A népességfogyás megállítására Magyarország világviszonylatban is rengeteget költ, ehhez képest csak szerény javulást mutatnak a gyerekvállalás terén a héten bemutatott ifjúságkutatás számai. A magyarok nehezebben találnak párt maguknak, és egy sor félelmük van a családalapítás kapcsán. Talán a Nyugaton munkát talált fiatalok aggodalmait új lakhelyükön jobban kezeli az állam és a társadalom, körükben ugrásszerűen nő a születésszám.

A gyerekvállalás rontja a döntést meghozó felnőtt tanulási lehetőségeit, hátráltatja munkahelyi karrierjét, rontja anyagi helyzetét, szűkíti a szabadidő eltöltésének lehetőségét, és akadályozza a szexuális életét – így ítéli meg a mai magyar ifjúság a generáció legalaposabb, négyévente elvégzett felmérése szerint. Ez legalábbis árnyalja Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter lelkesedését, amelynek a kutatás bemutatásakor hangot adott. A fiatalok valóban úgy érzik: boldogságot vinne életükbe a gyerekvállalás, és a döntés javítaná a családi-baráti kapcsolataikat is. De a 2012-es felméréshez képest a családalapítás kapcsán sorolt aggodalmak mértéke is nőtt.

A demográfia neuralgikus pont az Orbán-kormány számára, ahogy ez a miniszterelnök múlt heti évértékelőjén is kiderült. "A fogyás akkor is fogyás, ha vannak kedvező jelek" – mondta Orbán Viktor, és "ezen a döntő fronton még nincsen áttörés".

A szándék megvan, de nálunk túl nehéz a döntés

A most publikált ifjúságkutatás ilyen téren számos ponton elgondolkoztató adatokat tartalmaz a kormány számára. Kiderül belőle, hogy "minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb arányban tervez a közeli vagy távoli jövőben házasságot kötni". Márpedig a kabinet épp a felsőfokú végzettséghez jutást akarja visszafogni, mondván, a gazdaságnak szorgos munkáskezekre van szüksége.

©

Makay Zsuzsanna demográfus szerint nagyon nagy dolog, hogy a fiatalok még mindig viszonylag sok gyereket akarnak (a kívánt szám átlaga 1,7-re emelkedett). Ez azt jelenti, hogy a fiataloknak fontos értéket jelent a gyerek, nem kell őket arra is még külön rávenni, hogy saját utódot akarjanak. Németországban például már több mint 20 százalék azon nők aránya, akik egyáltalán nem akarnak gyereket. Ezért a politikának elvileg könnyebb dolga van akkor, ha a szülésre akarja biztatni a fiatalokat.

A baj inkább az, hogy a fiatalok nehezen valósítják meg a terveiket. Ennek több oka van. Továbbra is tartja magát például az elv, hogy kizárólag „saját lakásba szülünk”. Ezzel szemben Nyugaton jóval többen élnek és alapítanak családot bérleményben. A saját lakás megszerzése nehéz, ez kényszerűen kitolja az első gyerek megszületését – és épp „az első gyerekek születnek meg sokkal nehezebben, mint korábban”. És minél inkább kitolódik az első szülés ideje, annál kisebb az esélye a második vagy harmadik gyerek megszületésének.

        Az is nehezíti a fiatalok gyerekvállalását, hogy nehezebben találnak párt, folytatja Makay. Az adatok szerint akarnának ők, csak nem megy. Annyi biztosan látszik a kutatásokból, hogy az évtizedek alatt egyre nehezebb lett párt találni. Beszűkültek az ismerkedési lehetőségek, nem olyan közvetlenek az emberek (ahogy a keretes írásunkban közölt adatok is mutatják, a fiatalok jelentős része, 40 százaléka soha nem jár kocsmákba, kávézókba). A mai fiatalok könnyebben bezárkóznak a virtuális térbe, és bár az interneten kiterjedt társas kapcsolati hálójuk van, rengeteget csetelnek, ezekből ritkábban lesz valós, ha úgy tetszik, analóg kapcsolat.
Szabad egy táncra? Ismerkedést segítő kormányzati programsorozat budapesti helyszínén
©

Végül az is a gyerekvállalás útjába áll, hogy nagyon törekeszünk a biztonságra, főleg az anyagi biztonságra. Csak akkor döntenek a magyar fiatalok a gyerekek bevállalása mellett, ha minden optimálisan alakul. Makay szerint szinte átesünk a ló túlsó oldalára, velünk ellentétben a franciák, bár kétségtelen jobb általános körülmények között élnek, sokkal lazábban mernek vállalni egy gyereket. A mostani kutatásból ráadásul kitetszik: a fiatalok ma elsősorban a dolgozói szegénységtől félnek, attól, hogy hiába dolgoznak, nem keresnek eleget. És ezt a családos léttel még nagyobb arányban asszociálják.

