szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Újraindult a tiltakozáshullám az oktatás miatt: a diáktüntetés után vasárnap ismét a Tanítanék Mozgalom hívta híveit a Kossuth térre. A tüntetésen elhangzott, kidolgozták az oktatási minimumot, amelyet februárban nyolc párt vezetői írnak majd alá, de a Fidesz nem reagált a kezdeményezésre.

Most érkezett

Azért még volt egy zárómozzanat...

...Tanítanék táblákat "ültettek" a Kossuth téren, az "ország kertjében". Ami tudósítónk szerint azt jelentette, hogy több táblát letűztek a fűbe.

A magunk részéről ezt méltó zárójelenetnek tartjuk, percről percre tudósításunk itt véget ért.

Mi ellen tiltakoznak most a pedagógusok?

- honvédelmi Intézkedési terv

- a diákok túlzott leterhelése

- nyilatkozattilalom

- Balog egy személyben dönthet iskolaalapításról, és szeretnék iskolák államosítása - támogatják a bírósági döntést is, amely szerint ez alaptörvénybe ütközik

Kik voltak a szervezők?

Az esemény Facebook-oldala szerint a Tanítanék mozgalomhoz csatlakozott a Diákszolidaritás Akció, a Független Diákparlament, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, és a Szülői Hang.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3

Lassan vége

Szabad oktatást! Szabad országot! Szabad választani! - kiáltással zárult a tüntetés, miközben a pártok képviselői még a zene ütemére integetnek a színpadról. Februárban nyolc párt írja alá az oktatási minimumot.

Már a választási részvételre buzdítanak

A Tanítanék Mozgalom képviselője szerint a kormány szétverte az egészségügyet és az oktatást, lábbal tapossa a szolidaritást, civil szervezeteket bélyegez meg, vagyont halmoznak fel családtagok, strómanok, miközben szakmai csoportokat aláznak meg, és  gyerekek éheznek.

Ezért szavazásra, választási részvételre buzdítanak a színpadról. 

 

Megfogalmazták az oktatási minimumot

Az oktatói hálózattól Máté András, a Tanítanék Mozgalomtól Pilz Olivér szólalt fel. Utóbbi elmondta, elkészült az úgynevezett oktatási minimun, amivel ők keresték meg a pártokat, de a Fidesz nem válaszolt nekik. Ennek kiindulópontja az, hogy a gyerek érezze jól magát az iskolában. De része az is, hogy az oktatás legyen személyközpontú, esélyteremtő, diszkrimináció- és szegregációmentes.

Kevesebb óraszámot, kevesebb tananyagot kérnek, hogy a diákokat képessé tehessék a kritikus gondolkodásra. Ugyanígy lényegesnek mondják a szabad tankönyvválasztást is.

Pilz szerint a szakma bevonásával kell meghozni a döntéseket, az oktatásnak pedig új szaktörvényre van szüksége.

a végére - szakma bevonásával születhetnének a döntések, új oktatási törvények kellenek.

Az oktatás minimumhoz kapcsolódva, Máté András annak felsőoktatási elemeiről beszélt. Mint mondta, a felsőoktatás legyen Európára nyitott, európai egyetemek alapértékeit valósítsa meg. Olyan felsőoktatásra van szükség, folytatja, amely kiáll az akadémiai szabadság melllett, az önálló gondolkodásra helyezi a fókuszt, a nyitottságot fejleszti.

 

Galló Istvánné: nincs iskolai béke, míg társadalmi béke nem lesz

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete vezetője elmondta, arról kérték, hogy beszéljen arról, mivel jár a béke és szabadság hiánya az iskolákban. Szerinte ha  társadalmi bajok jelennek meg az iskolában is. Ott azonban ezeket egyedül megoldani nem tudják, hanem az egész társadalomban is béke és szabadság kell. 

De ez ma nincs, teszi hozzá.

Emlékeztet rá, hogy jön a választás, és hogy 28 éve minden párt arról beszél: az oktatás stratégiai ágazat, a pedagógusok megbecsülése fontos, miként fontos az esélyteremtő iskola is. De mi lett az ígéretekből?!

"Senki nem teszi fel a kérdést, hogy jutottunk el idáig. Békéért és szabadságért kell felemelni a hangunkat, de nem lesz béke és szabadság, ha a kormányon lévők és ellenzéki pártok közt nincs konszenzus oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer, foglalkoztatás kérdésében" - mondja. 

