szerző:

Orbán üzent a Kossuth tér szélén álló sípolóknak és Európának is, amelynek meg kell akadályozni az "elszovjetesedését".

Orbán a lengyel himnuszból és a Nemzeti Dalból vett idézettel kezdte meg beszédét a Kossuth téren, majd köszöntötte a lengyeleket, a lengyel elnököt és a jelen lévő '56-osokat, illetve "Magyarország barátait, akik 26 országból érkeztek". Orbán azt mondta, a világban bárhol élő magyaroknak hazája is Magyarország és az ő fővárosuk is Budapest. "Nekünk október 23-a a büszkeség napja. 60 év után is felemel és megtisztít" - mondta a kormányfő.

"Élni kell, még a diktatúrában is ez a legfőbb parancsolat" - mondta Orbán arról, hogy 1956 után is még 34 évig fennmaradt a diktatúra, de hozzátette, hogy 1956 miatt a magyar történelem legsötétebb éveiben is volt mire büszkének lenni. A magyaroknak nem a 45 évnyi megszállásra és a meghasonlásra kell emlékeznie, hanem a nagyság dicsőségét kapták örökségül. "Mi magyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túléltük. Ma felemelt egy erős Magyarország fiaiként állunk itt. A kommunista pártállamot megdöntöttük, a szovjeteket hazaküldtük, kigyógyítottuk hazánkat a diktatőra szövődményeiből" - mondta, majd közölte, egyenes tartásra, világos beszédre, tiszta tekintetekre lehet építeni a jövőt a forradalmároknak és 1956-nak köszönhetően.

Budapesten a történelem menete fordulatot vett 1956 októberében Orbán szerint, amikor a megjövendölt kommunista világforradalom helyett a kommunizmusellenes forradalom tört ki, és a magyarok megüzenték a nyugatnak, hogy a Szovjetunió sebezhető, és hogy csak a templomok tetején maradandóak a csillagok.

Orbán azt mondta, 1956-ban a rendíthetetlennek hitt szovjet kommunizmus olyan sebet kapott, amiből már nem tudott felépülni, végül el is vitta az ördög a vezetőivel együtt,

"igaz, néha visszajár füttyögetni".

A miniszterelnök azt mondta, a magyarok parittyás Dávidként minden száz évben egyszer felállnak, és lehet, hogy ugyanaz az "ősi tudás munkál a magyarokban, mint a görögökben". Orbán most az ókori görögöktől idézett egy mondást, amely szerint "a boldog élet titka a szabadság, és a szabadság titka a bátorság". Azt mondta, a magyarok tudják, hogy a szabadság olyan, mint az úszás, ha valaki abbahagyja, elsüllyed.

"A szabadság mindig is egy egyszerű kérdés: mi döntünk a magunk életéről, vagy valaki más" - mondta Orbán, aki szerint a magyarok soha nem mondanak le a szabadságról és mindig elő tudják varázsolni.

Orbán azt mondta, a szabadság látható volt 1956-ban, és ez még halálában is csodálatos volt - ráadásul hiába végezték ki, temették el jeltelen sírba, mégis itt van közöttünk ma is.

A miniszterelnök azt mondta, a szabadság nem lehet magányos, ha egy ország nem szabad, akkor az emberek sem. Mint mondta, ha egy ország feladja függetlenségét, akkor visszasüllyed, csak a nemzeti függetlenség védhet meg bennünket és adhat szabadságot. "Ezért sem fogadhatjuk el azt most, hogy az Európai Uniót modern kori birodalommá alakítsák" - mondta, majd hozzátette, nem akarhatjuk, hogy létrejöjjön egy Európai Egyesült Államok, ezért Európa szabadságszerető népeinek

"meg kell védenie Brüsszelt az elszovjetesedéstől".

A kormányfő azt mondta, egy európai nemzet akarunk maradni, de nem szabad nem szabad hagyni, hogy titokban kicseréljék az "altalajt", amelyre Európa épült, és hogy Európa kicserélje saját eszmei alapjait és népességéz - mint mondta, Magyarországnak meg kell óvnia annak az Európának egy darabját, amely mindig is segítette és óvta a magyarokat.

Orbán közölte, a bátorság nem patikamérlegen mérhető, hanem valaki vagy bátor, vagy gyáva.

Mint mondta, a földrajzi helyzete miatt Magyarország 30 évente egyszer a történelem fősodrába kerül - ez történt 1956-ban, amikor a magyarok a keleti határon túlra akarták tolni a vasfüggyönyt, és 1989-ben is, amikor nekünk kellett megnyitni a határt a németek segítésére.

"És most 2016-ban nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megakadályozzuk a délről érkező népvándorlást"

- mondta Orbán, aki szerint a "sors mérte ki ránk" ezt a feladatot, de nem hátráltunk meg, "csak teljesítettük a feladatot".

"Mi akkor is helytállunk, ha azok támadnak ránk, akiket igazából védelmezünk" -. mondta Orbán arra utalva, hogy szerinte Európát védi a határ lezárásával. Hozzátette, Magyarország mindig kész Európa megvédésére, "Európa mindig számíthat ránk".

"Soha ne váljunk gyáva néppé, gyáva népnek nincs hazája!" - mondta Orbán, aki azt mondta, ezért nem szabad félni és nem szabad teret engedni "a félelem szálláscsinálóinak", a terroristáknak, a haszonlesőknek, akik egy jobb élet miatt indulnak el, és a naivaknak.

Orbán szerint Európa ma inkább az olcsóbbat, a hígabbat, a kényelmesebbet választja, saját gyerek helyett a bevándorlókat, munka helyett spekulációt, a fegyelmezett élet helyett az eladósodást választja, míg a magyarok pont ellenkezőleg, a nehezebb utat választották.

A kormányfő azt mondta, hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség és az új alkotmány, mert ez bár szükséges, nem elégséges, nem lehet győzni a szívek felemelése nélkül, ezt megmutatta 1956 is. "Fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, mindenekben szeretet" - zárta beszédét.