szerző:

Kinevezte Orbán Viktor a Miniszterelnökség helyettes államtitkárait. A szerdán közzétett lista szerint Lázár János apparátusa tovább növekedett, minisztériuma rengeteg embert foglalkoztat. Kumin Ferenc is marad egyelőre a posztján. Várhatóan a harmadik Orbán-kormány a rendszerváltás óta hivatalba lépett kabinetek legnagyobbika lesz.

Keddtől 27 helyettes államtitkár dolgozik a Miniszterelnökségen, amely így hatalmas vízfejjé nőtt a kormányzati apparátuson belül. A kormány honlapja szerint eddig 11 helyettes államtitkár dolgozott Lázár János alá beosztva, most – a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatóköreinek bővülésével egy időben – ez a szám több mint megduplázódott.

A harmadik Orbán-kabinet június 6-án alakult meg, a Miniszterelnökség 8 államtitkárát pedig június 11-én nevezték meg. Június 6-án adta ki a kormány azt a rendeletét, amely többek között Lázár feladatköreit is szabályozta. Azóta újabb törvényt terjesztett a kabinet az Országgyűlés elé, ami tovább növelte Lázár befolyását.

A rendelet a Miniszterelnökség vezetőjének jogköreit 104 mondatban, 5 oldalon keresztül sorolta. A miniszter a második Orbán-kormány 7 tárcájától vont magához feladatokat, a hvg.hu számításai szerint Lázár János 2400 milliárd forint felett rendelkezik, ami az idei minisztériumi összkiadások több mint harmada. A helyettes államtitkárok kinevezése a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.

Kumin marad, Latorcai jön

A KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumából átkerül a Miniszterelnökségre. Ő az Emmiben korábban a nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelt, a Miniszterelnökség az utóbbi hónapokban pedig azzal tűnt ki, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon (Kehi) keresztül szorongatja a Norvég Alapból támogatást kapott civileket. Egyelőre marad az ügyben többször nyilatkozó, a norvég állammal is vitába keveredő Csepreghy Nándor is. Bár ő nincs a közlönyben megjelent kinevezettek listáján, a helyettes államtitkárok köztisztviselők, az ő megbízatásuk nem ér véget a kormány mandátumának lejártával, így addig maradnak, amíg a miniszterelnök fel nem menti őket.

Lázár János miniszteri kinevezésekor
©

A sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben nem távozik a kormányzatból Kumin Ferenc, aki az ország nemzetközi megítélését próbálta helyettes államtitkárként javítani – legalábbis felmentése még nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Az eddigi 11 helyettes államtitkár közül eddig csak egy, Fömötör Barna jogi és ellenőrzési helyettes államtitkár távozott a Miniszterelnökségről, ő felmondott. Vitályos Eszter Zsuzsanna pedig előbbre lépett a ranglétrán, államtitkár lett, Mikecz Péter szintén távozott, ő is lemondott még április 15-én, kilenc nappal a választások után. Az új kinevezettek között található Puskás Imre, aki a korábbi ciklusban fideszes parlamenti képviselő volt, és adóügyekkel foglalkozott az Országgyűlésben.

Orbán Viktor Lázár kérésére szerdán 16 új helyettes államtitkárt nevezett ki a Miniszterelnökségre, kettőt az időközben megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból vettek át, egy – Latorcai – pedig az Emmiből érkezik. Így 27 helyettes államtitkár dolgozik a Miniszterelnökségen. A második Orbán-kormányban a két legnagyobb minisztériumban – Emmi és KIM – eddig 13, illetve 11 helyettes államtitkár dolgozott, most a Miniszterelnökségen több mint kétszer ennyi. 2010-ben a 8 csúcsminisztériumba és a Miniszterelnökségre összesen 56 helyettes államtitkárt nevezett ki a Orbán, most ennek a fele a Miniszterelnökségen fog dolgozni, miközben 8 további csúcsminisztérium vár arra, hogy a kormányfő kinevezze a helyettes államtitkárait.

