szerző:
MTI/hvg.hu

Áder János köztársasági elnök kitűzte a tavaszi országgyűlési választás időpontját, és ezzel egy időben hatályba lépett az új népszavazási törvény. Az új jogszabály több ponton megváltoztatta a korábbi szabályozást, így mostantól legalább húsz támogató aláírás szükséges a kérdés benyújtásakor, a külképviseleteken is lehet szavazni a referendumokon, és megszűnik az országos népi kezdeményezés jogintézménye.

Az Országgyűlés tavaly december 17-én fogadta el kormánypárti szavazatokkal a népszavazásokról szóló törvényt, és úgy rendelkezett, hogy az (a helyi népszavazási eljárás kivételével, amely október 1-jén lép hatályba) a 2014-es parlamenti választás kitűzésének napján lép hatályba. 

A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza: legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást; a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról.

A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele - nagyjából négymillió szavazásra jogosult - érvényesen voksolt, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A december végén elfogadott, sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó jogszabály szerint országos népszavazást az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező állampolgárok, pártok vagy egyesületek szervezhetnek, azzal a megkötéssel, hogy az egyesületek csak a létesítő okiratukban meghatározott céllal összefüggő kérdésben jogosultak a kezdeményezésre. A szervezőknek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtés megkezdése előtt hitelesítésre be kell nyújtaniuk a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). 

A komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűréséért a parlament előírta, hogy a kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, a benyújtható aláírások számát viszont harmincban maximálták, megelőzve a már hitelesítés előtt meginduló tömeges aláírásgyűjtést. A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. 

Új szabály, hogy amennyiben a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével "nyilvánvalóan ellentétes", vagy a benyújtott aláírásgyűjtő ív nem felel meg a feltételeknek, a Nemzeti Választási Iroda vezetője öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti az NVB elé. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a kezdeményező ismételten benyújthatja a kérdést, és akkor már az NVB napirendjére kell tűzni. 

Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról - ahogyan korábban is - a benyújtástól számított harminc napon belül dönt. Új előírás azonban, hogy amennyiben a kérdés szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, az NVB érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést. Így azt nem kell közzétenni a Magyar Közlönyben sem. A kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntés ellen a Kúriától lehet felülvizsgálatot kérni, a testület 90 napon belül határoz. 

Tilos az aláírásgyűjtés a munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, állami és önkormányzati hivatalokban, egészségügyi és oktatási intézményekben, tilos továbbá bármilyen előnyt ígérni az aláírásért. Továbbra sem szabad aláírásokat gyűjteni az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának a napján, és a választást megelőző, illetve követő 40 napban. 

Az aláírásokat a hitelesítés utáni 120 napon belül kell benyújtani a választási bizottsághoz, amely ellenőrzi őket. Az ellenőrzés eredményéről az NVB tájékoztatja az Országgyűlést, és a parlament dönt a népszavazás elrendeléséről. Ha a népszavazás arra kötelezi az Országgyűlést, hogy törvényt alkosson, akkor erre a képviselőknek 180 napjuk van. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező. 

Változás az is, hogy a jövőben a referendumokon levélben és a külképviseleteken is lehet szavazni. Helyi népszavazást a képviselő-testület rendelhet el a hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a költségvetést, a zárszámadást, a helyi adókat, a személyi és szervezeti kérdéseket. Referendumot a testületi tagok legalább negyede mellett az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választó kezdeményezhet (legalább tíz, legfeljebb huszonöt százalék). 

A törvény a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani. 

Az új jogszabály egyúttal megszüntette az országos népi kezdeményezés jogintézményét is. Országos népi kezdeményezést eddig legalább 50 000 választópolgár nyújthatott be. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az országgyűlés köteles volt megtárgyalni. A helyi népi kezdeményezésben az vehetett részt, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult. Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető volt minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.