szerző:

Áder János köztársasági elnök április 6-ára tűzte ki a parlamenti választás időpontját. Az országgyűlési és az európai parlamenti választások időszakára a jogszabályok értelmében átalakul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB); az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok delegáltjai helyére az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok küldhetnek megbízott tagokat.

Áder János köztársasági elnök április 6-ára tűzte ki a parlamenti választás időpontját. A törvény szerint a választások időszakára át kell alakulnia a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB).

A választási eljárásról szóló törvény szerint az NVB hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, ez tavaly szeptemberben megtörtént. Az NVB-be a választott tagokon túl pártok megbízottjai is ülhetnek: az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választások időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe. 

Az országgyűlési választások kiírásával egy időben megszűnik a pártdelegáltak mandátuma, ettől kezdve a testületnek csak az Országgyűlés által választott tagjai lehetnek egészen addig, amíg a választáson induló pártok és nemzetiségek nem állítanak országos listát.

Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy embert a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak. Az NVB tagjainak száma így tehát részben attól függ, hány, választáson induló szervezet tud országos listát állítani az országgyűlési választáson. 

Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló NVB-delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az NVB független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért és megállapítsa a választás országosan összesített eredményét. 

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról - így például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról is - valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Az NVB-nek az országgyűlési választáson további feladatai is vannak: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát. 

A testületnek (és így közvetve az ügyeket előkészítő Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mivel az új jogszabályok értelmében minden helyi, illetve területi ügy másodfokon a testület elé kerülhet. A szavazást követően az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét. 

Az NVB megállapítja, mely jelölőszervezetek érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, és megállapítja a választás országos listás eredményét is. Feladata tovább