A magyar gyerekek tíz százaléka is külföldön születhet

Minél hamarabb megszületik az első gyerek, annál hamarabb jön a második – ezt mutatják a számok. És a harmadikra is igaz, hogy minél fiatalabbak a szülők, annál kisebb a testvérek közötti korkülönbség. De a harmadik megszületése már fogós kérdés, bármennyire is próbálja aránytalan eszközökkel is támogatni a nagycsaládot a kormány. A magyarokban erősen él a felfogás, hogy a kétgyermekes család az ideális.

Fontos lenne szakemberek szerint, hogy az állam az első gyerek megszületését díjazza, támogassa – ilyenre példa a diplomás gyed, amely azoknak az édesanyáknak jár, akik egyéves hallgatói jogviszonyt tudnak felmutatni, de nem rendelkeztek a szülés előtt minimum egyéves munkaviszonnyal, tehát alapból nem lennének jogosultak a gyedre. Itthon a gyerek megszületése nagyban átalakítja egy család életét, az anyák több évre otthon maradnak, ezért a döntést is nehezebben hozzák meg. Franciaországban (ami a másik véglet) három hónap után mennek vissza dolgozni, a legtöbb európai országban ugyanakkor átlagban egy év után.

Mi van azonban a kivándorolt magyar fiatalok családalapítási kedvével? Mi van azokkal a gyerekekkel, aki kint születnek meg, hányan lehetnek? Makay meglepő számokat mond: 2015-ben csak Németországban 2026 gyerek született magyar állampolgárságú anyától, ez a szám meredeken emelkedik, mert 2010-ben még csak 770 volt. Nagy-Britanniában is 2000 felett van ez a szám, tehát biztosan több mint 6000 magyar gyermek születik évente az unió más országaiban – ez az éves hazai születésszámhoz képest (mintegy 90 ezer) nagyon magas szám.

Vannak biztató lépések, de kevés a népességfogyás ellen

Hiába próbálja a kormány támogatni a gyerekvállalást, ha amúgy az alacsony bérek, a dolgozói szegénység miatt a gyerekek egy része külföldön születik meg. Ők már rendre legalább két anyanyelvvel nőnek fel, és jelentős hányaduk külföldön is fog élni, elveszik Magyarország számára.

©

Kedvező változás, hogy ma már lehet dolgozni a teljes összegű, a korábbi fizetés 70 százalékát kitevő, a gyerek kétéves koráig járó gyed mellett. Így a kisbaba gyakorlatilag harmadik keresővé válik egy családi költségvetésben. De a kulturális normák erősek, és a magyarok fejében még mindig az él, hogy az a jó anya, aki 2-3 évig otthon marad a gyermekével. És hiába van ma már törvényi lehetőség is a részmunkára, hiába lehet a gyed mellett munkát vállalni, ezek a normák csak lassan változnak meg.

További gond, hogy egyre kisebb a szülőképes nők száma. 1990-ben még 2,5 millióan voltak, 2014-re a számuk 2,2 millióra csökkent. Ha meg is marad a teljes termékenységi arányszám 1,4 körül (a hipotetikus arányszám azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet), akkor is csökkenés várható a népességszámban.

Makay Zsuzsanna szerint az alábbi lépések kombinációja segítheti a gyerekvállalás ösztönzését:

  • meg kellene könnyíteni a lakáshoz jutást,
  • javítani kellene a bölcsődei rendszert, növelni kéne a férőhelyek számát és javítani azok területi elosztását,
  • elengedhetetlen a fizetések emelése,
  • kiszámítható családtámogatási rendszert kell bevezetni, amely kormányokon át érvényes marad,
  • jobban kellene kommunikálni a családtámogatási rendszert, mert annak ellenére tudnak keveset a fiatalok, hogy GDP-arányosan az egyik legtöbbet költjük rá.
Az egyik olvasó szeme sír, a másiké nevet

Hétfőn jelent meg a legátfogóbb és legpontosabb magyarországi ifjúságkutatási felmérés, a Magyar Ifjúság kutatás 2016-os eredményeit rögzítő kötet. Az MTA-ban rendezett bemutatón Balog Zoltán Emmi-miniszter optimizmusának adott hangot az eredmények láttán. Szerinte egyre többen látják Magyarországot „a legjobb helynek”, a fiatalok hisznek abban, hogy a gyermek születése boldogságot hoz az életükbe, kevésbé jelent nekik gondot a munkavállalás, és jobban is törődnek az országgal. Balog szerint „derűlátó, optimista, vagány” nemzedék válik épp felnőtté. Novák Katalin családpolitikai államtitkár pedig azt emelte ki, a magas házasodási és családalapítási kedv azt bizonyítja, hogy a fiatalok jövőbe vetett bizalma növekedett.

A felmérést készítő Kutatópont kutatási igazgatója, Székely Levente már árnyaltan fogalmazott, és Szabó Andrea szakértő, a kötet összeállításában részt vevő ifjúságkutató sem látta olyan rózsaszínben az összképet – úgy látja, a fiatalok ma már nem elsősorban a munkanélküliségtől, hanem a munkahelyi szegénységtől félnek, azaz attól, hogy nem tudnak megélni.