Így vont el hatásköröket a Miniszterelnökség a többi tárcától:

Duzzadó apparátus

Míg 2010-ben a Varga Mihály által vezetett Miniszterelnökség egy kis hivatallal és két helyettes államtitkárral kezdte, az apparátus az előző ciklusban folyamatosan növekedett. Amikor Lázár államtitkárként 2012-ben átvette a feladatot, akkor a létszám a kormányzati feladatok bővülésével 275-re emelkedett. Ezzel kapcsolatban a kormányszóvivői iroda 2012 júliusában meg is jegyezte, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányok miniszterelnöki hivatalaiban – átlagban – 700-an dolgoztak.

Tavaly az Origo összeszámolta, hogy Lázár helyettes államtitkárainak a száma már az előző ciklusban is folyamatosan növekedett, a Miniszterelnökség 2010-es indulása óta meghatszorozódott. A Miniszterelnökség létszáma legutóbb januárban ugrott meg, amikor megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és 300 munkavállalóját átvették.

Orbán Viktor - duzzadó bürokrácia
©

Nemcsak a Miniszterelnökség, az egész kormány képtelen volt megküzdeni a rangkórsággal. Mint a hvg.hu 2012 végén – félidőben – kimutatta: az apparátus évről évre növekedett, holott 2010-ben úgy alakult meg a második Orbán-kormány, hogy megígérték: lefaragják a bürokrácia költségeit.

A Bajnai-kormány leköszönésekor a miniszterelnök mellett 15 miniszter és 20 államtitkár volt hivatalban, akik alatt 49 úgynevezett szakállamtitkár dolgozott, vagyis a legfelsőbb szinten 85 vezetője volt a kormányzatnak. Az új rendszerben 2010-ben csak 9 miniszter lépett hivatalba (a nyolc minisztérium élén, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként, tárca nélkül), de őket 8 közigazgatási államtitkár, 34 államtitkár és 56 helyettes államtitkár segítette, vagyis a kormányzat vezetőinek létszáma 108 főre nőtt.

2012 végén már 10 miniszter, 34 államtitkár és 78 helyettes államtitkár volt hivatalban, vagyis a közigazgatási államtitkárokkal együtt 133-ra nőtt a kormányzati vezetők száma, ami másfélszerese volt a Bajnai-kormányénak, de ötödével meghaladta a második Orbán-kormány induló létszámát is.

Két hete nevezte meg Orbán Viktor a harmadik kormánya államtitkárait. A miniszterelnök június 10-én már 41 államtitkárt javasolt, és még hátravan a többi helyettes államtitkár, miniszteri és kormánybiztos kinevezése, ami a következő hetekben dől majd el.

Kulcs a takarékhoz

Az egyik kinevezett, Polacsek Csaba azoknak a bankároknak az egyike, akik az FHB Jelzálogbankból átléptek az állami szférába. A pénzügyi szektorban nyílt titok, hogy az FHB és elnöke Spéder Zoltán állhat a takarékszövetkezeti szektor tavaly kezdődött átalakítása mögött, és az átalakítások végcélja, hogy a szektor, valamint központi pénzintézete, a Takarékbank az FHB befolyása alá kerüljön.

 

Fél évvel a Takarékbank államosítása és a takarékszövetkezeti szektor önállóságának felszámolása előtt, 2013 januárjában az átszervezésben kulcsszerepet kapott Magyar Posta héttagú igazgatóságába négy korábbi FHB-s vezető ült át. Egyikük Polacsek Csaba volt, aki 2009-10-ben az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyvezető igazgatója volt. 2010 júniusában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került, társasági portfólióért felelős főigazgatóként. A Miniszterelnökség egyik államtitkára a miniszterből lefokozott Németh Lászlóné, aki a korábbi hírekkel ellentétben nem a paksi beruházást, hanem a tarakékok átszervezését fogja felügyelni. Lázár János parlamenti meghallgatásán maga is utalt arra, hogy fontosnak tartja a hazai bankrendszer átformálását. Az idei évtől a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank a Miniszterelnökség felügyelete alá került.

Őket nevezték ki újonnan a Magyar Közlöny szerint helyettes államtitkárnak:

Baltay Tímea
Bartal Tamás
Belányi Márta
Bódi Gábor
Császár Dániel Gergely
Danku Csaba
Dányi Gábor Zoltán
Füleky Zsolt
Mezei Dávid Csaba
Palich Etelka
Perényi Zsigmond
Polacsek Csaba
Puskás Imre
Sárváry István
Viski József
Wetzel Tamás