek feljelentést, ha tudnak valamilyen visszaélésről.

Jogászkodás vagy hallgatás

A „tegyenek feljelentést” azóta is kedvenc fordulata a kormánypárti képviselőknek, ha az ellenzéki oldalról bármilyen visszaélés gyanúját felvetik. Ez köszön vissza a szerdai albizottsági ülés bojkottjának magyarázatában is: az ügyészségnek kell nyomoznia, a parlamentnek itt nincs feladata. Bár az országgyűlési törvény valóban úgy szól, hogy nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely folyamatban lévő büntetőeljárás tárgya, a NAV-nál vélelmezett visszaélés, vagy épp bizonyos cégek gyors sikerei mögött sejthető közbeszerzési anomáliák olyan rendszerszintű problémák lehetnek, amiket egy nyomozás során nem lehet tisztázni.

A vizsgálatoktól irtózó kormánypárti képviselőknek az országgyűlési törvény szolgáltat egy másik érvet is, miért nincs szükség vizsgálóbizottságra. Ezt vetette be a fideszes Font Sándor, mikor az MSZP által kezdeményezett, az állami földpályázatok „erősen vitatható döntéseit” vizsgáló bizottság felállítása ellen érvelt 2012 őszén: csak olyan ügyben lehet vizsgálóbizottságot kiküldeni, amely „interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható”. Ez lényegében azt jelenti, ha az ellenzéki képviselőknek kérdésük van, tegyék fel egy hétfői napon a plenáris ülésen, majd a miniszter vagy az államtitkár választ ad rá.

Az igazi, végső fegyver a parlamenti ellenőrzés ellen azonban a kormánypárti képviselők masszív hallgatása. Ezzel éltek például tavaly októberben, amikor az LMP kezdeményezte a vasút 2010 utáni helyzetét, átalakítását vizsgáló bizottság felállítását (ezen a kezdeményezésen is egyszerre szerepel jobbikos és szocialista képviselők aláírása). A bizottsági elutasítás után az LMP kérte, hogy szavazzon a plenáris ülés is. Ilyenkor minden frakciónak van lehetősége röviden indokolni, miért támogatja vagy veti el a kezdeményezést, de a Fidesz és a KDNP egyetlen képviselője sem jelentkezett felszólalásra, csak megnyomták a nem gombot.

Ha érdekli a törvényhozás munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol rendszeresen talál híreket és érdekességeket!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!