"Politikusok vezessék az országot, szolgáljanak, minket meg ne tekintsenek alattvalónak. Addig ez álom marad, míg ki nem kényszerítjük, hogy az országért, értünk dolgozzanak. Akkor lesz béke és szabadság" - fejezi be Galló Istvánné.

Mendrey és a kormány taktikai atomfegyvere

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke még ennél is kevesebb emberre számított, örül, hogy ennyien eljöttek.

"Nagyon nem tetszik, ami most van. A kormány sikerről beszél, és kívülről nézve a propaganda nem hamis: a kormány mindent megcsinált, amit akart. Szőröstől-bőröstől államosította a közoktatást, ott az történik, amit ők jónak tartanak. Mi ez, ha nem siker, siker , siker? Nekik. Kudarc, bukás, jövővesztés az országnak, nekünk" - mondja Mendrey.

Szerinte a közoktatás résztvevői a NER legnagyobb vesztesei. Soha nem látott béremelésről beszélnek, de a valóságban ez átverés - mondja példaként. Mint kifejti, a pályakezdő szakmunkás kötelezőbérétől alig több a pályakezdő pedagógus illetménye, és a kereskedelmi dolgozókéhoz is közel a fizetésük. 

"Az életpályamodell a taktikai atomfegyver. Mióta megkaptuk, azóta mindenkit ezzel kábítanak. A valóság : szívás, szivatás, kiábrándultság. A kötelező minősítésen nem a szakmai alkalmasságot mérik, csak azt, hogy hatékonyan fel tudja-e tölteni a portfóliót. A tanár az adminisztrációval bajlódik, nem a diákjaival". Mint mondja,  a valódi ugrásra a mester és kutató minősítésnél volna lehetséges, ide azonban nehéz bejutni. A tanárok kiégnek, az utolsó 10 évben vágják csak a centit a nyugdíjig, de a pedagógushiány miatt nem tudnak nyugdíjba se menni.

Mendrey három kérdéssel zárt:

- "A miniszter és a kormány képes változtatni a kialakult helyzeten?" - NEEEM, jött a válasz

- "Akarnak pozitív elmozdulást?" - NEEEEM

- "A kormány és miniszter akar okosan értelmesen demokratikusan megvitatott és kialakított közös jövőt?" NEEEEM

A Független Diákparlament tartja az ultimátumot

Szólásszabadság van az oktatásban? - kérdezte Nagy Blanka diák, a független diákparlament tagja.

Mint mondta, követelik, hogy igaziból is az legyen. Szerinte csak a tettek beszélhetnek, de ő nem lát javulást. A cél pedig az, hogy a tanárok ne félelemben dolgozzanak, és a diákok se rettegve  járjanak órára. 

"Magyarázza meg valaki, miért csak a pozitív dolgokról számolnak be, közben tanárt rúgnak ki, mert mást gondol, és diákot hallgattatnak el, ha kinyitja a számát" - folytatja. Ezek után megemlíti Rékasi Zsigmond számítógépének lefoglalását, mire erősebben fújol a tömeg.

"Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája"  - idézi Szent-Györgyi Albertet. "Azt hiszik, ha alattvalóként nevelnek minket, majd így éljük le az életünket. A cél, hogy droidokat csinálnak belőlünk, de ez nem fog sikerülni nekik. Kint leszünk az utcán, kiállunk egymás jogaiért" - majd megismétli a Független  Diákparlament ultimátumát: a kormánynak január 31-ig van ideje dönteni.

Kiszolgáltatott emberek, dobra vert ország

Felszólalt Balla István, aki annak idején elmondta, hogy Komáromban kiplakátolták az iskolában, ki kapott intőt. Ez a nyilatkozat játszhatott szerepet a nyilatkozatstop elrendelésében. 

Demokrácia nélküli többpártrendszerről, szociális válságról, dobra vert országról, kiszolgáltatott kisemberekről, süllyedő polgárságról beszélt. Nincstelenné, kiszolgáltatottá tett emberekről, akik nem szólnak, mert a hatalomtól függ a megélhetésük. 

Szerinte az iskolában nincs béke, a hit és a lőterek a gyűlöletkeltő kormánypropagandának szolgáltatja ki a diákokat és tanárokat.

Állásfoglalás a téren

A szervezők alighanem több résztvevőt vártak

Tudósítónk szerint annyin gyűltek össze, hogy ha mindenki egy tömeggé állna össze, akkor a Parlament főkapuja és a Kossuth téri medence közötti területet töltenék meg, a főkapu szélességben.

1 2 3
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!